Mintegy 33 százalékkal több fiatal jutott be idén egyetemekre, mint a legutóbbi felvételin, ami azt jelenti, hogy az elmúlt tíz év legsikeresebb felsőoktatási felvételi időszaka volt az idei, amely során több mint 106 ezren jelentkeztek az intézményekbe. Sőt, a korábbinál sokkal többen jelentkeztek a magyar munkaerőpiac szempontjából fontos képzésekre.
Mint ismeretes, már 11 magyar egyetem van a világ élvonalában, a legjobb öt százalékhoz tartoznak.
Minden negyedik felvett fiatal a műszaki-természettudományi-mérnöki-informatikai képzéseket választotta. Az orvosi, egészségtudományi és az agrárképzést is hozzávéve pedig megállapítható, hogy minden második felvett a nemzetgazdaság és a társadalom szempontjából kiemelten fontos területre jelentkezett.
Lényeges trendforduló, hogy idén több fiatalt vettek fel vidéki egyetemekre, mint a budapestiekre. Egyre többen vannak azok is, akik munka mellett szereznek diplomát - nem csoda, hiszen a diploma másfélszeres bérelőnyt jelent, és a végzettek átlagosan 36 nap alatt tudnak elhelyezkedni. Nem véletlen, hogy az elmúlt évben 21 százalékról 18 százalékra csökkent a lemorzsolódás.
A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudomány lett, második helyen a műszaki képzések végeztek, a harmadik legkedveltebb terület pedig a pedagógusképzés lett - 72 százalékkal emelkedett a pedagógusképzésre felvettek száma. Ha valakinek már van valamilyen alapképzése, akkor 2-3 féléves mestertanári képzéssel tanári diplomát is szerezhet az adott területen.
A medián pontszám 300-ról 306-ra változott, azaz a hallgatók jobb eredményekkel kerültek be a felsőoktatásba, mint az elmúlt felvételi időszakban, és külön örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségekből is többen jelentkeztek egyetemre, mint korábban.
Európában egyedülálló módon, Magyarországon tízből csaknem nyolc diák állami ösztöndíjjal tanulhat. Egy hallgató tanulmányaihoz átlagosan hatmillió forinttal járul hozzá az állam.
