Magyarországon is érezteti munkaerő-piaci hatását a digitalizáció, az elöregedő társadalom és a nemzetközi munkaerő-mobilitás, melyek következtében a felsővezetők vállalatuk hosszú távú fejlődése szempontjából már fontosabbnak tartják a megfelelő alkalmazottak felvételét és a kollégák megtartását (30 százalék), mint cégük működési hatékonyságának javítását (26 százalék) és a technológiai újítások adaptációját (18 százalék), derül ki az EY kutatásából. Habár a gyors növekedést mutató középvállalatok felénél emelni kívánják az alkalmazottak létszámát a következő egy évben, negyedüknél mindennapos kihívást jelent a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálása.
Versenyhátrány határán
Magyarország a válság vége óta elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést - emlékeztet a McKinsey & Company -, de a foglalkoztatottsági ráta szerintük gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét (nagyjából 45 százalék), míg a ledolgozott munkaórákat tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1760 órát, míg Nyugat-Európában ez évi 1592 óra). A következő periódusban ezért az elemzők szerint a termelékenység javítására kell összpontosítani, ugyanis a ledolgozott munkaóránként előállított teljesítmény Magyarországon jelentősen elmarad a nyugati országok szintjétől: az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) több mint négyszer olyan hatékonyak.
A termelékenység és a tartós gazdasági fejlődés érdekében Magyarország számára prioritás a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása - állítják a McKinsey elemzői. Szerintük a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ugyanakkor a McKinsey szakemberei szerint durva versenyképességi hátrányt okozna, aminek következtében a saját régiónktól is leszakadhatunk.
Bár egyelőre itthon kisebb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasoknál vagy az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem digitális ág évi 2,2 százalékkal. A tanácsadó iparáganként kiszámolta a digitalizáció mértékét mérő indexet. Egyes iparágakban (például üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások) Magyarország megelőzi a régiós versenytársakat a digitalizáció mértékét tekintve, míg más szektorokban elmarad a többi kelet-közép-európai országtól, például a feldolgozóipar és a közüzemi szolgáltatások terén.
A tanulmány szerint a digitalizáció jelentős hatásokkal járhat a munkaerőpiacon. Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok egy részét a már ma létező technológiák segítségével is, persze eltérő mértékben. Ez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylő feladatokra (amelyek 75 százaléka automatizálható), vagy éppen az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő foglalkozásokra (ezek közel 70 százalékban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi munkaerő-hiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá teszik a cégek működését, például a feldolgozóiparban.
Ahol erősíteni kell
Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépnie. Kiemelkedően fontos a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a kommunikáció másokkal, valamint a csapatmunkavégzés a jövőbeni elhelyezkedés zálogai - állapítják meg a tanulmány szerzői. Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikai, matematikai vagy természettudományos végzettségű hallgató lépjen ki a munkaerőpiacra, az átképzésekre pedig az automatizáció miatt lesz szükség.
A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében kevésbé meghatározóak a digitális megoldások, mint a fejlett országokban. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata is elmarad az éllovasoktól: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az éllovasoknál a cégek fele.
- Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a digitális transzformációt - véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető partnere. Szerinte érdemes kihasználni a kedvező gazdasági klímát, a digitális infrastruktúra fejlettségét, ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el a legjobbaktól. Hozzátette: a sikeres digitális átalakulásban az egyénnek, a vállalkozásnak és az államnak egyaránt megvan a maga szerepe. Az állam az élethosszig tartó tanulás szemléletének terjesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizációjával adhat lendületet a változásoknak és készítheti fel rájuk a társadalmat.
Kreativitás, pénz és bátorság
Sorrendben ezt a három dolgot tartják nélkülözhetetlennek a magyar fiatalok egy sikeres vállalkozás elindításához Magyarországon - derül ki a Hiventures kockázati tőkealap-kezelő megbízásából készített felmérésből. A Pulzus 18-35 éves korosztály körében készített reprezentatív felmérése szerint a magyar fiatalok, bár nagyon szeretnének saját cégükben dolgozni, mégsem szívesen vállalkoznak. 66 százalékuk számára az lenne az ideális, ha saját vagy családjuk vállalkozásában tevékenykedhetnének. Rossz hír a munkaadóknak, hogy alkalmazottként mindössze 24 százalékuk képzeli el az életét. Ötletekből ugyan nincs hiány, hiszen a felmérésben részt vevők csaknem kétharmadának volt már egy vagy több olyan ötlete, amelyre talán jövedelmező vállalkozást lehetne alapítani, ám vágyaik, ötleteik megvalósításába egyelőre kevesebben vágnak bele. A megkérdezettek 47 százaléka ugyanis azt vallotta, hogy a következő évtizedben valószínűleg nem indít saját vállalkozást. Mindössze 37 százalék tervez ilyesmit, 16 százalék pedig bizonytalan, azaz nem tudja, vállalkozna-e vagy sem.
Szembetűnő, milyen komoly gond van a kockázatvállalási hajlandósággal, hiszen a magyar fiataloknak mindössze 6 százaléka vallja magát kockázatvállalónak, miközben 15 százalékuk abszolút biztonsági játékos. Az induló vállalkozásra leselkedő legnagyobb kockázatnak egyébként a tőkehiányt (40 százalék), illetve a bizonytalan politikai-gazdasági környezetet (28 százalék) tartják. Nagy, 29 százalékos azoknak az aránya, akik nem tudják, honnan szereznének pénzt vállalkozásuk beindításához. Ugyanekkora arányban próbálnának pénzt szerezni valamilyen uniós vagy más nemzetközi pályázaton. 18 százalék viszont a hazai magánbefektetőket keresné fel, és csak 16 százalék fordulna a bankokhoz. A tőkén kívül saját ötletük megvalósításához elsősorban partnerekre (56 százalék), szakértőkre (38 százalék), illetve ismeretek átadására (31 százalék) lenne leginkább szükségük.
Startup-vonaton utaznának
Érdekes, hogy a startup vállalkozási forma a fiatalok körében jól ismert fogalomnak számít: 67 százalék hallott róla. Magyar startupokról ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele egyáltalán nem hallott.
A startupok megítélése kedvező, hiszen csak a megkérdezettek 15 százaléka mondta, hogy ő bizony nem alapítana startupot. Akik viszont igen, azokat leginkább a jó jövedelmezőség (30 százalék) és a függetlenség (13 százalék) vonzza. Egy ilyen vállalkozás beindításához a legtöbb megkérdezett szerint leginkább kreativitásra (39 százalék), pénzre (37 százalék) és kockázatvállalási hajlandóságra (33 százalék) van szükség. Startup indításakor a legtöbben mindenképpen bevonnának egy partnert is. Egyharmaduk olyan ismerőst keresne, akinek már van vállalkozói tapasztalata, vagy egy barátjukkal (26 százalék) fognának bele a munkába. Százból tizenheten valamilyen technológiai vagy mérnöki területen indítanának startupot, 13 százalék pedig a kereskedelmet célozná meg.
A kutatás szerint a startup munkahelyként is népszerű a fiatalok körében. A fiatalok fele jelezte, hogy szívesen dolgozna ilyen helyen, 6 százalék pedig korábban tevékenykedett startupnál, vagy most is ott keresi kenyerét. A legnagyobb előnye ennek a legtöbb válaszadó (56 százalék) szerint a fejlődési lehetőség. Vonzónak tartják még a változatos szakmai feladatokat (31 százalék), illetve a jó közösséget is (27 százalék). A hátrányok közül ugyanakkor a bizonytalan jövőt (43 százalék), a túlterheltséget (34 százalék) és a kaotikus működést (14 százalék) említették.
