Amennyiben ezeket megadjuk, ellenünk fordulnak, és komoly károkat okozhatnak. Naponta milliós nagyságrendben tapasztalja levélfiókok eltérítését a Google és a Microsoft. A többfaktoros azonosítás használatával (ha van ilyen) jelentősen csökkenthetjük a kockázatot.
Egyre gyakoribb, hogy a csalók telefonon keresik meg az áldozataikat, és ismert cég vagy bank nevében mutatkoznak be, majd adategyeztetésre hivatkozva kérnek bizalmas információkat. A szolgáltatók nem győzik hangsúlyozni, hogy sohasem kérnek telefonon vagy e-mailben bejelentkezési információkat ügyfeleiktől, ezt jól véssük az eszünkbe.
Szinte az összes pszichológiai trükknél nyomásgyakorlást alkalmaznak a kiberbűnözők. Valamilyen vészhelyzetre hivatkoznak, és ha nem lépünk azonnal, valami rossz fog történni. Néhány példa:
● Adja meg a bejelentkezési azonosítóit, különben zárolják a fiókját.
● Telepítsen egy (hamis) szoftverfrissítést, különben a tárolt fájlokat törlik.
● Bizonyítsa adatokkal, hogy jogos tulajdonosa a fióknak vagy számlának, különben megszüntetik azt.
● Bizonyítékuk van arról, hogy pornót nézeget, amit nyilvánosságra hoznak.
● Fizessen meg egy bírságot, különben feljelentik a rendőrségen, és börtönbe fog kerülni.
E módszer hátterében az áll, hogy a gyanús kérés teljesítésének mérlegelésekor kevés időt adnak a gondolkodásra. Ha nyomásgyakorlással szembesülünk, álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk!
