Világszerte egyre többen dolgoznak otthonukban, munkaadójuktól távol - nem ritkán több száz vagy több ezer kilométerre -, mivel a távmunkának mind az alkalmazó cég, mind az alkalmazott szempontjából számos előnye van. Mindenekelőtt rendkívüli rugalmasságot biztosít, a távmunkás maga osztja be munkaidejét, így akkor tud a családjával, gyerekeivel foglalkozni, amikor arra a legnagyobb szükség van. Ennek eredményeképpen az időbeosztásukat hatékonyan megszervezni képes emberek valósággal szárnyalnak távmunkásként, termelékenységük magas szinten van, és nem éri őket stresszhatás amiatt, hogy családi teendőiket elhanyagolják.
A távmunkás a saját ütemében dolgozhat, illetve iktathat be pihenőket, a munkahelyi kötöttségektől mentesen alakíthatja ki a számára leginkább megfelelő munkatempót: elvégezheti a feladatokat több részletben vagy egyszerre, egy lényeges dologra, a határidők betartására azonban feltétlenül ügyelnie kell. Felmérések szerint általánosságban a távmunkások produktívabbak, mint a munkahelyükre rendszeresen bejáró társaik.
Ráadásul a távmunkával rengeteg költség takarítható meg: az alkalmazottak megszabadulnak a bejárással járó tetemes kiadásoktól, otthon olcsóbban étkezhetnek, nem kell annyit költeniük ruhára, míg a munkaadóknak kisebb irodát kell fenntartaniuk. Kevesebb időt töltenek betegszabadságon is, mert otthon gyorsabban ki tudják kúrálni magukat, és hamarabb munkaképes állapotba kerülnek. A technológiai eszközöknek, a közös munkavégzést támogató megoldásoknak köszönhetően a távmunkások mind egymással, mind az irodában dolgozó társaikkal késedelem nélkül kommunikálhatnak, oszthatnak meg dokumentumokat.
Természetesen nem hallgathatók el a távmunka hátrányai sem. A személyes találkozók hiányában vannak, akik elszigeteltnek érzik magukat, és mivel nincs pontosan meghatározott napirendjük (a munkanap megkezdésének és befejezésének ideje, ebédidő), amihez igazodhatnának, ezért motiválatlanokká válhatnak, ami károsan befolyásolja a munkavégzésük hatékonyságát. Bár az otthoni, rugalmas munkavégzés sok olyan munkavállaló számára tűnik vonzónak, akinek erre nincs lehetősége, az igazság az, hogy a távmunkát vállalók egy része számára komoly nehézséget okoz a munkatevékenység és a magánélet szétválasztása. Az otthoni irodában rengeteg, a figyelmet elvonó, a munkát akadályozó csábítással kell megküzdeniük a távolról dolgozóknak. Munka helyett jó lenne inkább a sportközvetítést nézni a tévén, böngészni az internetet vagy a gyerekkel játszani. Aki nem rendelkezik kellő önfegyelemmel, könnyen lecsúszhat a határidőkről, és folyamatos stresszt jelenthet számára az otthoni munkavégzés.
Annak érdekében, hogy a munkaadók a távmunkások felvételekor elkerüljék az olyan emberek alkalmazását, akik nem képesek hatékonyan dolgozni önállóan, az állásinterjún a képzettségre, szakértelemre és gyakorlatra vonatkozó szokásos kérdéseken kívül célszerű azt is kideríteni, hogy az állásra jelentkező rendelkezik-e a magas színvonalú otthoni munkavégzéshez szükséges motivációval, elkötelezettséggel, technikai háttérrel, valamint kommunikációs, konfliktuskezelő és problémamegoldó képességekkel.
Tapasztalatok, technikai felszereltség
Mindenekelőtt azt kell megtudni, hogy a jelölt dolgozott-e már távmunkásként, rendelkezik-e ilyen irányú tapasztalatokkal. Már évek óta ilyen konstrukcióban keresi a kenyerét, vagy ez lesz az első alkalom, amikor az otthoni munkavégzést választja? Az erre adott válasz alapvetően befolyásolja az állásinterjú további menetét.
Következik annak a kiderítése, hogy milyen eszközöket használ a távoli munkavégzéshez. Szakértők szerint a hatékony távmunkához együttműködést támogató alkalmazásokra, e-mail-fiókra, időbeosztás-kezelő programra, valamint videótelefon- és videókonferencia-megoldásokra van szükség. Egyes vállalatok megkövetelik azt a technológiai minimumot, amellyel a távmunkásoknak rendelkezniük kell, aminek jó tesztje lehet, ha már az interjút is videóhívás keretében, webkamera segítségével bonyolítják le. Így azonnal kiderül, hogy a jelöltnek van-e webkamerája, tudja-e kezelni a videóhívásokat, használ-e valamilyen internetes kommunikációs alkalmazást, például a Skype-ot. Megfelelő-e az internet-előfizetésének, az otthoni vezeték nélküli hálózatának, számítógépének és okostelefonjának a sebessége, illetve teljesítménye a videóhívások zökkenőmentes kezeléséhez?
Biztosítottak-e a zavartalan munkavégzés feltételei? Az állásra jelentkező otthoni irodája egy erre a célra berendezett szobában található, vagy csupán egy sarkot különített el a nappaliban a számítógépe és íróasztala számára? Bárhogyan is oldja meg az otthoni iroda elhelyezését a jelölt, a lényeg az, hogy legyen egy hely a lakásban, ahol a zavaró tényezők kiiktatásával munkavégzés üzemmódba kapcsolhatja magát.
Konfliktuskezelési képesség és a határidők betartása
Szakértők szerint a távolról történő munkavégzés sikeressége nagymértékben múlik a többi munkatárssal és a vezetőkkel való kommunikáció és együttműködés hatékonyságán. Az állásinterjú során meg kell győződni arról, hogy a jelentkező képes lesz gond nélkül és tapintatosan kezelni a kisebb nehézségeket, még mielőtt azok nagyobb problémává nőnék ki magukat. A viták és konfliktusok hatékony kezelése különösen fontos a távmunkás esetében, aki lényegesen nagyobb szabadsággal végzi a tevékenységét, mint az irodában dolgozó kollégái. Nem okoz különösebb nehézséget számára a nézetletérések udvarias, tapintatos és csendes elsimítása? Tisztában van azzal, hogy mikor kell segítséget kérnie, és ebben az esetben kihez forduljon?
Az alkalmazottak által elvégzendő feladatoknak szigorú határidejük van, és ez nemcsak az irodában dolgozókra, hanem a távmunkásokra is vonatkozik, ezért rá kell kérdezni az állásinterjú során, hogy mit tesz a határidők betartása érdekében. Ugyanis a távmunka egyáltalán nem arról szól, hogy valaki az otthonában egyszerre több tevékenységet végez, mint a multitasking operációs rendszerek, például programozás közben gyereket nevel és ebédet főz. Kétségtelenül nagyobb rugalmasságot biztosít a munkavállalónak, de az erre szánt időszakokban az eredményes munkavégzés érdekében éppúgy kizárólag a munkájára kell összpontosítania, mintha egy irodában dolgozna. Ráadásul a távmunkásoknak beosztástól függően változó mértékben alkalmazkodniuk kell a normál irodai munkabeosztáshoz, hiszen ebben az időben érhetik el a kollégákat és az üzleti partnereket.
Meg kell kérni az állásra jelentkezőt, hogy meséljen el korábbi esetet, amikor távmunkásként szűk határidőhöz kellett alkalmazkodnia. Ez alapján kép alkotható a jelölt problémamegoldó képességeiről, a kiélezett helyzetekben alkalmazott gyakorlatairól. Meg kell győződni arról, hogy lehet-e számítani rá problémás szituációkban, képes-e önállóan és kreatív módon leküzdeni az akadályokat.
Időbeosztás, problémamegoldás, tájékozottság
Habár, mint fentebb már említettük, a távmunkásnak beosztástól függően alkalmazkodnia kell munkaadója irodai időbeosztásához, nem árt megtudni róla, hogy korán kelő vagy éjszakai bagoly típusú-e. Ugyancsak célszerű megtudakolni, hogy az esetlegesen felmerülő üzleti igényeknek megfelelően tud-e alkalmanként változtatni időbeosztásán, például késő este vagy hétvégén is hajlandó-e dolgozni, ha erre van szükség.
Az önállóan dolgozó távmunkástól elvárható a fejlett problémamegoldó képesség, ezzel kapcsolatos az állásinterjú következő kérdése: milyen saját lépéseket tesz egy-egy technikai probléma megoldására vagy egy projekt elakadása esetén? Ezzel kideríthető, ha olyan problémák megoldásához is folyton segítséget kér, amelyeket saját magának kéne kezelnie, illetve ha pont ellenkezőleg, akkor sem kér megfelelő segítséget, ha igazán komoly nehézség lép fel.
Végül feltétlenül célszerű rákérdezni arra, hogy a jelölt hogyan követi nyomon a szakmájával kapcsolatos híreket, újdonságokat, hiszen a távmunkástól szintén elvárható, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen. Milyen internetes portálokat látogat, milyen szakmai fórumok aktív közreműködője, mely szakmai szervezeteknek a tagja?
