Magyarország 2010-ben még az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-n belül a megváltozott munkaképeségűek foglalkoztatása alapján, az akkori 18 százalékos foglalkoztatási ráta azonban mára csaknem 50 százalékra nőtt - jelentette be Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.
Fülöp Attila az Európai Parlamentben megrendezett, a fogyatékos emberek társadalmi befogadását célzó észszerű alkalmazkodási lehetőségről szóló konferencián vett részt a belga fővárosban, ahol civil szervezetek képviselőivel is egyeztetett.
Hangsúlyozta, a fogyatékossággal élő, tartósan beteg emberek foglalkoztatása szociális, szolidaritási és egyben gazdasági kérdés is. Magyarországon ma 150 ezer megváltozott munkaképességű embernek van munkahelye, ők nem segélyből, hanem keresetből tartják el magukat és családjukat. Azt is pozitívnak nevezte, hogy a foglalkoztatottak mintegy háromnegyede a nyílt munkaerőpiacon dolgozik.
Ma 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, számuk 2010 óta 30 százalékkal, mintegy egymillióval nőtt, a megváltozott munkaképességűeknél azonban 150 százalékos volt a bővülés, tehát a legnehezebb helyzetben lévők tudtak a leginkább bekapcsolódni a foglalkoztatásba.
Kósa Ádám, a konferencia házigazdája hangsúlyozta: "A jövő a személyre szabott megoldásoké és az olyan segítő technológiáké, amelyek az idősebb életkor okán kialakuló fogyatékosságok leküzdésében is segíthetnek."
Lovászy László, ENSZ emberi jogi szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, miniszteri főtanácsadó arra hívta fel a figyelmet: "Az elképesztő mértékben fejlődő biotechnológia és a rohamosan terjedő mesterséges intelligencia olyan lehetőségeket és egyben kihívásokat és kockázatokat rejthet a fogyatékossággal élő emberek esetében a munka világában is, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk, és amely az eddigi európai álláspont akár teljes felülvizsgálatát teheti szükségessé a jövőben."
Az Európai Bizottság, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF), az Önálló Életvitel Európai Szövetsége (ENIL) és a Fogyatékos Személyek Szolgáltatóinak Európai Szövetsége (EASPD) képviselői egyetértettek abban, hogy a fogyatékossággal élők munkahelyi körülményei csak lassan változnak az EU-ban. Rámutattak: az észszerű alkalmazkodás nemcsak anyagi, hanem szervezeti intézkedéseket is jelent, mint például a munkavégzés sebességének vagy ritmusának megváltoztatását.
