Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, a fejlődéshez kreatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Ezeket a készségeket elsajátítva, a mesterséges intelligencia (MI) nem elveszi, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkát - véli Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa, aki a XXI. Simonyi Konferencián tartott előadását követően a ComputerTrends olvasóinak is kifejti a témáról nézeteit.
Csilling Ákos: Az autóiparban már régóta használunk mesterséges intelligenciát, az önvezető autó alapvetően MI-alapú technológiára épül. Kezdetben, amikor a fejlesztések elindultak, még nem a mai értelemben vett MI-ről volt szó, de a mostani technológia gyökerei tulajdonképpen a hetvenes évekre nyúlnak vissza. Időközben a számítástechnika fejlődése lehetővé tette, hogy mindez egyre nagyobb mértéket öltsön. Az autóiparban egyébként meg kell különböztetni a távoli számítóközpontban és magában a járműben rendelkezésre álló számítástechnikát. A fejlesztések során használhatjuk a számítóközpontokat, azokon rengeteg adatot tudunk feldolgozni, sok nagy teljesítményű modellt tudunk felépíteni, amelyekkel gyakorlatilag a módszertant, az algoritmusokat fejleszthetjük ki. Utána egy külön lépés, hogy mindezt olyan technológiára fordítsuk át, ami belefér az autóban lévő számítógépbe.
ComputerTrends: A járműiparban az MI-n alapuló termékeknél és szolgáltatásoknál elsődleges a biztonság. Meddig kell, meddig lehet elmenni a biztonsággal, hogy az még összeegyeztethető legyen a hatékonysággal?
Csilling Ákos: Az autóiparban különösen fontos a funkcionális biztonság. Egyszerűen nem megengedhető, hogy balesetveszélyes termékeket tervezzünk, és emiatt emberek haljanak meg. Ez gyakorlatilag minden gazdasági érvelést, a kiadásokat korlátozó pénzügyi megfontolást felülír. Ilyen szempontból tehát teljesen egyértelmű a biztonság fontossága a hatékonyság előtt. Csak olyan terméket szabad fejleszteni, amely az önvezető funkciókat legalább olyan biztonságosan, vagy még biztonságosabban tudja végrehajtani, mint az emberi vezető. Hibák és balesetek természetesen továbbra is előfordulnak, de tudatosan nem kockáztatunk emberéleteket.
Forrás: boschmediaservice.hu
CT: Milyen követendő utat lát a Bosch az önvezető járművek fejlesztése terén?
Csilling Ákos: Nagyon pozitív, a gyakorlatban bizonyított tény, hogy bekapcsolt önvezető funkciókkal kevesebb baleset történik, mint amikor nincsenek bekapcsolva ezek a funkciók. Semmi akadálya tehát a fejlesztések folytatásának. A Bosch fokozatosan, lépésről lépésre halad. Először a vezetéstámogató rendszereket fejlesztjük, amelyek képesek felismerni például a balesetveszélyes helyzeteket, sőt esetleg be is tudnak avatkozni, hogy segítsék a vezetőt. Képzeljünk el egy automatikus vészfékező rendszert, ami működésbe lép, ha elkerülhetetlennek tűnik az ütközés. Ez a funkció egy ember által vezetett autó esetében is rendkívül hasznos, de az önvezető autóknál egyfajta kontrollt biztosít: ha az önvezető funkció elront valamit, még mindig megelőzhetők a balesetek. Ezt a technológiát is lépésről lépésre építjük fel. Különböző pontokon nagyon nagy szerepe van ebben a mesterséges intelligenciának. Ez nem feltétlenül a nagy nyelvi modelleket jelenti, hiszen akár egy szakértői rendszer, vagy egy döntéstámogató mechanizmus is nagyon hasznos lehet. Foglalkozunk kamera-alapú vezetéstámogató rendszerekkel is, amelyek a jármű körüli közlekedési helyzet felismerésére épülnek. Továbblépve ezzel a technológiával a legnagyobb kihívás az egyedi, különleges helyzetek felismerése és megfelelő kezelése.
CT: Az önvezető járművek használatának egyik alapvető feltétele a nagysebességű, kis késleltetési idejű, nagy megbízhatóságú kommunikáció. Az 5G teljes mértékben megfelel ezeknek a követelményeknek?
Csilling Ákos: Természetesen az önvezető autók számára nélkülözhetetlen a kommunikáció, de nem számíthatunk rá, hogy a hálózat mindig, minden körülmények között rendelkezésre áll. A fejlesztésnél ezzel is számolni kell. Fontos kihívás, hogy a járműnek önállóan is képesnek kell lennie döntéseket hozni, a baleseteket megelőzni, és ezáltal az utasok és a közlekedés biztonságát megőrizni. Az elképzelhető, hogy a jármű nem tudja megtervezni az útvonalat, és ezért nem tud elindulni, ha éppen nincs hálózat vagy nem elég jó a lefedettség, de az elfogadhatatlan, hogy balesetet okozzon azért, mert éppen kimaradt a hálózat. Nagyon fontosak tehát a kommunikációs hálózatok, de igazából az 5G-t csak bizonyos speciális esetekben használjuk. A legtöbb normál közlekedési helyzetben nincs szükség azonnal nagy mennyiségű adatra, tehát az 5G hálózatra sem.
CT: A Műegyetemen rendezett Simonyi Konferencián a Bosch űriparhoz kapcsolódó fejlesztéseire is kitért. Melyek ezek?
Csilling Ákos: A Bosch néhány űripari projektben részt vesz, noha nem ez a fő profilunk. Az egyik a Mars helikopter mozgásszenzora. Ez gyakorlatilag ugyanaz a technológia, mint ami a mobiltelefonokban van. Azt kellett elérnünk, hogy az érzékelő az űrben lévő körülmények között is helyesen, megbízhatóan működjön. A másik, amit említettem, kifejezetten a mesterséges intelligenciára épülő technológia. A Bosch és az amerikai Astrobotic által közösen fejlesztett SoundSee érzékelőrendszer MI segítségével, a környezeti zajok alapján próbálja kiszűrni a várható meghibásodásokat az űrállomáson. A rendszer kísérleti stádiumban van, működésének része a megfigyelés és a tanulás.
CT: Ugye a sikeres innováció nem képzelhető el együttműködési partnerek nélkül?
Csilling Ákos: Számos magyarországi egyetemmel van stratégiai együttműködésünk, ezen kívül több kutatóintézettel is együtt dolgozunk. Nagyon színes a paletta itthon és külföldön egyaránt, mindenütt igyekszünk a helyi ökoszisztémával kapcsolatokat építeni. Most szervezünk például egy kvantuminformatikai konferenciát a témában érintett helyi tudományos közösséggel. Rövidesen sor kerül a Bosch és a Richter közös innovációs versenyére, valamint szeptemberben a második BoschxRichter Innovátorok Napjára. Emellett sok nonprofit szervezettel állunk kapcsolatban, megpróbáljuk minél több középiskolás és egyetemista érdeklődését felkelteni. Az innováció a fejlődés motorja, és ahhoz, hogy ezen a területen eredményeket tudjunk felmutatni, elengedhetetlen az oktatás, az akadémiai, az üzleti és az ipari szféra szoros együttműködése.
CT: Hogyan kapcsolódik az emberi tudás, a mérnökök, fizikusok és más szakemberek munkája az MI által végzett feladatokhoz a jármű-, illetve az űripari fejlesztésekben?
Csilling Ákos: Az MI az ismétlődő, az ember számára unalmas, könnyen automatizálható feladatokat veszi át, és ez így van jól. Az emberek koncentrálhatnak a fontosabb, izgalmasabb részekre, a teljes rendszer áttekintésére. Az ellenőrzés nagy része is humán feladat, de nem annyira az apró részletek, sokkal inkább az átfogó kép megértése. Megítélésem szerint az ember és a mesterséges intelligencia közötti munkamegosztást tekintve jó irányban haladnak a folyamatok, a tendencia kedvező.
CT: Milyen új fejlesztési irányokban haladnak?
Csilling Ákos: A magam részéről arra koncentrálok, hogy a fejlesztési folyamatokban minél többet használjuk a nyelvi modelleket. A mérnökök a hagyományos fejlesztési folyamatokban nagyon sok szöveges dokumentummal dolgoznak. Munkaidejük jelentős részében szöveget olvasnak, értelmeznek, majd az eredményt átgondolva, saját tudásukkal kiegészítve egy másik szöveget hoznak létre. Ha megpróbáljuk a folyamatot, pontosabban a szöveg olvasását, megértését, illetve az eredmények megfogalmazását, leírását mesterséges intelligenciával támogatni, az nagy segítség lenne számunkra. Ezzel a mérnök elé tudnánk tenni a korábban összegyűjtött adatokat, tapasztalatokat, miközben a gondolkodás, az igazi alkotó tevékenység továbbra is az ember feladata marad. Ennek köszönhetően a szakember a munkáját gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb fáradsággal tudná elvégezni. Igyekszünk tehát megvalósítani a saját gyakorlatunkban is az ember és a mesterséges intelligencia közötti helyes munkamegosztást.
