A mesterséges intelligencia (MI) helytelen alkalmazása adatvédelmi, szerzői jogi és fogyasztóvédelmi szempontból is komoly veszélyforrást jelenthet a vállalatok számára. A hazai szervezeteknél még gyerekcipőben jár a munkahelyi MI szabályzatok megalkotása, pedig nagy szükség lenne rájuk.

Vizsgálják mekkora jogsértés és mekkora adatszivárgás is történt valójában.

A NIS2 - távoli hasonlattal élve - az új GDPR, azaz egy szabályozás, amellyel a saját érdekükben foglalkozniuk kell az érintett vállalatoknak. Egy kötelező informatikai audit során azt kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.

Az új szabályok tiltják az olyan MI-alkalmazásokat, amelyek sérthetik az állampolgárok jogait.

A fejlesztés lehetővé teszi az adatközpontok energiaigényének pontosabb felmérését, ennek alapján cselekvési tervek összeállítását, illetve a naprakész adatok révén támogatja a jogszabályi elvárásoknak való megfelelést is.

Az uniós adatvédelmi hatóság arra kötelezte az Európai Bizottságot, hogy függesszen fel minden adatáramlást a Microsoft számára a szóban forgó Microsoft 365 szoftver használatával.

Egy hivatalos dokumentum árulkodik róla, milyen változtatásokat kell még meghoznia a cégnek az új EU-s szabályozás miatt.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott Iparjog pályázat keretéből ugyancsak lehet támogatást kérni iparjogvédelmi oltalomszerzésre.

A felhasználók által közzétett tartalmakat nem lehet többé indokolás nélkül eltávolítani, bármikor kifogást emelhetnek egy ilyen döntés ellen.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt 2024. február 17-től minden platformra vonatkozóan alkalmazni kell.

A győri Széchenyi István Egyetem hiánypótló képzést, "modern technológiák és kiberbiztonság joga" mesterszakot indít magyar és angol nyelven szeptembertől, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni.

A tervezett jogszabály szigorú követelményeket vezet be.

A PwC adó- és jogi tanácsadási szakértői a világ négy legnagyobb (Big4) tanácsadó cége közül kizárólagos hozzáféréssel rendelkeznek majd ehhez a forradalmi, generatív mesterséges intelligencia alapon működő jogi eszközhöz.

A most megjelent jogszabály szerint a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosításszolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől indulhat el.

Minél előrébb járnak a digitális átalakulás útján, a vállalatok annál nagyobb adatvagyont gyűjtenek. Kezeléséhez olyan komplex megoldásra lesz szükségük, amely egyszerre ad erős védelmet és teszi könnyűvé a jogosult hozzáférést minden környezetben.

A jelek szerint a jogalkotásban is remekül kiigazodik az OpenAI chatbotja.

Ha egy mikro- és kisvállalkozás például elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagy bizalmi szolgáltatónak minősül, akkor rá is vonatkozik ez az új jogszabály.

Ezzel csökkenthető a leselejtezésből adódó hulladék mennyisége.

A hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok.

Ugyanis, határon átnyúló intézmény esetén a hazai pénzügyi felügyeletet "fogadó országként" csak rendkívül korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványok illetik meg.