Mégis valódi lehet a torinói lepel?

|

Egy új vizsgálatnak köszönhetően előtt-utóbb végleg kiderül, hogy valóban Jézus Krisztus temetésénél használták-e a katolikus ereklyét.

A torinói lepel egy vászondarab, amelyen egy keresztre feszített ember halvány képe látható. Az először az 1350-es években előkerült kendőt úgy tisztelik, mint a valódi halotti leplet, amelyet Jézus Krisztus testének bebugyolálásához használtak.

Azok, akik hisznek abban, hogy a torinói lepel volt valóban az a kendő, amelybe Jézus Krisztust temették, most tudományos bizonyítékkal támaszthatják alá hitüket. Ugyanis kutatásaik alapján olasz tudósok úgy vélik, hogy a torinói lepel Jézus Krisztus korából származik.

A katolikus ereklye az olaszországi Torinóban, a Keresztelő Szent János-székesegyházban található, amelyet felfedezése óta tanulmányoznak és vizsgálnak. Egy 1980-as években végzett tanulmány középkori hamisítványnak bélyegezte a leplet, miután a kutatók Kr. u. 1260 és Kr. u. 1390 közé datálták. Egy új tanulmány azonban úgy véli, hogy a lepel még régebbi.

A kutatók röntgensugarak segítségével vizsgálták meg a vászonszálakat, és a Názáreti Jézus korára vezették vissza a kendő eredetét. A Heritage című folyóiratban megjelent tanulmány azonban azt nem közölte egyértelműen, hogy a lepel Krisztus valódi halotti ruhája-e vagy sem.

Liberato De Caro olasz tudós, aki 2019-ben kezdte meg kutatásait, nagyszögű röntgenszórással (WAXS - Wide-angle X-ray scattering) vizsgálta meg alaposabban a kendőt. A szövetben lévő lencellulózt 2000 évesre datálta. A lenről azt is feltételezik, hogy a nyugat-levantei területről származik. Mindazonáltal, további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a kendő valódi korát megerősítsék.

A halotti lepel egy 4,3×1,2 méteres vászonból készült, 1354-ben a középkori Franciaországban felfedezett kendő, amelyet az észak-közép-franciaországi Lirey templomának esperesének ajándékozta egy Geoffroi de Charny nevű lovag, aki azt állította, hogy az Jézus Krisztusé volt. Azt azonban nem tudni, hogy a lovag hogyan jutott a kendő birtokába.

1389-ben hamisítványnak nyilvánították, miután egy troyes-i püspök szerint valaki beismerte hogy ő készítette - írja egy katari híroldal. Ezt követően inkább ember alkotta ikonként, mint valódi ereklyeként állították ki.

Korábbi tanulmányok megállapították, hogy a mű nem festett, mert nem találtak festék- vagy pigmentmaradványokat. Más kutatók 2002-ben felvetették, hogy a kép a szövet és a megfeszített test közötti kémiai reakció eredményeként alakulhatott ki. A ruhán lévő vérről is megerősítették, hogy AB vércsoportú.

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.