Nincsenek jól a hazai munkavállalók - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Jobsgarden készített a munkaadók és a dolgozók körében. A megkérdezettek harmada inkább rossznak, mint jónak ítélte a mentális és ezzel együtt a fizikai állapotát, ám ennek ellenére sem szívesen fordul segítségért a munkáltatójához.
A rossz mentális állapota okaként a megkérdezettek fele pénzügyi, jogi problémáit nevezte meg.
De több mint 40 százalékuk hivatkozott stresszre, depresszióra, és közel ugyanennyien magánéleti és munkahelyi nehézségekre is.
Ezzel szemben a munkáltatók listáján e két utóbbi jóval kisebb súllyal szerepel. A cégek azt feltételezik, hogy az anyagiaknak sokkal nagyobb szerepük van abban, hogy a dolgozóik jól érezzék magukat.
A felmérésből az is kiderül, hogy a munkavállalók és a munkáltatók kétharmada gondolja úgy, hogy a munkaadó felelős a dolgozók mentális egészségének támogatásáért. A kitöltők 60 százaléka kért is már segítséget lelkiállapota miatt, de inkább baráthoz, családhoz, szakemberhez (bár ők vannak kevesebben) fordultak, mint a munkáltatójukhoz. Sokan gyengeségnek tartják, félnek a negatív megítéléstől, a mentális állapotot még ma is tabuként kezelik.
Bár néhány éve még fel sem merült, hogy a munkaadó is foglalkozzon a mentális egészséggel, mára minden negyedik munkavállaló valós igényként, sőt elvárásként fogalmazza meg ezt, és egyre több vállalat is felismeri a felelősségét. Kassai Éva, a Jobsgarden pszichológusa elmondta:
Elsősorban stressz, depresszió, kiégés, magánéleti és munkahelyi nehézségek, konfliktusok miatt keresnek fel bennünket. Előny, hogy anonim módon kaphatnak támogatást, elkerülve a munkahelyi stigmatizálást, ami még ma is sokakat elrettent attól, hogy segítséget kérjenek.
A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt két és fél évben, miután a munkavállalók mára átértékelték a munka szerepét az életükben, prioritásaik is átalakultak.
A fizetésen és a karriercélokon kívül már alapelvárás a jó munkahelyi légkör, a pozitív vállalati kultúra és a mentális egészséget támogató wellbeing szolgáltatások. Mindezek nem csak a toborzásnak, de a megtartásnak is fontos eszközei. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben ez megkerülhetetlenné vált, a versenyképesség része - mondta Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezetője.
Van remény a változásra: a válaszadó cégek körülbelül fele az elmúlt két évben bevezetett valamilyen jólléti szolgáltatást, és többet költött erre a területre, mint korábban. A mentális jóllét támogatása azonban nem elsősorban pénz kérdése, inkább hozzáállásé: kulcsfontosságú a vezetők szerepe, a csapat, a vállalati kultúra.
