Több mint 60 ezer kutató dolgozik ma Magyarországon, de legalább 90 ezerre lenne szükség, csak az utánpótlás biztosításához évente ezer tehetséges fiatalt kell találni és kinevelni.
Mivel Magyarország jövőjét az innovációs teljesítmény növelése alapozhatja meg, így meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy minél több külföldi kutató érkezzen Magyarországra, de legalább ennyire fontos, hogy a magyar tehetségek belföldi egyetemen tanuljanak tovább, és a más országokban szerzett tapasztalatok birtokában itt folytassák a pályájukat - hangzott el a Magyar Innovációs Szövetség 33. közgyűlésén.
Az innovációs teljesítmény erősítéséhez bizonyos feltételek rendelkezésre állnak, a felsőoktatás a GDP majdnem 2 százalékának megfelelő összeggel gazdálkodhat, innovációkra pedig a vállalati hozzájárulásokkal és uniós támogatásokkal együtt majdnem ugyanennyi, GDP-arányosan 1,64 százalék jut.
A nemzeti össztermék több mint 50 százalékát ma már magyar cégek állítják elő, bár a hightech-kivitelben még a multinacionális vállalatoké a többség, így ezen az arányon változtatni kell.
Amennyiben a befektetett források és az erőfeszítések eredményre vezetnek, az innovációs előrelépés hosszú távra biztosíthatja a kormányzati célkitűzések szerint a magyar kultúra megőrzését, az oktatás és a családtámogatások fenntartását, az ország védelmét. A fiatal tehetségek számára mentorokat és kutatói műhelyeket kell biztosítani, de ahhoz, hogy ilyen területeken találják meg az életcéljukat, növelni kell az innováció vonzerejét, a vállalatoknál pedig erősíteni kell az innováció kultúráját, hogy minél nagyobb arányban kapcsolódhassanak be a nemzetközi értékláncokba.
Alapvető versenyképességi feltétel továbbá a digitális átállás, illetve a zöld átállás felgyorsítása.
