Két idegen nyelv ismeretének az igénye, a kis nyelvek dinamikus növekedése, a nyelvtudás munkahelyi használatával kapcsolatos ellentmondásos tapasztalatok és a munkahelyi nyelvtanulás terjedése - ezek a legfontosabb tanulságai annak a kutatásnak, amelyet március közepén végzett a Jobline.hu.
Az állásportál felhasználói között végzett felmérés a munkát keresők idegennyelv-tudásának, a nyelvtanulással és az idegen nyelv munkahelyi használatával összefüggő kérdéseinek megismerését szolgálta. A Jobline.hu regisztrált felhasználói közül mintegy 2300-n válaszoltak a feltett kérdésekre.
A magyar népesség átlagos idegennyelv-ismeretét lényegesen meghaladó adatokról tanúskodik a Jobline.hu felmérése. A kutatásban résztvevők 91 %-a ismer legalább egy idegen nyelvet alapszinten, akik pedig beszélnek valamilyen idegen nyelven, azok átlagosan 2 idegen nyelv ismeretéről számoltak be. A legutóbbi népszámlálás adataival szinte tökéletesen egybecsengő módon a válaszadók 85%-a vallotta, hogy legalább alapfokon tud angolul, 50%-a németül, 13%-a pedig oroszul, majd a listán az újlatin nyelvek, vagyis a francia, az olasz és a spanyol következtek. Miközben az angol nyelv megkerülhetetlenné vált és különösen a diplomásoknak kínált állások esetében ma már alapfeltétel, addig a leggyorsabb növekedési dinamikát a “kis” nyelvek mutatják. 20 év alatt az angolul beszélők száma hatszorosára nőtt, míg a portugálé 32, a vietnamié 15, a modern héberé 12, a kínaiul beszélő magyar állampolgároké pedig 11-szeresére emelkedett. Emellett egyre nő azok tábora, akik önmagában az angolt már nem tartják elegendőnek a boldoguláshoz. A válaszadók 44%-a célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai “nagy” nyelvet elsajátítson, további 12%-a pedig ezen felül még egy “kis” nyelv megtanulását is betervezte.
“Minket is meglepett, hogy mennyire ambiciózus célokat fogalmaztak meg az álláskeresők. A 2300 válaszadó visszajelzését nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az eredmény különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a válaszolók többsége diplomával és több éves munkatapasztalattal rendelkezik, ami azt jelzi, hogy nemcsak az elhelyezkedéshez, hanem a továbblépéshez is fontosnak tartják az idegen nyelvek ismeretét. Őket bizonyára a mindennapi tapasztalatok erősítik meg abban, hogy a nyelvtanulással sohasem lehet leállni” - összegezte a kutatás tapasztalatait Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.
Miközben az ambiciózus célok mögött elsősorban a minél jobb állás elnyerésének a reménye húzódik, addig az elhelyezkedés szempontjából mégsem ezt tartják legfontosabbnak a munkát keresők. Az állásvadászok mind a szakmai tapasztalatokat, mind pedig a szakmai végzettséget fontosabbnak tekintik, mint az idegennyelv-ismeretet. Ugyanakkor jó néhány megkérdezett utalt arra, hogy miközben számos álláshoz az angol nyelv ismerete az alap, addig a munkaadók egyre gyakrabban jelölik meg még egy nyelv ismeretét elvárásként.
Ellentmondásosak viszont a tapasztalatok a meghirdetett elvárások és a valós igények közötti különbségek kapcsán. Az összes munkakör alig több mint 10%-t lehetett idegennyelv-ismeret nélkül betölteni, ezzel szemben sokan úgy tapasztalják, hogy bár az álláshirdetésekben az idegennyelv-tudás feltételként lett megjelölve, viszont sem az interjú alatt, illetve ami nagyobb baj, sem a munkavégzés során nem volt rá szükség. Mások épp ellenkezőleg úgy vélték, hogy miközben nem volt előzetes elvárás az idegennyelv-ismeret, a munka során mégis szükség volt valamilyen szintű nyelvtudásra. Az viszont egyértelmű, hogy vannak olyan feladatok, amelyek teljesen elképzelhetetlenek megfelelő szintű idegennyelv-tudás nélkül, ilyen például a levelezés, a szakmai anyagok gyűjtése és olvasása, valamint a rendszeres telefonos egyeztetés.
Saját meglévő nyelvismeretének elsődleges forrásaként a válaszadók 40%-a az önfinanszírozott nyelvtanulást, 38%-a pedig az általános és középiskolai nyelvórákat jelölte meg. Az egyetemi, főiskolai nyelvtanulás 16% számára volt elsődlegesen fontos, további 6% pedig a munkahelyek által támogatott képzések során sajátította el az adott nyelv ismeretét. Miközben sokan felismerik a nyelvismeret megtartásának fontosságát, addig ezt elsősorban a könnyebb úton képzelik megtenni. A már megszerzett nyelvtudás karbantartását legtöbben az idegen nyelvű portálok felkeresésével (50%), idegen nyelvi filmek (49%) és TV műsorok (44%) nézésével végzik. Ezzel szemben szervezett nyelvtanfolyamra a válaszadók 15%-a jár, 6%-nyian pedig távoktatás keretében folytatnak idegen nyelvi tanulmányokat.
“Számomra két fontos tanulság rajzolódik ki. Egyrészt az állásinterjú során kell pontosan tisztázni, mik is az elvárások. Így elkerülhetőek azok a kellemetlen helyzetek, amikor a munka során semmilyen vagy éppen nagyon is magas szintű nyelvismeretre van szükség. Másrészt, érdemes lenne jobban kihasználni a munkahelyek által kínált nyelvtanulási lehetőségeket. Válaszadóink 32%-a jelezte, hogy jelenlegi vagy legutóbbi munkahelyén volt lehetőség támogatott nyelvtanfolyami részvételre, mégis csak 6%-nyian vezették ide vissza a nyelvtudásukat. Bár a nyelv passzív szinten tartására az internet és a filmek nagyon alkalmasak, de egy adott munkakörhöz vagy feladathoz szükséges nyelvismeret megszerzéséhez csakis a céltudatos nyelvtanuláson át vezet az út.” - mondta Toldi Gábor.
