A versenyképes alapbér mellett az egyéb pénzbeli juttatásokat kínáló munkahelyek a legvonzóbbak, ugyanakkor felértékelődtek a humán szempontok is a munkavállalói preferenciák között - közölte a PwC Magyarország 2023-as munkaerőpiaci preferencia reprezentatív felmérése eredményét.
A több mint 80 ezer ember részvételével készült kutatás alapján a munka tartalma, a magánélet tiszteletben tartása, a csapat és a vezető szerepének növekedése mind arra mutatnak, hogy a munkavégzés azon körülményei is fontosak a munkavállalóknak, amelyekre elsősorban a közvetlen felettes van hatással.
Míg az előző évben a munkahely stabilitása kiemelten fontos szerepet kapott (3. hely), az idén a munkavállalók kevésbé tartanak munkahelyük elvesztésétől, inkább olyan tényezőkre fókuszálnak, mint az alapbér növelése, vagy a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása - közölték.
A pénzbeli javadalmazási elemek tavalyhoz képest tovább erősödtek: az alapbér és túlórapénz mellett megjelent a bónusz (3. legfontosabb), illetve bizonyos szegmenseknél a havi teljesítménybér (például szakiskolásoknál 5. legfontosabb szempontként) is. A PwC egy másik kutatása szintén alátámasztja azt a világszinten tapasztalható trendet, hogy a munkavállalók elsősorban fizetésemelés kéréssel (42 százalék), másodsorban előléptetés igényléssel (35 százalék), majd végül munkáltató váltással (28 százalék) igyekeznek kompenzálni. Nagyobb eséllyel fontolgatják a munkahelyről való kilépést azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44 százalék), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38 százalék), illetve a Z-generáció tagjai (35 százalék).
Az előző évi felmérésben a gazdasági és társadalmi sokkhatások miatt (ukrán háború, energiaválság) a humán faktorok, mint a vezető szerepe vagy a csapat megtartó ereje másodlagossá váltak. Az idei eredmények viszont azt mutatják, hogy az emberek az önálló megküzdés helyett nagyobb mértékben támaszkodnak egymásra, így a kollégákra és a felettesre is, ami a dolgozó korosztálynál még hangsúlyosabban (6. hely) megmutatkozott - közölték.
A kutatás szerint a vezetők szerepének növekedését más preferenciák előtérbe kerülése is jelzi: a munka tartalma (4. hely), a magánélet tiszteletben tartása (5. hely), a munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség (7. hely) és az egyértelmű vezetői elvárások (10. hely) is feléjük megfogalmazott "elvárások", hiszen a vezető személyén, kompetenciáin és stílusán nemcsak a munkaerő-megtartás, de a -bevonzás is múlik.
