Komoly jogi, megfelelőségi és biztonsági problémákat okozhat cégeknél az alkalmazottak illegális BitTorrent használata.

Mostantól fizetni kell, ha a svéd köztéri szobrok fényképét feltesszük a netre.

A jogászok újabb támadásoktól tartanak, az IT-biztonsági szakemberek pedig az ügyvédi irodák védelmi rendszerének megerősítésére szólítanak fel.

A francia adatvédelmi hatóság bírságot szabott ki a keresőcégre, mert szerintük nem megfelelően alkalmazta az elfelejtéshez való jogot.

Ha a virtualizációért felelő adminisztrátor teljes jogosultságot kap a környezet minden objektumához és komponenséhez, akkor valós belső biztonsági kockázattá válik még akkor is, ha nem rosszindulat vezérli, mert pusztán emberi hibából is nagy pusztítást végezhet.

Itt a farsang, amikor – ha mi magunk esetleg nem is öltünk maskarát – rengeteg ötletes jelmezről látunk-hallunk a környezetünkben. Ilyenkor elfogadott, ha valaki álarc mögé bújik, de az informatika világában ebben az időszakban is résen kell lenni, hogy kiszúrhassuk, ha valaki álruhában tevékenykedik a hálózaton belül. A hackerek ugyanis kifejezetten hétköznapi, feltűnésmentes jelmezt választanak: mezei felhasználónak, esetleg kiemelt jogosultságokkal rendelkező rendszergazdának álcázzák magát.

Nem tekinthető mindenki terroristának, azaz alapesetben mindenki joggal követelheti személyes adatai védelmét. De hol a határ? Mikor, illetve milyen jogi alapon vethetők be különféle eszközök a személyes adatok megszerzésére, kezelésére?

Elindította januárban az Európai Bizottság online alternatív vitarendezési platformját, amelynek köszönhetően egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lehet a nemzetközi fogyasztói jogviták rendezése.

A személyazonosságok és hozzáférések körültekintő kezelése minden szervezet számára alapvető a biztonságos működéshez, de van, ahol a törvény is előírja a szükségességét. Az információbiztonságról szóló, 2013. évi L. törvény például többek között azt is kötelezővé eszi az állami szervek és önkormányzatok számára, hogy ellenőrizzék a hozzáféréseket és a felhasználói fiókokat, illetve határozzák meg a jogosultságokat az egyéni felelősségek szétválasztása érdekében.

Az ultraszonikus követő technológiával könnyebben megfigyelhető, hogy a felhasználó milyen hirdetéseket néz meg telefonon, PC-n, sőt tévén.

Ha január végéig nincs új biztoskikötő-megállapodás, az európai nemzeti adatvédelmi hatóságok közös jogi lépéseket tesznek a törvénysértő amerikai cégek ellen.

Egy osztrák facebookozó adatvédelmi panaszát tartotta jogosnak az ír bíróság.

Az IPR-Insights független tanácsadó a jogszerű és költséghatékony szoftvergazdálkodásban (SAM) segíti ügyfeleit, hogy annyit fizessenek szoftvereikért, amennyit szükséges.

Cégeladás, cégforma-váltás, befektető bevonása? Október 21-én nemzetközi és hazai jogban, adózásban, szervezetfejlesztésben jártas szakértők segítenek!

Új NMHH-rendelet szabályozza szeptembertől a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződéseket. A mikro- és kisvállalkozások erősebb védőernyő alatt, a szolgáltatók kiszámíthatóbb jogi környezetben működhetnek.

Orosz törvényhozók és jogászok az új operációs rendszer betiltását szorgalmazzák.

Bemutatták Rómában az Internetes Jogok Nyilatkozatát.

A Gartner szerint dinamikusan nő a PAM (Privileged Account Management) megoldások piaca, mivel a külső és belső fenyegetések kivédésére egyre több vállalat vesz igénybe olyan megoldásokat, amelyekkel szigorúbban ellenőrizhetők a kiemelt jogosultságú felhasználók. Az új funkciókkal kibővült NetIQ Privileged Account Manager lehetővé teszi a legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységek teljes körű monitorozását, illetve a biztonsági kockázatok csökkentését.

Új funkciók az e-útdíjban, a bírságriasztás a jogkövetőket védené.

Magyarországon az emberek kevésbé vannak tisztában fogyasztói jogaikkal mint európai polgártársaik.