A legtöbbször a problémás kolléga viselkedése bosszantó, de elviselhető. Ám ha a viselkedés tartósan rossz szokássá válik, akkor az bizony megrontja az illető munkahelyén a kapcsolatokat és munkahelyi konfliktusokat okoz. Ha éppen ez történik velünk is, itt az ideje megtanulni, hogyan kezeljük a nehéz eseteket anélkül, hogy a szakmaiságot feláldoznánk.
Miért fontos tudni, hogyan kell kezelni a necces kollégákat?
A CapRelo munkaerő-közvetítő cég felmérése szerint a munkavállalók 65%-a beszélget munkatársaival az irodán kívül is. A munkahelyi barátságok előnyei pedig messzire nyúlnak. A kollégákkal való szilárd kapcsolat javítja a mentális egészséget, növeli az önbecsülést, és segít megelőzni a magányérzetet.
De nem lehet mindenki a barátunk, különösen nem a munkahelyen. A Myers-Briggs Company Conflict at Work felmérése szerint a dolgozók 36%-a számolt be arról, hogy gyakran, nagyon gyakran vagy állandóan konfliktusokkal küzd. Bizony, még ha nem is találkozunk minden nap problémás munkatárssal, akkor is nagy az esélye, hogy egyszer-egyszer összefutunk egy olyannal, aki mérgező munkahelyi környezetet teremt.
Egy problémás munkatárs pedig elvonja a figyelmünket és energiánkat a munkánktól, stresszt okoz, és további konfliktusokat generál az irodában, függetlenül attól, hogy csak rövid ideig van a csapatban, vagy minden nap találkoznunk kell vele. Ha megtanuljuk, hogyan kezeljük a mérgező kollégákat - vagy legalábbis hatékonyan együttműködni velük -, az segíthet elkerülni a nagyobb problémákat és fenntartani a termelékenységet.
Mielőtt bármit tennénk, nézzünk magunkba
Sokszor hallhattuk már, hogy ha meg akarjuk változtatni a világot, magunkkal kell kezdenünk, és ez a munkahelyünkre is igaz. Könnyű úgy érezni, hogy a nehéz emberek az agyunkra mennek. Mielőtt azonban reagálnánk és kockáztatnánk egy esetleges konfliktust, szánjunk rá egy pillanatot, hogy hátralépünk, és megvizsgáljuk az érzéseinket. Gondoljuk végig, miért zavar minket ennek a személynek a viselkedése. Nem együttműködő? Lusta? Belénk köt vagy más alkalmazottakat zaklat?
Lehet, hogy azért nem kedveljük az adott munkatársat, mert emlékeztet valakire a múltunkból, akit sosem bírtunk, vagy olyan tulajdonságokra, amelyeket nem kedvelünk önmagunkban. Esetleg vágyunk olyan dologra, ami nála adott, netán irigyek vagyunk bizonyos körülményeire. Ha hangosan azonosítjuk ezeket az érzéseket egy barátunkkal, edzőnkkel vagy terapeutánkkal, netán akár négyszemközt egy naplóval, akkor feldolgozhatjuk az érzelmeinket és levezethetjük a stresszt. Ezután találhatunk egy működőképes megoldást.
Egy másik, talán még fontosabb módja az "önellenőrzésnek", hogy megvizsgáljuk a saját viselkedésünket. A legtöbb embernek számtalan sztorija van arról, hogy a kollégái milyen fejfájást okoznak neki a munkahét során.
De sokan elfelejtik, hogy néha ők maguk is valaki más "problémás munkatársai".
Bárkinek lehetnek mérgező tulajdonságai, és csak rajtunk múlik, hogy elgondolkodjunk és visszajelzést kérjünk arról, hogyan változtathatunk a viselkedésen.
A problémás munkatársak 5 típusa
Miután feldolgoztuk az érzéseinket, kiigazítottuk a saját viselkedésünket, és mégis egy mérgező munkatárs mellett találjuk magunkat, a következő lépésünk az legyen, hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk kezelni ezt a helyzetet anélkül, hogy feláldoznánk a szakmaiságunkat.
Számos konstruktív módja van a problémás munkatársakkal való bánásmódnak, de a stratégiák attól függően változnak, hogy milyen típusú alkalmazottról van szó. Íme a problémás munkatársak öt gyakori típusa, valamint néhány tipp a velük való kapcsolat kezeléséhez.
1. A lustaság
Ha ambiciózus dolgozók vagyunk, akkor azok az emberek, akik nem felelnek meg az energiánknak, irritálhatnak minket. Nem a mi tempónkban dolgoznak, és emiatt lustának és közömbösnek tűnnek. A lajhárok gyakran lassan fejezik be a munkájukat, ami különösen akkor frusztráló, ha a saját munkánk az ő munkájuktól függ.
Megoldás: Könnyű leírni egy lajhárt lustának, de a viselkedésük nem mindig árulja el a teljes történetüket. Néha a lassú munkatársak kihívásokkal küzdenek, ami lehet bármi, az egészségügyi problémáktól kezdve a stresszen át a kiégésig.
Ha a munkatársunk tempója problémát okoz, először kedvesen és tisztelettel közelítsünk felé, hogy megértsük, mire van szüksége a hatékonyabb munkavégzéshez. Magyarázzuk el, hogy az igyekezete hiánya milyen rossz következményekkel jár a mi munkaterhelésünkre, és kérjünk egyértelmű tájékoztatást arról, milyen és mennyi munkát képes biztosan elvégezni.
Ezek a nehéz beszélgetések gyakran változtatásra ösztönzik a lassú munkatársakat. De ha mégsem lesz eredménye, akkor egy HR-szakemberhez vagy a vezetőséghez kell fordulni, hogy avatkozzon közbe.
2. A hasfájós
Kutatások szerint a munkahelyi negativitás évente elképesztő mértékű felesleges kiadásokba kerülnek a vállalkozásoknak - és a rossz hangulat nem csak anyagilag ártalmas. A problémákon rágódó és állandóan panaszkodó, soha-semmi-sem-jó munkatársak leronthatják a dolgozók morálját.
Természetesen mindenkinek hasznára válik, ha megfelelő helyen és időben kifejezi a frusztrációját, de a túlzott negativitás végül mérgező munkahelyi környezethez vezet. Ha pedig valaki panaszkodni kezd ránk vagy a munkánkra, az nagyon bántó, és kihat a kapcsolatainkra, munkavégzésünkre.
Megoldás: Ezek a helyzetek tökéletesen alkalmasak arra, hogy ellenőrizzük önmagunkat. Tekintsük objektíven munkatársunk panaszaira, és állapítsuk meg, miért zavar minket. Tévesek? Vagy olyan problémára mutatnak rá, amit inkább elkerülnénk? Fontoljuk meg, hogy kollégánkkal közösen keressünk megoldást.
Ám ha a kollégánk panaszai nem jogosak, vagy ha nem tudunk változtatni bizonyos tényeken, ajánljunk fel egy új nézőpontot. Mondjuk el a nehézségeket a saját szemszögünkből, és köszönjük meg a megbeszélést, ez egy pillanat alatt lecsillapíthatja a negatív energiát.
3. A reflektorfényben tetszelgő
A csapatmunka elengedhetetlen a sikerhez, és ha jól csinálják, lenyűgöző eredményeket hoz. Néha azonban a csapat kizökkenthet a stabil állapotából - különösen, ha valaki a kelleténél több elismerést akar. Előfordulhat, hogy minden projekt saját magáról szól, vagy akár odáig süllyed, hogy hazudik a saját szerepéről. Ha ez így van, akkor egy reflektorfény-vadásszal van dolgunk.
Megoldás: A legtöbb ilyen ember elismerést akar a munkatársaitól vagy a vezetőitől, ami lehet, hogy az önértékelési problémák elfedésére szolgál. Lehet, hogy az illető alulértékeltnek érzi magát, és nem tudja, hogyan reagáljon, vagy úgy érzi, hogy eleve nem visel elég felelősséget a projektért.
Ha elismerjük a munkatárs hozzájárulását, az megadhatja neki a szükséges megerősítést. Ha pedig még mindig úgy találjuk, hogy továbbra is a reflektorfényt akarja magának tudni, ne féljünk a vezetőhöz fordulni, hogy tisztázzuk az igazságot, és érvényesítsük a mindenki szerepével kapcsolatos elvárásokat.
4. A nagymenő
Néhány munkatárs azt hiszi, hogy mindent tud. Hangosak a megbeszéléseken, ritkán fogadják el az építő jellegű kritikát, és gyakran gőzerővel nyomják a csapattagjaikat, hogy az ő ötleteik kerüljenek előtérbe. Nem tudják, hogyan kell olyan csapatban dolgozni, amely mindenkinek egyenlő hangot ad, ami hatalmi egyensúlytalansághoz és igazságtalan struktúrához vezet.
Megoldás: A fenti reflektorfény-vadászhoz hasonlóan a nagymenő is nagy eséllyel keresi az érvényesülést és az elismerést. Próbáljunk meg az egójukra apellálni, és kérjünk tőlük tanácsot egy problémával kapcsolatban. Ez azt mutatja, hogy értékeljük az ötleteiket, miközben olyan forgatókönyvet modellez, amely aktívan kéri a hozzájárulásukat. Így nem kell túlsúlyba kerülniük a csapatbeszélgetéseken.
Ha azonban a probléma nagyobb horderejű, előfordulhat, hogy nekünk és a többi csapattagnak is fel kell emelnie a szavát. Legyünk világosak és egyértelműek arról, hogy a viselkedésük hogyan befolyásolja mindenki munkáját anélkül, hogy megsértenénk őket. Ha pedig úgy tűnik, hogy ez egy nagyobb probléma tünete az adott személynél, beszéljünk a vezetőivel egy komolyabb lépésről.
5. A pletykafészek
Első pillantásra az irodai pletykafészek a problémás munkatárs ellentétének tűnhet. Hiszen barátságosak és szimpatikusak, mindig csevegnek és minden asztalnál barátkoznak az emberekkel. De amint ez a személy az udvarias csevegést pletykává változtatja, kellemetlen helyzeteket kavarhat fel, és olyan helyzetbe hozhat, amit nem biztos, hogy kezelni tudunk.
Megoldás: A legjobb módja a munkahelyi pletykák kezelésének, ha figyelmen kívül hagyju őket. Ha munkatársunk olyan történetet akar megosztani, amely túllépi a határokat, távozzunk, vagy udvariasan tereljeük el a beszélgetést. Bár ez a szembesítés lehet, hogy kissé kínos, hosszú távon segít harmonikusabb munkahelyi környezetet teremteni.
És mivel az irodai pletykafészek valószínűleg csak barátkozni akar, találjunk más módokat a kapcsolatépítésre vele, amelyek nem járnak túlzással.
Hogyan kezeljünk egy problémás munkatársat: 5 tipp
Számos tényező befolyásolja a munkahelyi kapcsolatokhoz való hozzáállást, a kommunikációs stílustól kezdve a személyes kedvencekig. De akár egy lajhárral, akár egy nagymenővel, vagy bármi mással a kettő között, ezek a tippek segíthetnek megtanulni, hogyan kezelje a nehéz munkatársakat:
1. Csökkentsük a közös időt
Ha egy kolléga kimerít és demotivál, akkor nem baj, ha korlátozzuk a vele való interakciókat. Tartsuk a beszélgetéseket a szakmaiság korlátai között, szabjunk határokat az irodában, és udvariasan bújjunk ki a pletykálkodás alól. Csak ne fordítsunk hátat az ilyen kollégának - ez a kelleténél több konfliktust okozhat utána.
2. Számoljunk el 10-ig
Mielőtt reagálnánk egy problémás munkatársra vagy helyzetre, lépjünk hátra, és vegyük észre, hogyan érezzük magunkat. A reakciónk ugyanis ronthat a helyzeten. Ha dühösek vagy feldúltak érzi vagyunk, kerüljük a kirohanást. Váljunk le a problémáról, és próbálkozzunk nyugtató technikákkal, például mély légzéssel. Akkor közelítsen a helyzethez, ha már tiszta a fejünk és nyugodtak vagyunk.
3. Maradjunk pozitívak
Ha a negativitás kimeríti a munkavállalói morált, a pozitivitás lendületet ad neki. Bár mindenki más érzéseit nem tudjuk befolyásolni, az öröm terjesztése mindenki számára jobbá teszi a munkahelyet. Koncentráljunk a hálára és a munka-magánélet egyensúlyának ápolására, hogy legyen energiánk hozzájárulni a pozitív környezethez.
4. Maradjunk profik
Próbáljuk meg nem hagyni, hogy egy problémás munkatárs a szakmai céljaink útjába álljon. Jó eséllyel a viselkedése nem rólunk szól, pusztán csak a saját problémáját vetíti ki, amivel éppen küszködik. Beszéljünk róla, de óvjuk az energiánkat, ne húzzon le minket, koncentráljunk a saját dolgunkra. Könnyebb mondani, mint megtenni, de nem szabad, hogy elvonják a figyelmünket a munkánk végzéséről.
5. Kérjünk segítséget
Néha a problémás munkatársakkal való foglalkozáshoz többre van szükség, mint egy beszélgetés. Ha nehezen tudunk szót érteni egy kollégával, vagy nehezen tudjuk szabályozni a reakcióinkat, itt az ideje, hogy egy nagyobb beszélgetést kezdeményezzünk a HR-esekkel vagy a vezetőnkkel. Egy mentor vagy coach is segíthet a munkahelyi érzelmeik kezelésében, a nehéz beszélgetések megkezdésében, és abban, hogy a figyelmét mindenki újra a céljai elérésére összpontosíthassa.
Kényelmes munkahelyi dinamika kialakítása
Hetente öt napot töltünk a munkahelyünkön vagy így vagy úgy, de ennek az időnek olyan kellemesnek kell lennie, amennyire csak lehet. Ha egy munkatárs mérgező környezetet teremt, ne féljünk lépéseket tenni. Ha megtanuljuk, hogyan kezeljük a problémás kollégákat, az egy kicsit könnyebbé teszi azt a napi 8-10 órát - nemcsak nekünk, hanem mindenkinek.
