Ha eddig is aggódott amiatt, hogy a hirdetések hatékonyságát mérő ad tracking technológiák dokumentálják online tevékenységét, akkor mostantól erre eggyel több oka van. Az Ars Technica ugyanis arról számolt be, hogy a Center for Democracy and Technology (CDT), a technológia és a demokrácia viszonyát vizsgáló, digitálisjog-védő szervezet nemrégiben levélben fordult az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi bizottságához, mert aggasztónak tartja a digitális eszközök között magas hangfrekvencián kommunikáló, a felhasználók online szokásait a tudtuk nélkül megfigyelő technológiák alkalmazását.
A CDT levele szerint az emberi füllel nem hallható, magas frekvenciákon továbbított hangjelzésekkel a felhasználók pontosabban követhetők a különböző digitális eszközökön, mint például a böngésző ujjlenyomatát használó, a sütik letiltását megkerülő módszerekkel. A jogvédő szervezet egy céget is megnevez levelében az ultraszonikus hangalapú megfigyelés egyik éllovasaként: a SilverPush technológiája a személyi számítógépek, különböző okoseszközök és a tévékészülékek között is működik.
Amikor a felhasználó egy SilverPush platformon közzétett hirdetésbe fut a világhálón, akkor a hirdető egy sütit helyez el a gépén, és ezzel egy időben az eszköz hangszóróin keresztül ultraszonikus hangjelzéseket is kibocsát. Az emberi füllel nem hallható hangba ágyazott kódot a közelben fellelhető okoseszközök felismerik a rájuk telepített szoftverfejlesztő készlet révén. A SilverPush a tévéhirdetésekbe is hasonló hangjelzéseket ágyaz, amelyeket a digitális eszközökre a felhasználó tudta nélkül letöltött app ismer fel. Ezzel a technológiával a SilverPush és a hozzá hasonló szolgáltatók mérni tudják, hogy a felhasználó milyen hirdetéseket látott, mennyi ideig nézte azokat, mielőtt csatornát váltott volna, vagy más oldalra lépett tovább, és azt is rögzíti egy sor egyéb információval együtt, hogy ki milyen digitális eszközöket használ, így egy eszközökön átívelő profilt készít minden egyes felhasználóról - olvasható többek között a CDT levelében.
Eléggé alattomos módszernek tűnik.
Már több mobil alkalmazásba beépülhetett a SilverPush technológiája 2015 áprilisára, és azt a felhasználók mintegy 18 millió okostelefonra tölthették le akaratlanul, a jogvédő szerint. Bár a technológia csak a magas frekvenciatartományban figyeli a hangokat, így az emberi beszédet például nem hallgatja le az eszközök környezetében, aggodalomra ad okot, hogy a felhasználók tudta nélkül működik, és nem kínálja fel a kikapcsolás lehetőségét.
Kissé úgy hangzik, mint egy tudományos fantasztikus disztópia, azonban az Ars Technica emlékeztet rá, hogy ez már nem az első eset, amikor kutatók és jogvédők az ultraszonikus kommunikáció vitatható felhasználására figyelmeztetnek. Két éve, 2013 végén egy IT-biztonsági kutató, Dragos Ruiu már talált egy rosszindulatú kódot, a badBIOS-t, amely szintén a magas frekvenciatartományba tartozó hangjelzésekkel kommunikált a fertőzött gépek között.
Akkor nem derült ki egyértelműen, hogy a badBIOS milyen fenyegetést jelent. Az ultraszonikus követő technológiák azonban, amelyeket ma még csupán kevés app használ, olyan módszerek előhírnökei lehetnek, amelyek a következő években még agresszívebben követik majd a digitális eszközök között váltogató felhasználókat, megsértve a magánélet védelméhez fűződő jogaikat.
