A hangulat hatása a munkavállalók munkateljesítményére

Az alkalmazottak munkakezdés előtti hangulata és a munkahelyi események egyaránt hatással vannak arra, hogyan érzik magukat, és végül hogyan teljesítenek a munkahelyen.

Milyen hangulat?

A hangulat egy személy szubjektív érzése vagy érzelmi állapota, például boldogság vagy szomorúság, ami folyamatos változásban van. Az egyén hangulata alapvetően befolyásolhatja az érzékszervi észlelést, az intellektuális funkciókat, a válsághelyzetben való reakcióidőt és számos más fiziológiai funkciót.

Frijda (1993) és Morris (1989) kutatók szerint a hangulatokat jellemzően az intenzitás, az időtartam és a diffúzitás különbözteti meg az érzelmektől. Általában kevésbé intenzívek, hosszabb ideig tartanak, és kevésbé specifikusak egy adott tárgyra vagy viselkedésre vonatkozóan.

Hatása a munkateljesítményre

Rothbard & Wilk (2011) szerint a munkavállalók minden nap különböző hangulatban érkeznek a munkahelyükre, és ezek a napindító hangulatok befolyásolhatják, hogy miként értelmezik és kezelik a napi munkahelyi eseményeket, és hogyan érzik magukat a nap folyamán.

Egy személy másképp láthatja a munkahelyi eseményt, ha "jó hangulatban" kezdi a napját, mint ha "rossz hangulatban" van. Az pedig, ahogyan érzik magukat a munkanap kezdetén és a munkával kapcsolatos események során, jelentősen befolyásolhatja a napi munkateljesítményüket.

Az e területre vonatkozó kutatások

• Totterdell (2000) pozitív korrelációt talált a pozitív hangulat és az objektív teljesítmény között sportkörnyezetben,
• Miner és Glomb (2010) pozitív kapcsolatot talált a kellemes reggeli hangulat és a gyorsabb hívásidő között call center környezetben,
• Rothbard és Wilk (2011) kiemelte annak fontosságát, hogy a munkavállalók milyen hangulatot hoznak magukkal a munkahelyükre. Az, hogy "milyen lábbal keltek fel", összefügg azzal, hogy hogyan érzékelik a munkahelyi eseményeket, hogyan érzik magukat közvetlen ezek után, és hogyan teljesítenek a nap folyamán.

Mit mutat a gyakorlat

• Amikor a munkavállalók hangulata pozitív, általában elkötelezettebbek, motiváltabbak és produktívabbak. Valószínűbb az is, hogy kreatívabbak, jobb a problémamegoldó képességük és jobb döntéseket hoznak.
• A negatív hangulat alacsonyabb motivációhoz és termelékenységhez, megnövekedett hiányzásokhoz és fluktuációhoz vezethet. Ezek az állapotok interperszonális konfliktusokhoz is vezethetnek, és megnehezítik a munkavállalók koncentrációját és a jó döntések meghozatalát. A negatív hangulatban lévő alkalmazottak általában több szünetet is igényelnek, ami összhangban van az érzelemszabályozással kapcsolatos elméletekkel. Bár ez nem feltétlenül rossz dolog. A regenerálódási tevékenységekkel és a hangulattal kapcsolatos kutatások azt sugallják, hogy a szünetek tartása megváltoztathatja a hangulatot és befolyásolhatja a teljesítményt, amikor az ember visszatér a munkába.
• Apatikus hangulatban a munkavállalóknál hiányozhat az energia, a motiváció és a lendület a feladat befejezéséhez, ami gyenge teljesítményhez, alacsony munkaminőséghez, valamint a kreativitás és az innováció hiányához vezethet.
• A magas szintű izgatottság vagy felpörgetettség pozitívan hathat a munkavállalókra, mivel növelheti a kreativitást, a kockázatvállalást és a motivációt. Bár kontraproduktív is lehet, ha a koncentráció hiányához és impulzív döntéshozatalhoz vezet.
• A semleges hangulat, amely nem befolyásolja jelentősen a munkavállaló munkateljesítményét, nem biztos, hogy a legjobb "üzemmód" a termelékenység és a kreativitás elősegítésére.

Összefoglalva mindezt, az, hogy az emberek hogyan kezdik a napot, keretbe foglalhatja azt, hogy hogyan érzik magukat a munkahelyi eseményekkel kapcsolatban, ami jobb vagy rosszabb teljesítményhez vezethet.

Egyszerű módszerek a műszak előtti hangulat feldobására

• Fizikai aktivitás. Az olyan fizikai tevékenységek, mint a séta, a kerékpározás, a tánc és a jóga segíthetnek a hangulat és az általános közérzet javításában. A pozitív érzelmek pedig bizonyítottan jelentős élettani eredményekhez vezetnek, beleértve a pszichoszociális erőforrások fejlődését (Hogan és mtsai., 2015).
• Egy rövid séta a természetben. Lumber, Richardson és Sheffield tudósok 2017-ben publikáltak egy kutatást, amely szerint a természetben való tartózkodás pozitív érzelmeket vált ki (Lumber et al., 2017). A szabadtéri tevékenységek fokozzák a természet-ember kapcsolatot, és a boldogság katalizátoraként hatnak.
• Relaxációs technikák. Próbálja ki a jógát, a meditációt, a légzőgyakorlatokat vagy a vizualizációt, amelyek csökkenthetik a stresszt, és a szorongást, megnyugtatva az idegrendszert munka előtt és később a nap folyamán.
• Kreativitás. Próbáljon ki 10 percig rajzolni. Ennek a játékos önkifejezésnek megvan az ereje ahhoz, hogy segítsen felfedezni belső világunkat, érzelmeinket, ötleteinket és gondolatainkat.

A vezetők többféleképpen is elősegíthetik a pozitív hangulatot

• Ismerje el és jutalmazza a munkatársakat kemény munkájukért és hozzájárulásukért. Ez magában foglalhatja a szóbeli dicséretet, a bónuszokat és az elismerés egyéb formáit.
• Támogassa a pozitív munkakörnyezetet. Ez magában foglalhatja a tisztelet, a nyílt kommunikáció és a munkatársak közötti együttműködés kultúrájának megteremtését.
• Biztosítson lehetőséget a növekedésre és fejlődésre. Ez magában foglalhatja képzési és fejlesztési programok, mentorálás és coaching biztosítását, valamint új kihívások és felelősségvállalási lehetőségek biztosítását az alkalmazottak számára.
• Ösztönözze a munka és a magánélet egyensúlyát. Ez magában foglalhatja a rugalmas időbeosztást, a távmunka lehetőségét és a munkavállalók támogatását, hogy szükség esetén szabadságot vehessenek ki.
• Példamutatás. Az alkalmazottak nagyobb valószínűséggel mutatnak pozitív érzelmeket, ha a vezetőjük pozitív viselkedést és hozzáállást tanúsít.
• Ösztönözze a szocializációt és a csapatépítő tevékenységeket. Ha lehetőséget teremtünk az alkalmazottak számára a munkahelyen kívüli kapcsolódásra és kapcsolatépítésre, az javíthatja a csapat morálját és növelheti a pozitív érzelmeket.
• Adjon világos jövőképet és célt. Adjon a munkavállalóknak világos képet a vállalati célokról, arról, hogy munkájuk hogyan járul hozzá ezekhez a célokhoz, és hogyan illeszkedik az értékeikhez.
• Mutasson empátiát és legyen jó hallgatóság. Ha meghallgatja az alkalmazottak esetlegesen felmerülő aggodalmait, és foglalkozik velük, az segíthet nekik abban, hogy nagyobb megbecsülést és tiszteletet érezzenek.

Persze a legjobban működő konkrét stratégiák a vállalati kultúrától, az iparágtól és az egyes alkalmazottaktól függnek. Emellett a munka jellege, a vállalati kultúra és a vezetés is szerepet játszik abban, hogy a hangulat hogyan befolyásolja a munkateljesítményt. Természetesen a munkavállalóknak nem mindig könnyű kezelni az aktuális lelki állapotukat, ezért a vezetők számára elengedhetetlen a munkateljesítmény és annak szempontjainak elemzésekor, hogy olyan támogató munkakörnyezetet teremtsenek, amely elősegíti a pozitív lelki állapotokat, továbbá fontos, hogy megértőek legyenek, amikor a munkavállalók negatívak.