Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom Csoport jelentette be, hogy kísérleti programot indít a 4 napos munkahét tesztelésére. Pilot jelleggel négy hónapon keresztül négy csapat dolgozott négy napos munkarendben, változatlan alapbér mellett. A projekt hatékonynak bizonyult, így a vállalat további területek bevonásával folytatja a teszt időszakot 2023. augusztus végéig.
Október végén zárult a 4 napos munkahét tesztidőszaka a Magyar Telekom Csoportban, melynek legfontosabb célja az információgyűjtés volt. A 150 fővel indult pilot programban 4 csapat vett részt: ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással, technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó terület. A projekt során kiemelt figyelmet fordítottak a gördülékeny munkaszervezés mellett a kollégák visszajelzéseire és hangulatára is.
"Nemzetközi tapasztalatokra építve abból indultunk ki, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön. A 4 hónapos teszt időszak közvetlen tapasztalatainak, valamint az országos reprezentatív kutatásnak köszönhetően rengeteg információt gyűjtöttünk az új típusú munkarend előnyeiről, a felmerülő kérdésekről és a munkaerőpiac várakozásairól. A teszt időszak sikeresnek bizonyult, így a bevont kollégák számát megduplázva, további területekre kiterjesztve és új szempontokat vizsgálva folytatjuk a pilotot, 2023 augusztus végéig. Emellett arra biztatjuk a munkaerőpiaci szereplőket, hogy saját lehetőségeikhez mérten, csatlakozzanak a kísérlethez." - ismertette a projekt eredményeit Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.
A 4 napos munkarend kísérleti fázisában végzett felmérések biztató eredményt mutatnak: a fix munkaidőben ügyfélkapcsolati feladatokkal foglalkozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a pilot előtti teljesítményükhöz képest tíz százalékkal nőtt a 4 napos munkahét teszt időszakának bevezetése után. A bevont kollégák körében végzett belső felmérés rámutatott arra, hogy a 4 napos pilot programban résztvevő munkatársak 92%-a érezte úgy, hogy munkája mellett elegendő ideje jut a magánéletre és a pilot időszak végén 90% válaszolta azt, hogy szívesen folytatná a 4 napos munkavégzést.
Az eredményeket látva a Magyar Telekom folytatja a 4 napos munkahét tesztelését, 2023. február 1-től további csapatok bevonásával, a résztvevő kollégák létszámának megduplázásával, valamint 6 hónapra tágítva a tesztelési periódust. A vállalat a második fázisban 36 órás munkahét keretében, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett folytatja a projektet, melyben vizsgálni fogja többek között a 4 napos munkahét hatását a toborzás-kiválasztásra, munkáltatói márkára, valamint elemezni fogják a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is.
A Telekom a PwC Magyarországgal közös országos reprezentatív kutatást1 is indított a témában, hogy feltárja a munkaerőpiac szereplőinek véleményét a 4 napos munkahétre vonatkozóan. A kutatás során összesen több, mint 12 ezer embert részvételével zajlott, véleményüket kérve arról, hogy mit gondolnak a 4 napos munkahét bevezetéséről, és annak a mindennapi életükre gyakorolt várható hatásairól.
A felmérés eredményei alapján a válaszadók többsége (84%) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a '4 nap, 8 óra, változatlan bér' és a '4 nap, 9 óra, változatlan bér' modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása. A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a munkavállalók preferenciáit eltérő élethelyzetek alakítják: a fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni (a 30 év alattiak 41%-a valamilyen mértékben elfogadhatónak tartja ezt az opciót) a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett, ugyanakkor, ez a lehetőség nem mindenki számára elfogadható: a nyugdíjhoz közel állók többsége inkább elutasító, 50 év felett mindössze 13% tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon. A felmérés rávilágított arra, hogy a munkaidő csökkentését tekintve a munkavállalók többsége bizakodó, az így felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.
