Sokan gondolják, csupán véletlen, ha kollégáikat léptetik elő, és ők kapják a legérdekesebb feladatokat, pedig ez annak kétségtelen jele, hogy saját karrierjük parkolópályára került. Érdemesebb harcolni a jobb lehetőségekért, mint elmenekülni a problémák elől, mert ha hitegetjük magunkat, csökken az esélye, hogy sikeresen megbirkózzunk a kialakult helyzettel - véli Paul Heltzel, a CIO.com munkatársa. Csak megfeneklett karrierű informatikusok áltatják magukat az alábbiakhoz hasonló gondolatokkal.
Még mindig számítanak rám
Ha már nem ránk bízzák a legfontosabb problémák megoldását, az komoly figyelmeztető jele annak, hogy karrierünk nem a legjobb irányba halad. A racionalizálás gátol minket abban, hogy elfogadjuk a valóságot és visszajelzéseket kérjünk, állítja Dave Denaro, a Keystone Associates alelnöke. A szakember szerint a helyes viselkedés, hogy azonnal információt kérünk, ha a következő fontos megbízást valaki más kapja. Használjuk ezt az alkalmat tanulásra, ne panaszkodjunk! Járjunk utána, miért nem minket bíznak meg a nagy kihívást jelentő fejlesztésekkel. Tudassuk főnökünkkel, hogy készen állunk az ilyen feladatokra!
Szakértelmemre nagy szükség van
John Barrett, az ON Partners fejvadász cég partnere szerint továbbra is több technológiai állást hirdetnek meg, mint ahány megfelelő szakértelemmel rendelkező munkavállaló pályázik ezekre a pozíciókra. Ezt a helyzetet azonban csak akkor tudjuk a magunk javára kamatoztatni, ha olyan tudással rendelkezünk, amelyre a legnagyobb szükség van. A szakember úgy véli, a legtöbb informatikusnak háromévente pozíciót vagy feladatkört kellene változtatnia. Ha ugyanis ennél hosszabb ideig maradnak ugyanabban az állásban, vagy dolgoznak ugyanazokon a projekteken, azt kockáztatják, hogy feleslegessé válnak. Különösen igaz ez az idősebb alkalmazottakra.
Kérdezzük meg magunktól, hány állást ajánló üzenetet kaptunk az utóbbi időben, és ha a válasz az, hogy nem emlékszem, mikor kerestek utoljára, akkor szükség lehet némi változtatásra, tanácsolja Joe Kotlinski, a WinterWyman tehetségtoborzó cég technológiai részlegének partnere. Ha nem kapunk sok ajánlatot, az nem jelenti, hogy rossz munkavállalók vagyunk, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy szakértelmeinkre és tapasztalatainkra nincs nagy igény.
Az iparágam van bajban
Néha a karrierproblémák azzal az érzéssel társulnak, hogy a piaci helyzet okozza a gondot, pedig valójában itt az ideje magunkba tekinteni, állítja Susan Ferebee, a Purdue University Global informatikaprofesszora. Egy informatikustól nem lehet hiteles olyan vélemény, hogy az iparág válságban van, amikor az igazság az, hogy a technológiai szektor folyamatosan fejlődik és szárnyal. - A számítástechnikának rengeteg területe van, így a karrierlehetőségek szinte korlátlanok. Az informatikusok mindig szerezhetnek új képesítéseket, és válthatnak új, feltörekvő területekre.
Pótolhatatlan vagyok
Elveszthetik a siker esélyét az informatikusok azzal, hogy azt hiszik, meglévő szaktudásukra mindig szükség lesz, állítja Kathleen Hyde, a Champlain College online kiberbiztonsági programjainak vezetője. - Hallhattuk már, hogy azt mondja valaki: én vagyok a legjobb abban, amivel foglalkozom, vagy erre a szakértelemre mindig szükség lesz. Bár az rendben van, hogy megkérdőjelezünk egyes új technológiákat, elvetésük nem célszerű. Az ilyenfajta magatartás arra utal, hogy valaki elkényelmesedett, ami nem éppen ideális állapot, ha előre akarunk lépni.
- Természetesen normálisnak tekinthető, hogy a kényelmesség érzésével tölt el minket karrierünk alakulása, azonban e tény megosztása kollégáinkkal és másokkal nem segít pozíciónk megtartásában és karrierünk továbbfejlesztésében, vélekedik Hyde.
- Az elkényelmesedés azt jelzi, hogy boldogok vagyunk jelenlegi pozíciónkban, és nem vagyunk készek újabb kihívásokra. Mások előbb-utóbb azt fogják hinni, újításokra vonatkozó kéréseiket mindig el fogjuk utasítani. Mire rájövünk, hogy ez az állapot valójában kényelmetlen, más szóval újra keressük a kihívásokat, lehet, hogy már késő lesz.
Kihúzom a nyugdíjig
A fenti elvet valló, napokat számláló informatikusok számára keserű ébredést fog jelenteni egy durva karrierváltási kényszerhelyzet, amelyet nem tudnak kézben tartani. Meglehet, hogy közeleg a nyugdíjba menetel ideje, ezt sokszor csak arra használják fel az érintettek, hogy jól érezzék magukat a bőrükben, figyelmeztet a veszélyre Hyde. Ezzel az önhitegetéssel az a probléma, hogy manapság a munkaadók nem garantálják a pozíciókat. Mi történik, ha leépítésekre kerül sor? Vagy ha a céget megvásárolják, és új állás után kell nézniük?
Ezért a pénzért érdemes maradni
Julia Kanouse, az Illinois Technology Association vezérigazgatója szerint sok informatikus túlságosan hosszú ideig marad ugyanabban a pozícióban, mivel a juttatások fontosabbak számára, mint a karrierkockázatok. Olyan pozícióban maradnak, amelyben nem érzik igazán jól magukat, de meg tudják indokolni, miért: például tulajdoni részesedésért vagy az iparágban szerezhető értékes tapasztalatokért, elemzi Kanouse. - Lassul a fejlődési ütemük, márpedig a technológiai szektorban nagyon fontos, hogy naprakész tudással rendelkezzenek. Ha motiválatlannak érezzük magunkat, hogy új ötleteket valósítsunk meg, és ösztönözzük az innovációt függetlenül a hierarchiában elfoglalt helyünktől, ideje továbblépni, ajánlja.
A kiemelkedő jutalmakat és juttatásokat vonzónak tartják az informatikusok, de karrierjük könnyen vakvágányra kerülhet, figyelmeztet a veszélyre Scot Marcotte, a Buck technológiai vezetője. - Az izgalmas, megelégedést kiváltó pozíciókat kell keresnünk, amelyek biztosítják a fejlődésünket. A vezetői tréningek, akkreditációk és más kompetenciafejlesztési lehetőségek kiemelt figyelmet érdemelnek álláskereséskor. A karrierprogramokat, befektetési konstrukciókat és jóléti programokat tartalmazó juttatási csomagoknak komoly szerepet kell kapniuk a döntés során. A munkaadók egyre inkább személyre szabott ajánlatokkal állnak elő, érdemes kihasználnunk ezeket, tanácsolja a szakember.
Kár volna változtatni
Colin Chapman, a Nexient szállítási vezetője szerint többféleképpen is sikeresek lehetünk a technológiai szektorban, a lehetőségek kihasználásához azonban nyitott szemmel kell járnunk a világban.
- Egy technológiai karrier sokféle irányt vehet: menedzselhetünk nagyszabású projekteket, kifejleszthetünk új technológiákat, vagy olyan iparági gurukká válhatunk, akik tanulmányokat írnak és előadásokat tartanak. Könnyen vakvágányra kerülhetünk azonban, ha olyasmivel foglalkozunk, amit egyáltalán nem élvezünk. Itt vannak például a felhőszolgáltatások és a DevOps. Ha még mindig manuális folyamatokra hagyatkozunk, vagy adatközpontban végezzük az adatfeldolgozást ahelyett, hogy a felhőbe migrálnánk, kérdezzük meg magunktól, miért teszünk így. Haladjunk a korral, ajánlja a szakember.
Túl elfoglalt vagyok a váltáshoz
A túlfeszített munkatempó elhasználja a legjobban teljesítő munkavállalókat, akik állandó kimerültségükben észre sem veszik, milyen irányban halad karrierjük, és milyen lehetőségeik vannak a változtatásra.
- Gyakori, hogy az informatikusok minden idejét leköti a napi problémák megoldása, hiszen, valljuk be, a szektor sokáig inkább reaktív, mint proaktív volt, állítja Hyde. Ha például riasztást kapunk a hálózatot monitorozó szoftvertől, azonnal akcióba lépünk-e, vagy várunk a beavatkozással? Az állandó készenlét azt jelentheti, hogy nincs időnk hírlevelek olvasgatására, konferencia-részvételre vagy gyümölcsöző konzultációkra kollégáinkkal, mivel minden egyes percünket arra fordítjuk, hogy biztosítsuk a vállalati rendszerek rendelkezésre állását és megfelelő működését.
Hyde szerint könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem vesszük észre karrierünk hajójának megfeneklését, márpedig vannak intő jelek, amelyekre érdemes odafigyelnünk.
- Ilyen például az , amikor van végre két percünk arra, hogy elolvassuk a nem kollégáinktól érkező e-maileket, azt vesszük észre, hogy nem ismerjük a levélben szereplő vállalatokat vagy termékeket. Sajnos nem oldja meg a problémát, hogy tudjuk, miért nem fordítunk több időt karrierünk fejlesztésére. Folyamatosan nyomon kell követnünk a technológiai innovációkat, mivel előbb vagy utóbb telepítenünk és üzemeltetnünk kell ezeket.
