Úgy hozta a sors, hogy dolgozhattam olyan vállalatnál, ahol a meetingeknek különös jelentőségük volt. Pontosabban egészen más szerepet játszottak a vállalat belső kommunikációjában és folyamataiban, mint amilyen normális körülmények között juthatott volna nekik.
Az elsőszámú vezetőnek és kabinetjének - a tanácsadók és bizalmasok egyre dagadó gömböcének - naptárában reggeltől késő délutánig találkozó találkozót követett nap mint nap. Hamar megfogalmazódott az a belső bölcsesség, hogy minél több meetingen vesz rész itt az ember (minél több ilyen meghívást kap), annál fontosabbnak számít a vezetés számára, s ha igyekszik, akár a gömböcbe is bekerülhet. Ezen a munkahelyemen tanultam meg igazán, milyen is az értelmetlen, időpazarló összejövetel, amely általában késve kezdődik, és a megjósolhatatlan jövőbe vész a vége, nincs konkrét napirendje és többnyire nincs eredménye - hacsak azt nem tekintjük annak, hogy ekképpen az elsőszámú vezető számára fenntartatik az a közeg, amelyben ő jól érzi magát.
Erősen javasolt az ilyen környezetet elkerülni, és csupán jelezni szándékoztam az előző bekezdésekkel, hogy a munkahelyi meetingekkel szemben támasztott egyébként egyszerűnek mondható tartalmi és formai követelményeknek nem sikerül minden magyar szervezetben megfelelni, hogy egészen visszafogottan fogalmazzak.
Bevezetőmben tanácsokat ígértem; hadd kezdjem rögtön azzal, hogy az előbbiekben leírt meetingcunami sújtotta cégeknél tevékenykedve fogalmazzuk meg, mi is a mi személyes (karrier)célunk, és annak megfelelően vállaljuk vagy ne vállaljuk a teljes együttműködést. Ha a nem mellett tesszük le a voksunkat, akkor közben frissítsük, csinosítsuk ki LinkedIn profilunkat! Ha igent mondunk, akkor minél hamarabb hozzuk ki a maximumot a céggel folytatott együttműködésből, és közben frissítsük, csinosítsuk ki LinkedIn profilunkat!
Ha valami különös szerencse folytán olyan szervezetbe csöppenünk, amelynél normálisnak mondható viszonyok uralkodnak, a vezetés ért a vezetéshez, a tulajdonosi kör céljai világosak és azok az alkalmazotti szinten is vállalhatók, akkor is észnél kell lennünk, amikor arról döntünk, melyik találkozóra megyünk el, és melyikre nem.
Általánosságban fogalmazva, az informatikai vezető számára (a saját belső értekezletein túl) azok a találkozók kihagyhatatlanok, amelyeken a cég fontos centrumai a jövőről döntenek, a jövőt tervezik, s amelyeken az informatika részese lehet a jövő tervezésének. A CIO számára kötelező a részvétel az igazgatóság meetingjein; ha nem kap meghívót, akkor mindent meg kell tennie azért, hogy bekerüljön ebbe a körbe.
Minden olyan meetingen felkészült és aktív résztvevőként ott kell lennie a felső menedzsmentben, ahol az egyes funkciók - pénzügy, jog, értékesítés, gyártás stb. - tervezése folyik. És az egyes üzletágak tervezési folyamatában, a célok kitűzésében, az erőforrás tervezésében is aktív szerepet kell játszania.
Ahhoz, hogy kellően felkészült és nélkülözhetetlen társa lehessen vezető kollégáinak a vállalati stratégia kialakításában, az üzleti célok kitűzésében, a pénzügyi prioritások meghatározásában, lépjen ki a kapun, és látogasson el a cég ügyfeleihez. Ismerje meg őket, működésüket, kihívásaikat, igényeiket és gondjaikat, vélekedésüket arról a cégről, amelyet CIO-ként neki képviselni megadatott.
Választhat másik utat is. Keressen olyan vállalkozást, ahol csak a gömböcbe kell bekerülnie ahhoz, hogy jól menjenek a dolgai, de közben frissítse, csinosítsa ki LinkedIn profilját, mert az efféle gömböcök nem hosszú életűek.