2024 negyedik negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 18 százalékuk tervez. Ehhez hasonló optimizmusra a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben csak 2022 első negyedévében volt példa - derült ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +17 százalékos átlagos értéket ért el, ami 3 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értéknél, éves szinten pedig 5 százalékpontos növekedést mutat. A bővítést tervezők 35 százalékos aránya mellett az átlagosnál magasabb, 44 százalékos azok cégek aránya, amelyek a következő negyedévet változatlan létszámmal képzelik el, miközben a bizonytalanok aránya 3 százalékra csökkent.
"Az utolsó negyedévre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy növekszik az optimizmus a hazai vállalkozások körében - mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. - Ez azt eredményezheti, hogy az év végére felgyorsul a foglalkoztatotti létszám jelenlegi óvatos emelkedésének üteme a nemzeti statisztikákban. A pozitív várakozás azonban továbbra sem egyöntetű: az autóiparban tevékenykedő cégek például továbbra is visszaesésre számítanak, földrajzi szempontból pedig a Dél-Dunántúl az a régió, ahol az ottani vállalkozások kilátásai az év végéig borúsak maradnak."
A 17 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos érték, az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai az Észak-Alföldön (NFM: +33%), illetve Budapesten (+26%). A többi régióban jóval kisebb mértékű növekedésre lehet számítani, a Dél-Dunántúl (-21%) pedig negatív kivételnek számít: itt jóval többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerőfelvételt.
A létszámnövelést tervezők aránya a 10-50 közötti, illetve az 1000 fő feletti vállalatok körében a legnagyobb (NFM: 26-27%) Más méretkategóriákban átlag alatti a létszámnövelési várakozás, a 250-1000 fő között foglalkoztató cégek körében pedig inkább stagnálást jeleznek előre a válaszadók.
Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. Mérsékelt létszámcsökkenés várható a logisztika és autóipar (NFM: -7%), illetve az energia és közmű (-4%) területeken működő cégeknél. A legnagyobb létszámbeli felfutásra ugyanakkor a kommunikációs szolgáltatások (+32%), az információtechnológia (+30%), illetve a pénzügy és ingatlan (+28%) ágazatokban számítanak. Átlag körüli lehet a növekedés az alapanyag- és feldolgozóiparban (+19%), valamint az egészségügy és élettudományok (+17%) cégei körében. A lakossági fogyasztás visszafogott élénkülését jól mutatja az a tény, hogy a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12%), területén a fentieknél szerényebbek a kilátások.
Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren is kismértékű javulás tapasztalható a munkaerőpiaci kilátásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 25 százalékon áll, ami 3 százalékponttal haladja meg az előző negyedéves szintet. Visszaesést a vizsgált 42 ország egyikében sem várnak, de gazdasági nehézségei miatt Argentína (+4%),Chile (+8%) és Hongkong (+8%) csak lassú növekedésre számíthat, és politikai okok miatt ugyanez a helyzet Izraellel (+8%) is. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: +32%), Hollandiában (30%), valamint Írországban (28%) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül elsősorban Indiában (+37%), Costa Ricában (36%), az USA-ban (34%) és Brazíliában (32%) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.
-
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók milyen intézkedéseket tesznek a munkaerő megtartásának elősegítése érdekében. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy a legnagyobb arányban (49%) a munka és magánélet közti egyensúly javítását igyekeznek elősegíteni. 38 százaléknyian több előmeneteli lehetőséget igyekeznek megteremteni alkalmazottaik számára. Szintén népszerű módszer a legújabb technológiai eszközök biztosítása (34%), a menedzsment támogató attitűdjének növelése tréningekkel (33%), illetve a munkavállalók stresszfaktorainak csökkentése (32%).
A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) stratégia szerinti működés a vállalatok számára számottevő munkáltatói döntésekkel jár. A következő 12 hónap során a megkérdezett vállalatok 46 százaléka meglévő szakértőinek továbbképzésével tervezi az ESG-stratégiájának megvalósítását, 40 százalék új szakértő(k) toborzását (is) tervezi, 22 százalékuk külső tanácsadók alkalmazásán is gondolkodik.
