Mostanra valószínűleg már az is megismerkedett a home office fogalmával, aki egyébként az irodai munka lelkes híve. Amely vállalat csak teheti, elkezdett átállni az otthoni munkára, hogy ezzel is csökkentsék az emberek közötti érintkezést, így lassítva a COVID-19 terjedését, ráadásul egyre több elemzés jelez olyasmit, hogy a munkaadók és munkavállalók egy része majd a pandémia elmúltával is szívesen kitartana a távmunka mellett. A járvány kezdeti szakaszától kezdve tudjuk, hogy a gazdaságra komoly hatással lesz ez a lassulás, a Deutsche Bank azonban most egy új javaslattal állt elő a kármentésre - ez viszont biztosan nem fog tetszeni mindenkinek.
Az intézmény által megalkotott jelentés szerint komoly gazdasági összeomlással fenyegethet az, hogy a munkavállalókat részben vagy teljes egészében otthoni munkára állítják át. Ennek következtében ugyanis nem költenek például tömegközlekedésre vagy üzemanyagra, nem vásárolnak annyi ruhát és más kiegészítőket, melyekben megjelenhetnek a munkahelyükön, nem vesznek ebédet, kávét és egyéb élelmiszereket azokon a helyeken, ahol normálisan tennék. Így tehát azok a vállalkozások, melyek a munkavállalók kiszolgálásából éltek, elvesztik a bevételeiket.
A jelentés egyik kidolgozója, Luke Templeman szerint éppen ezért minden otthon töltött nap extra 5 százalék adót kéne befizetni a munkavállalók után - ezt WFH adónak nevezték a Work From Home kifejezés után. Ahol a cégek kötelezik a munkavállalókat, hogy otthonról dolgozzanak, ott a munkáltatónak kéne megfizetni a plusz adóterheket, hiszen ők nem biztosítanak irodai környezetet az alkalmazottaknak - emiatt működési költségeik is kisebbek. Ahol viszont a home office opcionális, azaz a dolgozók számára adott a lehetőség, hogy irodában végezzék feladataikat, ott a munkavállalók fizetéséből vonnák le az 5 százalékot.
"Az otthoni munka olyan területeken jelent közvetlen megtakarításokat, mint az utazás, az étkezés, a ruházkodás és a takarítás. Ezekhez adjuk hozzá azokat az elmaradt közösségi programokat és egyéb kiadásokat, melyek azzal járnának, ha a dolgozó az irodában lenne." - érvelt az elemző.
Szerinte az így befolyó összegből azokat kéne támogatni, akik számára egyáltalán nem opció az otthoni munkavégzés, amiatt önhibájukon kívül is rosszabb helyzetbe kerülnek, mint az otthonról dolgozók. Noha az ötlet tagadhatatlanul egy meglévő problémára kínál megoldást, több piaci elemző gondolja úgy, hogy ezekre máshogyan kell megoldást találni. Legfőképpen azért, mert szerintük azok, akik otthonról dolgoznak, ugyanúgy részt vesznek a gazdaságban, csak más módon.
"Az emberek [az otthoni munka mellett] ugyanúgy ebédelnek az ismerőseikkel vagy 2-3 órát eltöltenek egy kávéházban, hogy dolgozni tudjanak. Ezzel pedig a helyi gazdaságot támogatják." - mondta Phil Flaxton, a Work Wise UK vezérigazgatója.
A tömeges otthoni munka ráadásul még kialakulóban van, mely olyan kérdéseket vet fel, hogy a lehet-e jogilag kötelezni a cégeket, hogy a munkavállalók számára ergonomikus székeket biztosítsanak vagy követelhetnek-e magasabb bért a dolgozók a megemelkedett rezsiköltségek miatt. Akadnak olyan cégek is, akik azon gondolkoznak, hogy azzal arányosítják a fizetéseket, hogy alkalmazottaik mennyire élnek drága környéken.
Egy biztos: egy ilyen felvetés, még ha számszakilag magyarázható is, annyi irányból támadható, hogy biztosan nem lesz belőle villámgyorsan, és főleg ebben a formában valóság. De azért egy kicsit tartunk tőle, hogy valakinek tényleg szöget üt a fejébe ez a megoldás, és valami nagyon rossz irányba viszi tovább...
