A nagy, tágas, nyitott irodák nem működnek sem a munkavállalók, sem azon cégek számára, amelyek azt hiszik, hogy javítják a kollégák közötti együttműködést. Itt az ideje újragondolni, hogy mi is az iroda
"Az az egyik ok, amiért soha többé nem megyek vissza az irodába, hogy otthon legalább van egy saját szobám, ahol becsukhatom az ajtót. Azok az idők már rég elmúltak a munkahelyen" - idézte egy barátja megjegyzését Steven J. Vaughan-Nichols amerikai testvérlapunk, a Computerworld.com publicistája. Ő személy szerint úgy gondolja, hogy a nyitott irodákban való elhelyezés a nagy felmondási hullám egyik oka a sok közül. Sőt, az ilyen munkakörnyezet iránt érzett gyűlölet az egyik oka annak, hogy oly sokan szeretnek mostanában otthonról dolgozni.
A nyitott iroda egyik állítólagos nagy erénye az volt, hogy a dolgozók megoszthatták az ötleteinket a közelben ülő munkatársakkal. Az innováció virágzik, barátságok születnek, és a munka nem tűnik munkának. Valójában ez nem igaz. Mint kiderült, egy nyitott irodában a legkönnyebben a vírusokat lehet megosztani.
Egy néhány évvel ezelőtti, nyitott irodáról szóló tanulmányban egy ártalmatlan vírust helyeztek el egyetlen ajtóra. A nap végére szinte az egész iroda - továbbá a mosdók, az ajtók és a pihenőszoba - fertőzött lett. Ez egy közönséges vírus volt, nem pedig a szörnyen fertőzőképes Omikron, amelynek szaporodási száma (R-értéke) 3,47.
"Nem csoda, hogy egy világjárvány idején senki sem akarja, hogy egy szabadtéri petri-csészébe csomagolják" - írja Vaughan-Nichols aki szerint a nyitott irodák mindig is rossz ötletnek számítottak.
A nyitott irodák hívei azt ígérik, hogy ezekben az alkalmazottak jobban tudnak majd együttműködni, és szorosabb csapatokat alkotnak. Tényleg, egy 1984-es tanulmány szerint a nyitott irodák a közös küldetés érzetét keltik és fokozzák az együttműködést. A valóságban, ahogy a Harvard Business Review tanulmánya megállapította, "a személyes interakciók nagyjából 70 százalékkal csökkentek, miután a cégek áttértek a nyitott irodákra". A nyitott irodák nem semlegesek. Aktívan visszatartják az embereket a közös munkától. Ennek az az oka, hogy minden beszélgetés nyilvános vitává válik. Amikor koncentrálni próbálsz valaki mögötted fecseg, vagy előtted filozofál a saját problémájáról. Egy 2013-as tanulmány szerint a nyitott irodákban dolgozó megkérdezett munkavállalók közel fele azt mondta, hogy a zaj és a hangszigetelés hiánya valódi problémát jelent számukra.
De vannak más okok is, amiért a vállalatok szeretik a nyitott irodák ötletét. Először is, olcsóbb. A főnökök könnyebben megfigyelhetik az embereket. A nagy szabad tér egy másik üzenetet is közvetít a dolgozóknak: Nem számítanak. Cserélhető és megbízhatatlan alkatrészek a vállalati gépezetben.
Vaughan-Nichols úgy véli, hogy a munkatársakat a munkájuk minősége alapján kellene megítélni, és kevésbé érdekli, hogyan végzik azt. Ha az alkalmazottak kényelmetlenül érzik magukat egy nyitott irodában, vagy ha a szó szoros értelmében vagy a technológia segítségével kémkednek utánuk, az a kudarc receptje.
Meg kell adni a dolgozóknak azt a teret és magánéletet, amire szükségük van ahhoz, hogy a legjobban végezhessék a munkájukat. Hogy ez hagyományos irodákat, fülkéket vagy otthoni munkavégzést jelent-e, az csak a munkaadón múlik. De bárhogyan is csinálja, a végén produktívabb és boldogabb alkalmazottai lesznek. A boldogabb munkavállalók pedig általában sikeresebb vállalatokat építenek.
