Ezt természetesen a kiberbűnözök is tudják, és, ahogy a Kaspersky kutatói felfedezték, az elmúlt hetekben már aktívan használták is a témát a rosszindulatú programok - például hátsó kapuk és kémprogramok - terjesztéséhez.

Ha az alkalmazottak a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések miatt otthonról kénytelenek dolgozni, érdemes betartani az alábbi biztonsági óvintézkedéseket, mert a kiberbűnözők ilyenkor sem fogják vissza magukat.

A koronavírus (COVID-19) globális terjedése kapcsán egyre több és több felhasználót bombáznak álhírekkel a kiberbűnözők arra számítva, hogy kihasználhatják a gyanútlan internetezőket.

A kiberbűnözők zsarolási taktikákkal és mérgezett weboldalak segítségével fertőzik meg a vállalati számítógépeket, hogy azok kriptovalutát bányásszanak számukra. Megmutatjuk, hogyan lehet ez ellen védekezni.

Az E.ON és a NAV után most a Nemzeti Közműszolgáltató ügyfelei is felkerültek a céltáblára: a kiberbűnözők hamis számlák online befizetésével próbálják bankkártya-adataikat megszerezni .

A népszerű filmekre a kiberbűnözők is legalább annyira odafigyelnek, mint a mozirajongók, és a küszöbön álló Oscar-gála még növeli is a tétet.

Erősen indították a 2020-as évet a kiberbűnözők: a NAV, az E.ON és a PayPal nevében is próbálnak adatokat ellopni az ügyfelektől.

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy meg tudjuk mondani: idén is fontos lesz az IT-biztonság a vállalatoknál. Egyelőre ugyanis nincs kilátás arra, hogy az egyre aktívabb kiberbűnözők hirtelen más foglalkozás után néznek.

Már 2020 első napjaiban akcióba kezdtek az adathalászatra szakosodott kiberbűnözők.

A zsarolóvírusok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek - legalábbis a kiberbűnözők körében. Ez azt mutatja, hogy a vállalatoknak még mindig nem sikerült átfogó és hatékony védelmet kiépíteni a ransomware támadásokkal szemben.

Az ESET kutatói nemrégiben fedezték fel, hogy a félmillió számítógépet megfertőző Stantinko botnet mögötti kiberbűnözők Monero kriptovaluta-bányászó modult telepítenek az általuk ellenőrzött gépekre.

Arról rengeteget olvashatunk, hogy a vállalatokra, különböző szervezetekre milyen virtuális veszélyek és kiberbűnözők leselkednek, de mi a helyzet az otthoni felhasználókkal? Vajon magánszemélyként is ki vagyunk-e téve a zsarolóvírusoknak, tartanunk kell-e a személyazonosság-lopástól vagy az adathalászattól?

Akár egyetlen sérülékenység egy alkalmazásban elég lehet ahhoz, hogy a kiberbűnözők támadást indítsanak a résen keresztül a vállalat informatikai rendszere ellen, és értékes adatokat lopjanak el, komoly károkat okozva ezzel.

A leggyakoribb jele annak, hogy kiberbűnözők próbálkoznak nálunk, egy olyan e-mail, webhely vagy telefonhívás, amely jogosulatlanul kér bejelentkezési információkat.

Szeretjük okostelefonjainkat, de használatuknak van egy komoly árnyoldala. Széles körű elterjedtségük és azon rossz szokás miatt, hogy előszeretettel csatlakozunk nyilvános wifi-hálózatokhoz, a mobilok a kiberbűnözők kedvelt célpontjaivá váltak.

Kutatók betörtek a Smominru botnet egyik irányító szerverébe, és hozzáfértek az ott tárolt adatokhoz.

A Kaspersky szakemberei 53 531 olyan rosszindulatú, illetve feltehetően nemkívánatos fájlt fedeztek fel, amelyeket iskoláknak és egyetemeknek szóló, használatra kész esszéknek és tankönyveknek álcáztak.

Mind az értékes adatokat kezelő vállalatok, mind az otthoni felhasználók állandó célpontjai a haszonszerzésre törekvő kiberbűnözőknek.

Kémszoftver a WhatsApp-ban - ismerősen hangzik? A kiberbűnözők ilyen könnyen hozzáférhetnek az adatokhoz, ha a szoftver sebezhető. Márpedig az elemzők átlagosan ötből négy alkalmazásban találtak olyan komoly sérülékenységet, amely hasonló súlyos esetekhez vezethet.

A legnépszerűbb játékok hamis másolataiba rejtett rosszindulatú szoftvereket terjesztve használják ki kiberbűnözők a videójátékok iránti növekvő keresletet, tárta fel a Kaspersky friss kutatása.