Korai fázisú befektetéseket támogató program indul az Európai Unió finanszírozásában. A Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) program célja, hogy fellendítse az innovációt Közép- és Kelet-Európában, ahol a startupok csak az európai átlag harmadának megfelelő szinten jutnak kockázatitőke-befektetésekhez. A projektkonzorcium élén az EIT Health áll, amely az Európai Unió Európai Innovációs és Technológiai Intézetének (EIT) része. A projektpartnerek között vannak magyarországi, lengyelországi, szlovákiai és szlovéniai üzleti akcelerátor szolgáltatók és befektetői hálózatok, valamint belgiumi és hollandiai innovációs központok.
Az európai kockázatitőke-befektetéseknek mindössze 3,2 százaléka érkezett Közép- és Kelet-Európába 2021-ben. Az ebben a régióban működő startupok átlagosan 1,2 millió eurós kockázatitőke-befektetéshez jutottak, ami - az Invest Europe felmérése alapján - a 3,8 millió eurós európai átlag harmada. A földrész országait értékelő European Innovation Scoreboard (EIS) alapján szerény, illetve mérsékelt fejlettségű innovációs ökoszisztémának minősülő országokban éppen a tőke bevonzása az egyik legnagyobb kihívás. Ennek okai között van a kevesebb befektetési célpont és a befektetők alacsony száma, valamint az ódzkodás a határokon átnyúló tőkebefektetésektől.
A HICEE program kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi és élettudományi startupok előtt álló sajátos kihívásokra. Célja fenntartható korai fázisú befektetési ökoszisztémák létrehozása, helyi és nemzetközi befektetők bevonása, kockázatcsökkentő támogatás nyújtása, hogy mindezek nyomán az ökoszisztéma szereplői piacképes, innovatív termékeket, illetve szolgáltatásokat hozhassanak létre.
A HICEE konzorcium hét európai országból érkező tíz partnerből áll. Magyarországot az EIT Health InnoStars, valamint a Magyar Üzleti Angyal Egyesület képviseli.
A projekttel kapcsolatban felmerülő kérdéseinkre Békási Tamás, az EIT Health kelet-, közép és dél-európai akcelerátor portfóliójáért felelős menedzsere válaszol.
Békási Tamás: A projekt kettős megközelítést alkalmaz a közép- és kelet-európai innovációs és befektetési kapacitások fellendítésére. Az elkövetkező két évben az együttműködésben az egyetemi TTO-k (technológia transzfer irodák) és az SSO-k (start-up támogató szervezetek), valamint a befektetők is részt vesznek. A HICEE csapata azt szeretné elérni, hogy a TTO-k képessé váljanak a felsőoktatásból kiinduló egészségügyi innováció minőségének és mennyiségének javítására és azok piacképessé tételére. Ezzel párhuzamosan a helyi és nemzetközi befektetők összefognak annak érdekében, hogy a HICEE által érintett régiókban kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló hálózatot hozzanak létre, amely az egészségügyi és élettudományi ökoszisztémát befektetésekkel támogatja.
ComputerTrends: Miben látják az egészségügyben érintett hazai vállalkozások legfőbb problémáit, amelyek a piacképes termékek, szolgáltatások megjelenését akadályozzák?
Békási Tamás: A legfőbb problémát a szabályozói környezet okozza. Az egészségügyi termékek és szolgáltatások engedélyeztetése hosszadalmas, ráadásul az Európai Unión belül is országonként eltérő. (Az Egyesült Államokban ezzel szemben ezt a kérdést az egyes államok nagyjából egységesen kezelik.) Ha egy cég akár csak egy másik európai országban szeretne piacra lépni, nagyrészt eltérő szabályozási környezetben kell megállnia a helyét. A magyarországi szabályozói környezet különösen merev, konzervatív. Jellemzően az egészségügyi termékek, szolgáltatások három típusát különböztetjük meg, amelyek az innováció eredményeként piacra kerülhetnek. Az első kategóriába a digitális egészségügyi termékek, a másodikba a beteggel kapcsolatba kerülő orvostechnikai eszközök, a harmadikba a gyógyszerek, terápiás módszerek stb. tartoznak. Az egyes kategóriáknak különböző időre van szükségük ahhoz, hogy piacra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy egy új gyógyszernek vagy terápiás módszernek tart a leghosszabb ideig az engedélyeztetése. Komplex, esetleg egy gyógyszerrel kombinált terápiás eljárás esetén ez akár 7-10 évet is igénybe vehet. Ez már önmagában is nehézséget jelent, hiszen a folyamat roppant energia- és pénzigényes. A szabályozási környezetből valamelyest következik az egészségügy beszerzési módszertana, ami nálunk nagyon bürokratikus, merev és lassú. A vállalkozásoknak tehát rettenetesen hosszú engedélyeztetési folyamaton kell átverekedniük magukat, és ezt az időszakot pénzügyileg is túl kell élniük. A legtöbb startupnál ezért buknak el az egészségügyi innovációk, és ez nem magyar sajátosság. Van még egy ok, ami miatt bedőlhet egy vállalkozás: előfordul, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást fejlesztenek, amire nincs valós piaci igény. Ez ritkábban fordul elő, és valójában nem kár, ha le kell állni a projekttel.
CT: Tapasztalható bármilyen elmozdulás a szabályozói környezetben, akár az Európai Unióban, akár Magyarországon?
Békási Tamás: Lassú, de biztos elmozdulás látható, főleg uniós szinten. A hazai döntések sajnos lassabban mozdulnak el a kívánatos irányba. Itthon a magánegészségügy speciális evolúciója ad némi reményt, hiszen a magánkézben lévő intézmények felvevőpiacai sokkal jobban kedveznek az innovációknak, mint az állami egészségügyé.
CT: Az innovatív hazai startupok inkább az egészségügyből, a technológia világából vagy az üzleti életből jönnek?
Békási Tamás: Jellemzően az egészségügyből érkeznek. Kétségtelen, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia használata az egészségügyben folyamatosan terjed, de az egészségügyi innováció speciális műfaj. Egészségügyi felkészültség és tudás nélkül nem nagyon lehet űzni. Ez egész Európában, sőt világszinten így van, 90 százalék fölé tenném az egészségügyből jövő startupok arányát. Itt jövünk a képbe mi, az EIT Health. A szakmai oldal erősítésén túl támogatásunk 70 százaléka az üzleti területre összpontosul. Segítünk az üzleti modell, az üzleti terv kidolgozásában, felkutatjuk a potenciális befektetőket, illetve összekötjük a startupokat a nagyvállalati partnerekkel.
CT: Megnevezne néhány ígéretes hazai startupot, amely érdemes lehet a támogatásra?
Békási Tamás: Az egyik legfrissebb támogatottunk a kifejezetten ígéretesnek ítélt CelluVir Kft. Termékük egy bőrre ragasztható tapasz. Az újfajta technológia alkalmazásával gyorsan és költséghatékonyan lehet a különféle vírusok elleni sejtes immunitást kimutatni. Többek között ezen az elven működő Covid-tesztet is gyártottak. Említhetem még az InSimu-t, ami egy régebbi startup újfajta terméke. Lényege, hogy magát a medikus-, illetve kutatóképzést egy kvázi digitális, és sokkal inkább a szimulációra fókuszáló megoldással bővítették. Az InSimu segítségével a hallgatók életszerű helyzetekben egészíthetik ki elméleti tudásukat: szimuláció útján oldhatnak meg gyakorlati problémákat, elemezhetnek különböző vizsgálati eredményeket, rendelhetnek el terápiákat stb. Harmadikként a Semse Apps-t nevezném meg, amit részben a Covid hívott életre. Egy hardver-szoftver rendszerről van szó, amely otthoni körülmények között, egy fejre rakható eszköz segítségével, különböző meditatív játékokon keresztül tudja az agyhullámokat mérni és vezérelni, illetve megfelelő mederbe terelni, és így például relaxációt elérni.
CT: Összehasonlítva a nyugat-európai cégekkel, mik az egészségügy területén működő hazai startupok sajátosságai?
Békási Tamás: A Magyarországon amúgy sem túl nagy vállalkozói kedv az utóbbi években sajnos tovább csökkent. Régiós probléma és nagyon rossz irány a társadalmi szintű bizalmatlanság. Az emberek félnek, hogy ellopják ötleteiket, ezért nehezen osztják meg azokat. A kezdő innovátoroknak azt szoktam mondani, hogy ha egy ötlet azonnal lemásolható és könnyen megvalósítható, akkor az az ötlet valószínűleg nem megfelelő. Az igazán jó ötletet viszont gazdagíthatják a visszajelzések. A másik, mondhatni neveltetésbeli különbség a nyugati világhoz képest, hogy a kelet-közép-európai kultúrában a bukás ténylegesen kudarcot jelent. Magyarországon ez a probléma sajnos még inkább jellemző. Ha például alapítunk egy céget, létrehozunk egy innovációt, és az elsőre nem jön be, akkor szégyenkeznünk kell. Nyugat-Európában már eljutottak oda, hogy a kudarcból tanulnak, és emelt fővel lépnek tovább. Itthon további gond, hogy a makrokörnyezet nem támogatja kellően a vállalkozói kedvet, legyen szó az oktatás szintjéről, vagy később, a piacra lépéskor. Nem véletlen, és nagyon szomorú, hogy sok egészségügyi innovátor nem Magyarországon alapít céget, hanem inkább egy másik régiós országot választ. Ezt a tendenciát mindenképpen vissza kellene fordítani, mert látható, hogy ezen vállalkozások némelyikéből kifejezetten jól prosperáló, jelentős adót fizető cég válik. Lehetőséget kellene adni a kezdő vállalkozásoknak a túlélésre, a megkapaszkodásra. Végezetül még egy fontos gondolat: a magyar piac kicsi, ráadásul bürokratikus az egészségügyi beszerzési rendszer. Lehet, hogy a kiindulópont Magyarország, de egy technológiai vállalkozásnak nagyobb perspektívában kell gondolkoznia. Természetesen meg kell tanulnia a másik ország szabályozását is, és lehet, hogy ezzel veszít fél évet, de ha egyszer belép arra a piacra, számos lehetőség nyílik meg számára. A vállalkozói szellem ösztönzésében fontos szerephez jut az oktatás, az üzleti képzés. Az egészségügyhöz és a technológiához értő emberek mellé meg kell találni azokat a marketingeseket, üzletembereket, akikkel igazán jól működő csapatot lehet építeni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jó ötletből valóban sikeres termék jelenhessen meg a piacon.
MI és robotikai pályázat
A TEF-Health pályázati lehetőséget kínál az Európai Unió tagállamaiban működő startupok, valamint kis- és középvállalkozások számára. A projekt elsődleges célja, hogy elősegítse a megbízható mesterséges intelligencia (MI) és robotikai megoldások fejlesztését és piacra lépését tesztelési létesítmények - fizikai infrastruktúra, adatforrások, számítási képességek, élő laboratóriumok - hálózatának létrehozásával. A kiválasztott pályázók állami támogatásban részesülhetnek. Az innovációs támogatás kkv-k számára 3 pénzügyi év alatt maximum 200 ezer euró vállalkozásonként. A TEF-Health várja az innovatív javaslatokat. (A TEF-Health a Digitális Európa program keretében társfinanszírozott 5 éves projekt.)
