A '90-es évek közepe és a 2010-es évek első fele között született fiatalok (a Z generáció) befektetési szokásai jelentősen eltérnek a korábbi generációkétól, mivel a fiatalok gyakran az internet és a közösségi média alapján tájékozódnak, és hoznak pénzügyi döntéseket. Az állandó hozzáférés az internethez és a digitális eszközök használata lehetővé teszi a számukra, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra, és új befektetési lehetőségeket fedezzenek fel. Különösen vonzódnak a kriptovalutákhoz és más digitális eszközökhöz (például a nem felcserélhető tokenekhez, azaz az NFT-khez), mivel ezek érdekesek és könnyen elérhetők számukra.
A Z generáció befektetési döntéseit gyakran a "FOMO" (Fear Of Missing Out - a félelem kimaradástól) vezérli. Az Egyesült Államokban például a Z generációs befektetők 41 százaléka, Kanadában és az Egyesült Királyságban pedig 43 százaléka kezdett befektetni emiatt.
Ez a korosztály fontosnak tartja továbbá azt is, hogy befektetéseik összhangban legyenek az értékeikkel, különösen az olyan kérdések terén, mint a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás. Éppen ezért gyakran fektetnek be olyan vállalatokba, amelyek társadalmi és környezeti hatása pozitív.
Decentralizáció és függetlenség
A Z generáció tagjai nyitottak az új technológiák és pénzügyi innovációk iránt, ami részben magyarázza a kriptovaluták iránti lelkesedésüket. Vonzó számukra a decentralizáció és a pénzügyi függetlenség lehetősége, mivel ezek összhangban vannak a szabadság és az önrendelkezés iránti vágyukkal.
A TikTok rövid videós formátuma és algoritmusvezérelt tartalomajánlásai jól illeszkednek a Z generáció tartalomfogyasztási szokásaihoz. Ez a platform kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a kriptovalutákkal kapcsolatos információk gyorsan és széles körben terjedjenek. A TikTokon számos influencer oszt meg videókat és oktatóanyagokat kriptovalutákról, azok működéséről, a legfrissebb trendekről, valamint különböző befektetési stratégiákról.
A kriptovalutákkal kapcsolatos tartalmak nemcsak oktatási és befektetési célokat szolgálnak ugyanakkor, hanem közösséget is építenek, ahol a kripto-rajongók tapasztalatokat cserélhetnek, és új befektetési lehetőségeket találhatnak. A legnépszerűbb kriptovalutával kapcsolatos hashtagek, mint például a #crypto, a #bitcoin és az #nft több milliárdos megtekintéssel rendelkeznek a TikTokon, ami tükrözi a közösség intenzív érdeklődését a téma iránt.
Gyors tájékozódás
A Z generációs befektetők 83 százaléka vallotta az F&C Investment Trust kutatás szerint azt, hogy a közösségi média hatással volt befektetési döntéseire. A válaszadók 28 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy a közösségi média ösztönözte őket arra, hogy egyáltalán elkezdjenek befektetni.
Ez az arány különösen a TikTok esetében figyelhető meg, ahol a pénzügyi tanácsadók és influencerek ("finfluencerek") által megosztott tartalmak gyakran virálisan terjednek, és befolyásolják a fiatalok befektetési döntéseit. A Z generáció számára a TikTok nem csupán szórakozási forma, hanem egyben információforrás is - a Qualtrics és a Credit Karma által végzett felmérés szerint a Z generáció 52 százaléka a TikTokról tájékozódik pénzügyi kérdésekben.
A Z generációs felhasználók számára már alapvető elvárás a gyors hozzáférés az információkhoz. A személyes pénzügyekkel kapcsolatos online tájékozódás és tanácsadás terén a fiatalabb generációk különösen nagy bizalmat tanúsítanak az influencerek iránt. A Credit Karma kutatása szerint a Z és Y generációs válaszadók 75 százaléka követi azokat az influencereket, akik pénzügyi tartalmakat osztanak meg online.
Hatalmas kockázatvállalás
Ugyanakkor a platform felhasználói gyakran kevésbé kritikusak az információ hitelességével kapcsolatban, és hajlamosak megbízni az influencerek véleményében anélkül, hogy alaposabban utánanéznének az ajánlott befektetéseknek. A Credit Karma felmérése alapján a válaszadók 45 százaléka befektetett már ismeretlen influencer ajánlása alapján. Még aggasztóbb, hogy a Z generációs és az ezredfordulós válaszadók 37 százaléka elfogadna pénzügyi tanácsokat anélkül, hogy szükségét érezné azok tényszerű ellenőrzésének.
Ez a kriptovalutáknál különösen problémás lehet, mivel így a csalások sokkal könnyebben el tudnak terjedni - ezek közül is a leginkább a "pump and dump" és a "rug pull" átverések.
A pump and dump esetében a csalók nagy mennyiségben vásárolnak egy adott kriptóból (általában valamilyen memecoinból), és a közösségi média segítségével mesterségesen felpumpálják annak árfolyamát. Ezt úgy érik el, hogy félrevezető vagy túlzottan optimista információkat terjesztenek az adott tokenről, így fokozva az érdeklődést és a keresletet. Amikor pedig az ár megugrik, a csalók eladják saját eszközeiket jelentős nyereséget realizálva. Az ár ezután hirtelen összeomlik, és a többi befektető súlyos veszteségeket szenved el.
A rug pull a pump and dumphoz hasonló csalásforma. Ebben az esetben a fejlesztők egy új kriptovalutát vagy decentralizált pénzügyi (DeFi) projektet indítanak, és vonzó hozamokat ígérnek a befektetőknek. Miután elegendő befektetést vonzottak, a fejlesztők hirtelen kivonják az összes pénzt, ezzel gyakorlatilag "kihúzzák a szőnyeget" a befektetők lába alól, és eltűnnek a pénzzel.
Mire érdemes figyelni?
Mindkét átveréssel szemben a legjobb védekezés a tájékozódás és az óvatosság. Célszerű mindig részletesen utánanézni annak a projekteknek vagy befektetési eszköznek, amelybe pénzt teszünk. Figyelni kell továbbá a gyanús jelekre (gondolva például olyanokra, mint az irreálisan magas hozamok vagy extrém gyors árfolyam-növekedés). Fontos továbbá, hogy csak hiteles forrásból származó információkra hagyatkozzunk. Az ismeretlen vagy újonnan indult projekteknél, amelyek nem rendelkeznek bizonyított múltbeli teljesítménnyel körültekintő óvatossággal járjunk el.
