Bárki, aki eltöltött már néhány percet a ChatGPT-vel játszva, megérti, hogy az ilyen technológia milyen aggodalmakat és reményeket vált ki, ha a fehérgalléros munkáról van szó. A chatbot mindenféle kérdésre - a kódolási problémáktól a jogi fejtörőkön át a történelmi kérdésekig - figyelemre méltó ékesszólással képes válaszolni.
Feltételezve, hogy a cégek képesek leküzdeni azt a problémás módot, ahogyan ezek a modellek hajlamosak "hallucinálni", azaz helytelen információkat, hazugságokat kiköpni, nem nehéz elképzelni, hogy az ügyfélszolgálati vagy jogi ügyintézők, mi több a csakis lexikális anyagot leadó oktatók léphetnek. Az ilyen elvárásokat táplálják azok a tanulmányok és médiajelentések, amelyek szerint a ChatGPT segítségével átmenő jegyet lehet szerezni egyes jogi, orvosi és üzleti vizsgákon. Mivel az olyan vállalatok, mint a Microsoft, a Slack és a Salesforce a ChatGPT-t vagy hasonló mesterséges intelligenciaeszközöket adnak hozzá termékeikhez, valószínűleg hamarosan láthatjuk e technológia hatását az irodai életre - írja a Wired.
Néhány, a héten online közzétett kutatási tanulmány arra utal, hogy a ChatGPT és a hasonló chatbotok nagyon is zavaróak lehetnek, de nem feltétlenül úgy, ahogyan azt várnánk.
Edward Felton és kollégái a Princeton Egyetemen megpróbálták azonosítani azokat a szakmákat, amelyekre a ChatGPT a legnagyobb valószínűséggel hatással lesz. Az AI Occupational Exposure nevű benchmarkot használták, amely a foglalkozási feladatokat a különböző AI-programok képességeihez rendeli hozzá, hogy megnézzék, mely munkakörök a legérzékenyebbek az erős nyelvi készségeket mutató chatbotok számára.
Az eredmények szerint egyes szakmákban nagy változások várhatnak dolgozókra, például a telemarketingesekre, a történelemtanárokra (?) és a szociológusokra (?), míg a fizikai foglalkozásúaknak, például a kőműveseknek, a táncosoknak és a textilipari dolgozóknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy a ChatGPT megjelenik a munkahelyükön. (Micsoda meglepetés!)
Egy másik tanulmány azonban arra utal, hogy a nyelvcentrikus munkakörökben dolgozókat nem feltétlenül a lecserélés fenyegeti. Shakked Noy és Whitney Zhang, az MIT-n azt vizsgálták, mi történik, ha a ChatGPT-t irodai dolgozók kezébe adják. Megkértek 444 főiskolai végzettségű szakembert, hogy végezzenek el egy sor egyszerű irodai feladatot, köztük sajtóközlemények és rövid jelentések írását, e-mailek megfogalmazását és elemzési tervek készítését. A résztvevők egyik fele a ChatGPT-t használhatta.
A tanulmány megállapította, hogy a chatbotot használók 17 perc alatt végezték el a rájuk bízott feladatokat, míg a bot nélkül dolgozók átlagosan 27 perc alatt. Ráadásul a tesztben technológiai támogatással résztvevők munkájának minősége jelentősen javult. A ChatGPT-t használó résztvevők a munkájukkal való nagyobb elégedettségről is beszámoltak. Bár a vizsgálat során szakértőket kértek fel, hogy a résztvevők munkájának minőségét megítéljék, a tanulmány nem írja, hogy ez magában foglalta-e a "hallucinált" hibák keresését, amelyek a ChatGPT által generált tartalmi kimentben esetleg felbukkanhattak.
Ez a két tanulmány felvillantja, hogy a dolgok hogyan alakulhatnak, de ezek csak korai (és még nem lektorált) kísérletek arra, hogy kitaláljuk, hová vezet a ChatGPT. Közismerten nehéz megjósolni, hogy az új technológia milyen hatással lesz a munkára, és a ChatGPT-vel kapcsolatos gazdasági kutatások túl gyorsan jelennek meg. Ezért lehet, hogy hasznos volna, ha a munkavállalók maguk kezdeményeznének, és kezdenék el használni a ChatGPT-t, hogy produktívabbá tegyék magukat - vetette fel a Wired.
