Egykettőre rá lehetne vágni, hogy hibát keresnek két kávé és egy csocsómeccs között. Ennél azonban többről van szó. A tesztelők azok, akik garantálják, hogy a termék (applikáció, funkció stb.) a legkevesebb hibával kerüljön a felhasználók keze közé.
Miért az óvatos fogalmazás? Azért, mert a tesztelés véget nem érő folyamat, hiszen tökéletes szoftver nem létezik. Örök dilemma, mikor van készen a tesztelés. Ökölszabály, hogy akkor, amikor a kért funkciók az előírtaknak megfelelően működnek.
Visszakanyarodva a munkakörhöz, nagy általánosságban elmondható, hogy kétfajta tesztelőt különböztetünk meg:
- manuális tesztelőt és
- tesztautomatizálási szakértőt.
A manuális tesztelő munkakörét az IT-világban könnyű betölteni olyanokkal is, akiknek nincs informatikai végzettségük. Persze ez nem jelenti azt, hogy az illető már az első hetén profi, aki felügyelet nélkül mindent önállóan el tud végezni, de ehhez a munkakörhöz kezdetben elégséges az IT-affinitás is. Cége válogatja, éppen milyen feladatot kap a manuális tesztelő. Az esetek többségében a folyamat úgy zajlik, hogy a tesztelő megkapja a tesztforgatókönyvet a projekt- vagy tesztkoordinátortól, szenior tesztelőtől, amelyben tételesen le van írva, miket kell vizsgálnia, mi az elvárt eredmény, és amennyiben nem a várt eredményt kapja, akkor mi történt. Ez lehet olyan triviális apróság, mint például hogy funkcionális tesztelésnél az adott gombra kattintva nem történik semmi, vagy lefagy a rendszer, nem a megfelelő oldal nyílik meg stb. A tesztelő munkája nem attól izgalmas, hogy nem talál hibát, hanem attól, ha minél többet fedez fel.
Ennek a szakmának a legizgalmasabb része a nyomozás. Találtál egy hibát? Rendben! Akkor le kell szűkíteni, mi lehet a hiba kiváltó oka, riportot kell írni a hibáról (minél részletesebbet, hogy a fejlesztő még véletlenül se tudjon belekötni, de úgyis bele fog), értesíteni a fejlesztőket, hogy gond van.
Ehhez viszont az adott szoftvert, annak funkcióit alaposan ismerni kell (az újat és a régit egyaránt). Ezért a junior manuális tesztelők az első 2-6 hónapban rengeteg dokumentációt olvasnak (ha van), munkájuk nagy részét felületi tesztek teszik ki, hogy minél jobban meg tudják ismerni a rendszereket. Akinek már van elég tapasztalata, annak a napi munka részét képezi a bug-tracking (a felfedezett hiba nyomon követése), a tesztmódszertan kidolgozása, a tesztesetek (újra)definiálása, a tesztforgatókönyv-készítés és a logelemzés is.
Mitől más a tesztautomatizálási szakértő?
Ehhez a munkakörhöz sem kell feltétlenül IT-s végzettség, de alapfokú kódolási tapasztalat igen (Java, Python a legelterjedtebb). A legnagyobb különbség a volumenben van, hiszen a tesztautomatizálási szakember azokat a folyamatokat írja meg kódnyelven, amelyek standardizálhatók. A tesztelés során elvégzett feladatokat a tesztautomatizáló több száz vagy ezer eszközre levetítve szimulálja, a kapott eredményeket kiértékeli, riportot készít belőlük, felhívja a figyelmet a hibákra, és javítási javaslatokat is tesz.
A tesztelés ideje ugyan rövidül, és a magyar és nemzetközi tendenciák is az automatizálás felé mutatnak, de a manuális tesztelőknek nem kell attól félniük, hogy holnapra nem lesz munkájuk, mert az ő módszerük még mindig alaposabb, és olyan hibákat is felszínre hozhatnak, amelyeket esetleg nem is tartalmazott a tesztforgatókönyv. Persze tesztautomatizáló is végezhet manuális tesztelést (nem szívesen teszik), és a munkájuk részét képezi a már említett tesztforgatókönyvek írása és dokumentálása, elemzése is.
Kiből lehet tesztelő?
Nagyon összetett munkáról van szó, mert amellett, hogy erős koncentrálóképességet igényel, és tudni kell kezelni a monotonitást, jó kommunikációs képességre is szükség van a hibák közlésekor. Szóval, ha az a fajta ember vagy, aki öt perc adminisztráció után gondolatban már a tengerparton sütteti a hasát hideg koktéllal a kezében, és tőmondatokban fejezed ki magad, ez a szakma nem neked való. Jó hír viszont, hogy nem kell elvont matematikai egyenleteket megoldanod, de az alapműveletek, zárójelek értelmezése és a logikus gondolkodás elengedhetetlen ehhez és az IT-s munkák túlnyomó többségéhez. Mivel a termék folyamatosan változik, nyitottnak kell lenned az újdonságokra, és hajlandónak kell lenned tanulni.
Hogyan kezdj neki?
Ha informatikát tanulsz, próbálj meg gyakornokként bekerülni ilyen munkakörbe. Ha pályamódosító vagy nem szakmabeli vagy, akkor mielőtt bármit teszel, nézzél meg kurzusvideókat (a YouTube tömve van), és gondolkodj el egy ISTQB teszt elvégzésén, lehetőleg angol nyelven. Ha ezek után is tetszik ez a pálya, akkor kereshetsz olyan képzést, ahol a képző multival szerződött, így lényegében on-the-job megtanulod a tesztelést, vagy ha találsz olyan junior pozíciót, ahol nyitottak a teljesen kezdőkre, azt is megpályázhatod. Utóbbi esetben elengedhetetlen a sikeres ISTQB teszt, mert ez a biztosíték arra, hogy nem vakon vágsz bele a szakmába.
És mennyi az annyi?
Kezdő manuális tesztelő Budapesten, közép- vagy felsőfokú végzettséggel, releváns szakmai tapasztalat nélkül, angolnyelvismerettel kábé bruttó 350-375 ezer forintot kereshet havonta. Informatikai végzettséggel ez lehet 400-420 ezer is. Tapasztalt manuális tesztelőknek 2019-ben 650 ezer volt a havi maximum. A tesztautomatizálási szakértők kezdő bére is hasonló, de gyorsabb a bérnövekedés, tapasztalt szinten elérheti a havi 1,5 milliót.
Milyen karrierlehetőségek vannak?
Általánosnak mondható pálya manuális tesztelőknél, hogy egy idő után tesztkoordinátorok, tesztmenedzserek lesznek, vagy tesztautomatizálási szakértőkként folytatják. A tesztautomatizálási szakértők egy idő után általában csapat-, majd csoportvezető szerepet töltenek be, amennyiben nem a szakértői vonalon akarnak maradni. A Covid-járvány előtt elterjedt volt az alvállalkozói lét is. Ezt kezdőnek nem ajánlom, mert nagyon sok buktatója van.
