Tavalyi tapasztalatok alapján sok középiskolás diák tulajdonképpen csak a versenyt megelőző felkészülés során ismerkedett meg az olyan nyílt forráskódú szoftverekkel, mint a Linux, a LibreOffice vagy az Apache webkiszolgáló alkalmazás, mivel ezek nem jutnak hangsúlyos szerephez a középiskolai tanulmányokban. Újdonság volt, hogy idén felsőoktatási kategóriát is létrehoztak. A verseny kapcsán Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárral a nyílt forráskódú szoftverek államigazgatási használatáról beszélgettünk.
Computerworld: Miért egészítette ki idén a versenyt felsőoktatási kategóriával a Belügyminisztérium és a NISZ?
Hajzer Károly: A tavalyi sikerek után úgy éreztük, hogy szükséges lenne a fiatalok szélesebb körét is bevonni a versenybe, amely egyszerre szolgál edukációs célokat és a nyílt forráskódú rendszerek népszerűsítését, valamint a versenyre készülő baráti társaságok összekovácsolódását. Persze mindez nem titkoltan arra is lehetőséget ad, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk, akik nemsokára megjelennek a munkaerőpiacon.
CW: Teljesítette a kezdeményezés az induláskor kitűzött célokat?
HK: Úgy érezzük, igen. Nagyon sok tehetséges fiatallal találkoztunk, akik számára a verseny megmérettetés, a feladatok elvégzése pedig öröm volt. A mi céljaink is maximálisan teljesültek, hiszen sikerült népszerűsíteni az eddig szigetszerűen működő nyílt forráskódú alkalmazásokat: videókonferencia-rendszereket, irodai csomagokat, időpontfoglaló alkalmazásokat, csevegőprogramokat. A versenyzők körében olyan fiatalokat is megismerhettünk, akiknek gyakornoki munkát vagy álláslehetőséget fogunk felkínálni.
CW: Jelenleg milyen szerepet töltenek be a nyílt forráskódú megoldások a hazai közigazgatásban?
HK: Egyes szoftverek a háttérből szolgálják ki a felhasználókat, másokkal pedig mindennapi tevékenységük során találkozhatnak. A közigazgatásban szinte valamennyi szerverünk nyílt forráskódú operációs rendszeren fut és gyakran az adatbázis-kezelő, illetve a szövegszerkesztő alkalmazásaink is nyílt forráskódú szoftverek. Ahol megoldható, ezekkel váltjuk ki a lényegesen drágább zárt kódú alkalmazásokat.
CW: Miért bíznak abban, hogy a nyílt szabványok egyre inkább elterjednek?
HK: Elsősorban azért, mert ezek a szoftverek évről évre egyre jobbak és kiforrottabbak lesznek. Másodsorban a gazdasági kényszer is fontos szempont. Mindemellett a nyílt forráskódú alkalmazások lehetővé teszik a költségek minimalizálását.
CW: Mely államok a legaktívabbak az ilyen jellegű államigazgatási fejlesztésekben?
HK: Magyarország a szabad szoftverek használatát tekintve az élenjáró államok közé tartozik. Szerverparkunkat szabad szoftverekre, illetve felhőalkalmazásokra építjük, de a felügyeleti rendszer is nyílt forráskódú, ezzel biztosítjuk a szállítósemlegességet. Minden bizonnyal más országokban is érvényesül ez a törekvés, de ezzel kapcsolatban nem gyűjtünk adatokat.
CW: Van-e arra példa, hogy magyar fejlesztők közigazgatási termékeit használják más európai tagállamok?
HK: A kooperáció, az adat- és technológiacsere ellenére minden állam igyekszik a saját lábára állni, saját fejlesztőire támaszkodni. Mi is átadjuk a saját megoldásainkat, ám a közigazgatás olyan terület, amely erősen függ az adott állam jogrendjétől. Noha az uniós törekvések az egységesülést szorgalmazzák, országonként más-más tulajdon-, család- vagy például földjogi szabályozásokhoz kell igazodni. Az eljárások pedig minden esetben a személyazonosítással kezdődnek. Magyarország világszínvonalú személyazonosító rendszerrel rendelkezik, amellyel a környékbeli országokat időben is megelőzte. Jóllehet ezt a tudást szívesen átadnánk másoknak is, de mivel minden ország a maga alapnyilvántartására épít, a közigazgatásban aligha valósulhat meg efféle transzport. Olyan alkalmazások átvételére, mint az útvonal-nyilvántartás, természetesen van példa, ilyeneket egységesen használnak a világ minden táján. A közigazgatási rendszerek azonban éppen úgy nem egységesíthetők, ahogyan pénzintézetek sem vennék át egymás megoldásait annak ellenére, hogy azok alapelveikben megegyeznek.
A szűken vett közigazgatást szolgáló termékek mellett a LibreOffice irodai programcsomag kapcsán a NISZ Zrt. nyílt forráskódú rendszerek szakterületének fejlesztőcsapata az elmúlt években átütő sikereket ért el az alkalmazások továbbfejlesztésében és az interoperabilitási bug feltárásában is. A programcsomagnak a NISZ Zrt. által fejlesztett verziója már az egész világon elérhető.
Cikkünk a Computerworld 2021/9. számában, május 12-én jelent meg.
