Nem teszem, mert azok a gondolatok, amelyeket a néhány hete az Amerikai Egyesült Államok szenátusában az igazságügyi és kereskedelmi bizottság közös meghallgatása indított el bennem, nem adnak okot kacagásra.
Kezdem a számokkal. A csaknem 500 milliárd dollárnyi piaci kapitalizációjú Facebookot a Föld népességének több mint 25 százaléka használja (2018. január). Afrika és Ázsia adja a Facebook összes felhasználójának a több mint 45 százalékát (2017. június). A havi aktív felhasználók országonkénti eloszlását mutató listát India vezeti (270 millió fő), utána az Egyesült Államok következik (240 millió fő), a dobogó harmadik foka Indonéziáé (140 millió fő), mindössze 10 millió fővel lemaradva negyedik Brazília. A további helyeken ez a sorrend az első tízben: Mexikó, a Fülöp-szegetek, Vietnam, Thaiföld, Törökország és az Egyesült Királyság (2018. április).
A meghallgatás elején Zuckerberg így fogalmazott: "A Facebook egy idealista és optimista vállalat." Az "idealistát" később értelmezem, most azt vizsgálom, hogy van-e oka e cégnek az optimizmusra. Úgy tűnik, igen. Első évében, 2004-ben 400 ezer dolláros bevételt ért el, 2010-ben 2 milliárd dollárnál tartott, 2017-ben pedig 40 milliárd dollár volt az éves bevétele. Aki öt évvel ezelőtt, 2013. május 3-án vett Facebook-részvényt, darabonként 28,31 dollárt fizetett érte. Ma (2018. április 27.) e papír árfolyama 173,59 dollár (a 2013. májusinak a több mint hatszorosa). Jó lehet a cégnél dolgozni, és jó lehet annak, aki idejében vásárolt ilyen részvényt. Egyébként Zuckerbergnek a birtokolt részvények szerinti része a cégben 20 százalék fölötti, viszont a szavazati jogot biztosító részvényeknek 87 százaléka van az ő kezében (2018. február), tehát jelenleg a cégnél az történik, amit ő akar.
Vajon Zuckerberg mit is érthetett azon, hogy vállalata idealista? Az idealista ember abban hisz, hogy az emberek mind alapvetően jók, és hogy végül minden mindig jóra fordul a világban - mondja az egyik szómagyarázat. Zuckerberg úgy érthette, hogy az általa irányított vállalat az ő idealista elvei szerint épül fel, fejlődik és működik.
Vajon milyen értékeket tarthat fontosnak, milyen elveket vallhat a legnagyobb közösségi hálózat meghatározó tulajdonosa és teljhatalmú vezetője?
Zuckerberg, aki zsidó nevelésben részesült, és aki ateistának tartja magát, a zsidó-keresztény kultúrától nem idegen szabályok és értékek szerint formálja azt, amit neki formálni adatik. A teljesség kedvéért álljon itt, hogy kínai származású felesége gyakorló buddhista, ami valószínűleg kitágítja Zuckerberg látókörét. És megjegyzendő, hogy a Facebook vezetője politikailag semleges - ami az amerikai politikai erőteret illeti.
A helyzet tehát a következő: egy fehér, európai-amerikai kultúrájú ember határozza meg egy olyan platform működési szabályait, amelyet az emberiség több mint 25 százaléka használ (barátkozik, hírt ad élete nagy eseményeiről, kifejti véleményét a számára fontos dolgokról, megoszt olyan tartalmakat, amelyek szerinte fontosak vagy szórakoztatóak). Egy fehér, európai-amerikai kultúrájú ember határozza meg egy olyan platform működési szabályait, amelyet - konzervatívan becsülve - több mint 50 százalékban nem az európai (zsidó-keresztény) kultúra szerint élők használnak. És ez az ember jogi értelemben egy olyan valami (ország) vezetőinek tartozik elszámolással, amely 10 százalék körül részesedik a világ Facebook-felhasználói tömegéből.
Üzleti értelemben a Facebook nevezetű platform tulajdonosai Zuckerberg és a többi részvényes, Zuckerbergé a teljhatalom, ám e platform etikai, kulturális, historikus és sok más értelemben a felhasználóié. Az egész emberiségé.