Az elmúlt néhány évben kevés elterjedtebb kifejezés volt az üzleti életben, mint a digitális átalakulás. Az, hogy egy szervezet áttér a hagyományos munkafolyamatokról, majd a digitális eszközök, megoldások és platformok bevezetésével forradalmasítja az üzletét és annak működését, rendkívül jól hangzik, azonban a digitális átalakulás minden szervezet számára egyedi.
Éppen ezért a digitális stratégiaalkotás kezdetétől a digitális érettség utolsó lépcsőfokáig szükség van egy olyan partnerre, amely az elvárt szakmai tudással, átgondoltan és átfogóan képes támogatni a vállalkozások digitális törekvéseit. A transzformáció kihívásaiba Szekér Zoltán, az OD & IT Solutions alapító-ügyvezetője ad betekintést a Computerworld olvasóinak.
Computerworld: A legtöbb cég a digitális átalakulás formájában keresi a csodafegyvert, azonban a digitális stratégiák sokszor kudarcot vallanak. Mi az oka ennek?
Szekér Zoltán: Nevezhetjük akár pandémiának, akár digitalizációs kényszernek, a változáskezeléshez tartozó módszerek és módszertanok többnyire hiányoznak a vállalatoknál. Stratégiára nem azért van szükségünk, hogy valamit mindenképpen digitalizáljunk, mert, amikor elérjük, hogy bizonyos adatokat már nem fejben - vagy papíron - vezet a munkavállaló, már az is egyfajta digitalizáció. Fontos azonban különbséget tenni abban, hogy mit jelent a transzformációs technológiák alacsony szintű, silószerű alkalmazása. A digitális stratégia megvalósítása esetén szükséges figyelembe venni olyan trendeket, mint a változáskezelés, a folyamatátalakítás és -automatizálás, a szervezeti kultúra változása, a stratégiaátalakítás, a digitális átalakulás és pénzügyi kontrolling vagy a kibervédelem.
Fotó: Katkó Blanka
CW: Milyen munkaszervezési kihívásokkal szembesülnek a vezetők?
Szekér Zoltán: Jelenleg négy generáció dolgozik egy időben a munkaerőpiacon, és mára kikristályosodtak az egyes korosztályokra jellemző IT-biztonsági anomáliák. Ugyanis különbözőképpen értelmezik a munkavégzést a számítógéppel. Míg az X és Y nemzedék képes fejben dolgozni, így az adat és adatvagyon kezelésére kevés súlyt helyez, addig a Z és Alfa korosztály el sem tudja képzelni a munkát számítógéppel, mégis keveset foglalkoznak azzal, milyen veszélyekkel jár, ha mobileszköz-menedzsment (MDM) nélkül dolgoznak egy szervezetnél. Meg kell védeni a rendszert és a felhasználót - akár önmagától is. Ez pedig csak úgy valósulhat meg zökkenőmentesen, ha a folyamatok és adatkörök ismerete összekapcsolódik. Ennek kulcsa lehet akár a HR által meghatározott munkaköri leírás, amely meghatározza, ki és mihez férhet hozzá, és ami alapján az IT osztály be tudja állítani a csoportjogosultságokat. Már, ha a két terület beszél egymással.
CW: Miközben a szervezetek az automatizálás mellett döntenek, nagyon gyakori, hogy elmaradnak a benne rejlő lehetőségek és értékek teljes kiaknázásától, hogyan történhet ez meg?
Szekér Zoltán: Minden digitalizálódó szervezetnek vannak korlátai. Mivel az átalakulások a munkaerőt is érintik, figyelembe kell venni, hogy az ilyen jellegű változások milyen hatást gyakorolnak rájuk, hiszen már egy szoftverbevezetés is okozhat jelentős fluktuációt egy cégnél, miközben a munkaerő-megtartás volna a legnagyobb cél. Gyakori, hogy egy nagyobb létszámú munkaerő-lemorzsolódással a kkv tulajdonképpen saját konkurenciáját neveli ki, amely nemcsak a megrendeléseket szívja el, hanem a szakképzett és innovatív munkaerőt is, ami elmaradó üzleti hasznot eredményez.
Gyakori hiba, hogy sok döntéshozó alábecsüli az IT fenntartásának erőforrásigényét is. Azt gondolják, hogy az IT-szakembert, -szaktudást, szoftvert elég egyszer megvásárolni, és az működik, hozzá sem kell nyúlni. Pedig ez rendszeres kiadást jelent gazdasági oldalról. A kockázattal arányos védelem megvalósítása érdekében rugalmasan kell kezelni ezeket, emiatt a működtetésre és üzemeltetésre szánt fix és változó költségek előrejelzése sem pontos. Sok esetben egyszerűen megfeledkeznek a verzióváltásról vagy a lejáró licencek díjairól is. Emiatt úgy tűnik, hogy az IT csak folyamatosan költséget generál.
CW: Minden vállalkozásnak meg kell keresnie a digitális eszközök felhasználásának lehetőségeit céljai eléréséhez. De hogyan?
Szekér Zoltán: Meg kell vizsgálni a szervezetet, a folyamatait, és az ezekhez tartozó infrastruktúra-technológiai területeket. Mi, az OD & IT Solutions-nél egy "cyberstratégia program" keretében mérjük fel, milyen szintű az adott szervezet digitális érettsége. Ez azért fontos, mert az elmúlt 20 évben, több mint 10 iparágban, közel 50 projekttel a hátunk mögött megtapasztaltuk, hogy az átvilágítást követően rövidebb idő alatt és hatékonyan fejezhetőek be a digitális átalakítási projektek. Ennek során megvizsgáljuk digitalizációs szintet, a piaci környezetet, elemzéseket, majd ezek alapján kirajzolódik, milyen keretek között, milyen lépéssorozatok szükségesek a stratégia megvalósításához.
CW: A digitális átalakulás kifejezés olyan grandiózusan és átfogóan hangzik. Igaz az, hogy a legtöbb vállalkozás a rendelkezésre álló technológia töredékével is átalakítható?
Szekér Zoltán: Folyamatszemlélet alapon alakítható át digitalizálttá egy vállalat - ha ismerjük a folyamatokat, akkor többnyire ismerjük a cég működést. Csak így van lehetőség arra, hogy hatékonyságot növeljünk. Ehhez figyelembe kell venni a technológiát és a humán faktort, mindezek alapján tudjuk kiválasztani, mire van szükség a stratégia megvalósításához. Még az olyan esetekre is volt megoldásunk, amikor egy nem támogató munkakörnyezet mentális problémákhoz vezetett.
CW: Mit tehet az a szervezet, aki szeretne változtatni, de nem érett még rá?
Szekér Zoltán: Ott oktatásra és érzékenyítésre van szükség, hogy megértsék a saját folyamataikat. Evangelizációs szerepet is töltünk be, szeretnénk elmondani, hogy van alternatíva. A kihívást nem úgy kell kezelni, mint a fájdalmat. Amikor csak gyógyszert adunk rá, ami a tüneteket kezeli, az nem mindig hatékony megoldás. Függetlenül a szervezet aktuális állapotától, mindenképpen változáskezeléssel érdemes indítani a projektet, ebben kialakítjuk a közös nyelvet, szótárt, hogy megértsük, mit szeretne a tulajdonos, menedzsment és a munkaerő, valamint azok, akikért a vállalkozás működik: az ügyfelek.
