Szorgos olvasója lettem mostanában a koronavírussal kapcsolatos híreknek. Nem elsősorban a járvány halálossága miatt - bár hiszem, hogy minden ember egyszeri és megismételhetetlen, s így aki egy életet megment, egész világot ment meg -, hanem máris látható és még megjósolhatatlannak tűnő globális hatásai miatt.

Hírek szerint készül a Defender antivírus program Androidon és iPhone-okon futó változata.

Az amerikai hatóságok szerint távhozzáférést biztosító vírusok terjesztését kezdték meg, hogy pénzt szerezzenek az ország fegyverkezési programjához.

Az xHelper a mobil resetje és teljes vírusirtása után is visszatér. De van egy módszer az eltávolítására.

Az idén nem lesz Mobile World Congress Barcelonában, miután az utóbbi napokban egy sor nagy cég mondta le a részvételt a koronavírus járvány miatt.

Gyártási és értékesítési problémák egyaránt felléphetnek a járvány miatt.

A pekingi székhelyű ipari dróngyártó, a TTA ezer drónból álló flottája napi 1000 veszélyeztetett kínai falut permetez le fertőtlenítő hatású folyadékkal.

A keresőoldal a betegség elleni küzdelem szolgálatába állítja találati listáit.

A legfontosabb vírusellenes szoftverek és böngészők még jó ideig támogatásban részesülnek a régi rendszer alatt is.

2019 folyamán az Emotet trójai egyre hírhedtebbé vált a rosszindulatú e-mailek terjesztése miatt, ráadásul az is felmerült, hogy a program segít az olyan zsarolóvírusok célba juttatásában, mint például a Ryuk. Az ESET szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a veszélyes trójai programmal kapcsolatban.

Az okos malware-terjesztő rendszer partnerhálózatokon, szórakoztató weboldalakon, sőt, még a Wikipédián keresztül is terjed, bizonyítva, hogy az online térben még azoknak a felhasználóknak is szükségük van további védelemre, akik kizárólag legális oldalakat látogatnak.

Örökérvényű kérdés, hogy szükség van-e vírusírtókra, de az elmúlt években nem vált kevésbé fenyegető veszéllyé a személyes adatok elvesztése, nem beszélve a bizalmasabb adatokhoz való hozzáférésről. A digitalizált világunkban még a legártalmatlanabbnak tűnő weboldalakon is belefuthatunk egy olyan pop-up hirdetésbe vagy linkbe, amire naivan rákattintva ajtót nyitunk a rosszfiúknak a gépünkhöz.

A Sophos legújabb riportja az előszőr 2018 decemberében észlelt Snatch zsarolóvírus új támadó módszereit részletezi. Ezek közé tartozik az is, hogy támadás közben csökkentett módban indítja újra a PC-ket, amivel megkerüli a zsarolóvírus tevékenységet észlelő védelmi eszközöket és titkosítja a fájlokat. A Sophos szerint más digitális bűnözők is átvehetik ezt a megoldást zsarolóvírusok gyártásához.

Egy kiberkémkedési kampány vette kezdetét a Trend Micro kutatói szerint.

A zsarolóvírusok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek - legalábbis a kiberbűnözők körében. Ez azt mutatja, hogy a vállalatoknak még mindig nem sikerült átfogó és hatékony védelmet kiépíteni a ransomware támadásokkal szemben.

A vírusellenes programok legújabb tesztjében az operációs rendszer beépített megoldása, a Windows Defender a maximális 18-ból 17,5 fél pontot szerzett.

Az ESET kutatói nemrégiben fedezték fel, hogy a félmillió számítógépet megfertőző Stantinko botnet mögötti kiberbűnözők Monero kriptovaluta-bányászó modult telepítenek az általuk ellenőrzött gépekre.

A Sophos kiberbiztonsági vállalat közzétette a How Ransomware Attacks, azaz "Hogyan támadnak a zsarolóvírusok?" című, védekezőknek szánt kiadványát, melyben elmagyarázzák, hogyan támadnak a különböző zsarolóvírus variánsok, és milyen hatással vannak az áldozatokra.

A Ginp ellopja az SMS-eseket, és overlay típusú támadással a belépési adatainkat is megszerzi.

Arról rengeteget olvashatunk, hogy a vállalatokra, különböző szervezetekre milyen virtuális veszélyek és kiberbűnözők leselkednek, de mi a helyzet az otthoni felhasználókkal? Vajon magánszemélyként is ki vagyunk-e téve a zsarolóvírusoknak, tartanunk kell-e a személyazonosság-lopástól vagy az adathalászattól?