Az MTA 196. közgyűlésének keddi napján nagy többséggel ismét Freund Tamás neurobiológust, az Akadémia rendes tagját választotta az Akadémikusok Gyűlése a tudós testület elnökévé. Freund Tamás mellett újabb hároméves vezetői megbízatást kapott a főtitkár, Kollár László Péter építőmérnök és Erdei Anna immunológus, főtitkárhelyettes is.
A Magyar Tudományos Akadémián azért volt szükség tisztújításra, mert elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének hároméves megbízatása lejárt. Az akadémiai szabályozás szerint minden tisztségre három évre lehet megválasztani és legfeljebb egyszer újraválasztani a jelölteket - tájékoztatta a Computerworldöt az MTA Kommunikációs Főosztálya.
Az MTA elnökét, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és alelnökeit, valamint az Elnökség három választott akadémikus tagját az akadémikusokból és nem akadémikus közgyűlési képviselőkből álló Közgyűlés három évre választotta meg. A tisztségviselők e megbízatásukat a Közgyűlés által való megválasztásukat követő hónap első napján nyerik el teljes joghatállyal, és ekkor lépnek hivatalukba.
Az elnökhöz, a főtitkárhoz és a főtitkárhelyetteshez hasonlóan nem változott a három alelnök személye sem. A társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogász, az MTA rendes tagja, az élettudományi alelnök Kosztolányi György orvos, az MTA rendes tagja, a természettudományi alelnök pedig Hudecz Ferenc kémikus, az MTA rendes tagja maradt.
Díjak
Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat elnyert kutatók vehették át az elismeréseket.
Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja. Az életműdíjként adományozható kitüntetéssel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el.
A 2023. évi Akadémiai Aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Vékás Lajosnak, az MTA rendes tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusának adományozta. Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik, könyveik elismeréseként. 2023-ban az alábbi tizenegy kutató kapta meg a nívós díjat:
Abért Miklós (PhD), a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa nagy hatású, a matematika több ágát - a csoportelméletet, az ergodelméletet, a gráfelméletet, a dinamikát, az algebrai topológiát és a valószínűségszámítást - összekapcsoló kiemelkedő eredményei elismeréseként;
Battistig Gábor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Villamosmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója a félvezető anyagtudomány, az integrált mikro-/nanoeszközök technológiájának kutatásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeiért, valamint évtizedes kiváló tudományos vezetői, konferenciaszervezői és sikeres villamosmérnöki felsőoktatási tevékenységéért;
Fábián István, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára a környezeti kémiában, illetve az ipari technológiákban nagy jelentőséggel bíró összetett redoxireakciók mechanizmuskutatása terén végzett több mint negyven éves, nemzetközi szinten is kiemelkedő és elismert kutatásaiért, az oldatfázisú reakciókinetika kiemelkedő műhelyeként számon tartott kutatócsoportjáért, széles körű és eredményes nemzetközi együttműködések kialakításáért, egyetemi oktatói és iskolateremtő tevékenységéért, valamint példamutató szakmai aktivitásáért;
Moldvay Judit, az MTA doktora, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a Semmelweis Egyetem egyetemi magántanára a hazai transzlációs tüdőrák kutatásának megteremtése, valamint a vezető daganatos halálokként is ismert tüdőrák prognosztikai és prediktív faktorainak több évtizedes, nemzetközileg is kiemelkedő eredményű kutatásainak elismeréseként;
Molnár Antal, az MTA doktora, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főigazgató-helyettese, igazgatója a kora újkori egyháztörténet terén végzett kiemelkedő tudományos tevékenysége, a szélesebb értelemben vett kora újkori művelődéstörténet és kultúratudomány nélkülözhetetlen darabjaiként számon tartott katolikus egyháztörténeti munkái, a nemzetközi tudományos életben való aktív közreműködése, valamint a magyarországi obszerváns ferencesek 15-16. századi formuláskönyveit kritikai kiadásban megjelentető grandiózus, új kötete elismeréseként;
Németh Péter (PhD), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet tudományos főmunkatársa a különleges gyémántszerkezetek atomi felbontású elektronmikroszkópos vizsgálata terén kifejtett, nemzetközi szinten is kiemelkedő ásványtani kutatásainak eredményeiért, valamint ehhez kapcsolódó publikációs teljesítménye elismeréseként;
Posta Katalin Andrea, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója, a Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az arbuszkuláris mikorrhizaképző gombák, illetve a termesztett növényeket ért biotikus és abiotikus stressz kivédésében játszott szerepük mélyebb megismerésének terén végzett kutatásaiért és kimagasló eredményeiért, amelyek révén kísérletesen igazolták, hogy szárazság és hőstressz esetén az AM-szimbiontákkal együtt élő növények kevésbé károsodnak, valamint termesztett növények betegség-ellenállóságát és terméshozamát is növelték mikorrhiza-oltással;
Szerb László András, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a Kvantitatív Menedzsment Intézet igazgatója, a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola vezetője a vállalkozói ökoszisztéma és a kisvállalati versenyképesség terén végzett kimagasló eredményeiért, a máig az országos szintű vállalkozásmérés egyik meghatározó komplex mutatója, a Globális Vállalkozói Index megteremtésében, valamint a testreszabott szakpolitikai ajánlások innovatív módszertanává vált, a szűk keresztmetszetekért történő büntetés módszerének kidolgozásában játszott meghatározó szerepéért, továbbá a Kisvállalati Versenyképességi Index létrehozásáért, amely Magyarországon kívül immár kilenc országban méri a kis- és középvállalkozások teljesítményét;
Szunyogh László, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára kimagasló munkájáért, a mágneses nanoszerkezetek és alacsony dimenziós textúrák tulajdonságainak relativisztikus effektusokról is számot adó, ab initio módszerekkel való vizsgálatát és modellezését lehetővé tevő számítási módszerek kifejlesztéséért, valamint iskolateremtő tevékenységéért és a tudományos közélethez való kiemelkedő hozzájárulásáért.
Megosztott Akadémiai Díjat kapott:
Juhász Gábor, az MTA doktora, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és Vellai Tibor András, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az öregedés és autofágia kutatásának területein, egymástól függetlenül dolgozva elért, úttörő jelentőségű eredményeikért, az e folyamatokban szereplő új molekuláris mechanizmusok felfedezéséért, valamint az autofág önemésztés és a lizoszomális lebontás jelentőségének számos sejtélettani és kóros folyamatban való kimutatásáért.
A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány eredményeit, akadémiai intézményeit és személyiségeit hitelesen bemutató és népszerűsítő újságírók, riporterek vagy munkacsoportjaik elismerésére hozta létre az Akadémiai Újságírói Díjat. Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2023-ban Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Bolcsó Dánielt, a Telex.hu újságíró-szerkesztőjét évek óta végzett magas minőségű ismeretterjesztő és tudomány-népszerűsítő, a komplex technológiai és tudományos témák széles spektrumát árnyalt, mégis közérthető formában bemutató munkájáért, az elmúlt években a koronavírus-járvány különböző aspektusait körüljáró, elemző írásaiért, amelyekkel jelentősen hozzájárult a közvélemény széles körű tájékoztatásához, kiemelt figyelmet fordítva az áltudományok és álhírek leleplezésére;
Dr. Ványai Juditot, az Acta Oeconomica szerkesztőjét több mint húsz éves kiemelkedő munkájáért, szakmai gondosságáért, amellyel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a folyóirat visszakerült a nemzetközi publikációs adatbázisba: a periodikumot az Akadémiai Kiadó Nívódíjjal jutalmazta, valamint a közép- és délkelet-európai térség vezető angol nyelvű közgazdasági folyóiratává vált.
A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. Az Akadémia 2023-ban Wahrmann Mór-érmet adományozott Éry Gábornak, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatójának a kutatásfejlesztés, a vállalati-egyetemi együttműködések fejlesztése, illetve a matematika- és fizikaoktatás színvonalának emelése terén kifejtett, több évtizedes tevékenysége, a Bolyai Társulattal együttműködésben gondozott matematikai és fizikai Ericsson-díjak alapításában játszott meghatározó szerepe, továbbá a Rátz Tanár Úr Életműdíj társalapítása és a fiatalok elé is példaként állítható életműve elismeréseként.
Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat megillető Arany János-életműdíjat 2023-ban a Magyar Tudományos Akadémia Cvetićanin Pintér Líviának, az MTA doktorának, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara professor emeritájának adományozta a nemlineáris rezgésproblémák megoldása és használata, a változó tömegű test dinamikája és a rotorok dinamikája terén elért kimagasló tudományos eredményei, a nemlineáris rezgések megoldására bemutatott, róla elnevezett Cvetićanin-módszer, valamint számos kiemelkedő publikációja és oktatói munkája elismeréseként.
