Az egész világot megrázó COVID-járvány a munkavégzési formák mellett az egészségügyre gyakorolta a legnagyobb hatást. Különféle elemzések már a pandémia előtt az e-egészségügy látványos fejlődését jósolták, hiszen az orvosi kezelésre szorulók számának növekedése, valamint világszerte egyre égetőbb szakemberhiány miatt majdnem mindenütt recsegni-ropogni kezdett az egészségügyi ellátórendszer, és az orvosok adminisztrációs terheinek csökkentésére csak a digitalizálás nyújtott valós megoldást.
A COVID azonban minden prognózist felülírt, és olyan robbanásszerű fejlődést hozott a területen, amire korábban senki sem számított. Néhány hónap alatt az eredetileg tervezett 30-40 millióról 200 millió közelébe ugrott a távgyógyítási konzultációk száma, és a bővülés azóta is tart.
A távgyógyítás előretörése nyilvánvalóan a járvány következménye, de a változás - a távmunkához hasonlóan - tartósnak és visszafordíthatatlannak ígérkezik. A telemedicina a járvány lecsengését követően is velünk marad, és jövőben egyre fontosabbá válnak azok a megoldások, amelyek nem igényelnek közvetlen orvos-beteg kapcsolatot, és távoli szaktudást kapcsolnak be a gyógyító folyamatba.
Mindezekben a fejlesztésekben fontos feladat vár az okostelefonra és a mesterséges intelligenciára - napjaink két olyan meghatározó technológiájára, amely a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet a MedInnoScan Kft. új orvosi alkalmazásában is kulcsszerephez jutott.
Lendületben a magyar MI
Az elmúlt tíz év a mesterséges intelligencia (MI) sikertörténete volt: a közlekedéstől a folyamatirányításon és a gazdasági elemzéseken át egészen a mobilokig nincs olyan területe az életünknek, ahová ne tette volna be a lábát. Erre a trendre reagált a hazai kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatokat ellátó kormányzati szerv, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKDIH), amikor három évvel ezelőtt beindította "A mesterséges intelligencia matematikai alapjai" címet viselő nemzeti kiválósági programot, melynek kiemelt célja az volt, hogy Magyarországot felzárkóztassa a gépi tanulás területén.
A Rényi Alfréd Matematikai Intézet által kezdeményezett program keretében 2018 szeptemberében egy három egyetemből és két kutatóintézetből álló konzorcium jött létre, amely az alapkutatásban dolgozó tudósokat igyekezett bevonni az MI kutatásába. A konzorciumon belül a SZTAKI feladata az alkalmazási igényekre figyelő alapkutatás és a létrejövő eredmények demonstrálása, a Szegedi Tudományegyetem a mesterséges intelligencia algoritmusainak interpretálhatóságát és sérülékenységét vizsgálta, Pázmány Egyetem Információs Technológiai és Bionika Karán a neurális hálózatok támadhatóságát, valamint a támadások megfordíthatóságát elemezték. Kutatásuk egyik gyakorlati eredménye egy olyan, MI-alapokon nyugvó beadott szabadalom lett, amely jelentősen megkönnyíti az áldozatok felkutatását és mentését (a szabadalom ötletét egyébként a Hableány 2019-es, 27 halálos áldozattal járó hajókatasztrófája motiválta).
Végül - és itt kapcsolódik a program a bevezetőben említett telemedicináhaz - a konzorciumot vezető Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet a MedInnoScan Kft.-vel együttműködve a mesterséges intelligencia gyakorlati, konkrétabban: orvosi alkalmazását állította kutatása homlokterébe. A közös munka eredményét a nemzeti kiválósági program zárónapján, szeptember 17-én tárták a nagyközönség elé. Itt ismerkedhettünk meg egy olyan MI-alapokon nyugvó fejlesztéssel, amely belátható időn belül a krónikus sebbel élő betegek életét fogja megkönnyíteni.
Kollektív bölcsesség
A krónikus sebbel élők ellátása, tudhattuk meg a fejlesztésben részt vevő dr. Farkas Pétertől, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagjától, komoly megterhelést ró az egészségügyi ellátórendszerre, amelynek kétszázezer beteg folyamatos kezelését és átlagosan kétnaponkénti átkötözését kell megoldania. Ez az ellátó munka jóval túlnyúlik a kórházi kezelés időtartamán, és kiterjed a beteg otthonában végzett átkötözésekre is, amelyek elengedhetetlen részét képezik a hónapokig vagy akár évekig tartó gyógyulási folyamatnak.
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. olyan mobilapplikációval egybekapcsolt MI-alkalmazást dolgozott ki, amely az orvosok szaktudását bocsátja az ápolók rendelkezésére, és a sebről készített fotók alapján javaslatot tesz a seb állapotához igazodó, annak gyógyulását leginkább segítő kötszertípusra. A megoldás egy olyan gépi tanulási algoritmusra épül, amelynek betanításához kétszázezernél is több fotót gyűjtöttek össze 5500 páciensről. Ebben a grandiózus a munkában mintegy 70 intézmény, orvosegyetemek, kórházak, ápolási szolgálatok és sebkezelő centrumok vettek rész, árulta el Szodán Péter, a MedInnoScan Kft. ügyvezetője. A hatalmas képadatbázis garantálja, hogy a mesterséges intelligencia a szakorvosi tapasztalatok legjavából merítve tud tanácsot adni a seb kötözéséhez.
Hasznos kitérő
A 2018-ban beindult nemzeti kiválóság programot a szó szoros értelmében derékba kapta a COVID-járvány. A pandémia azonban ahelyett, hogy megtorpedózta volna az orvosi fejlesztést, izgalmas új irányba terelte. A járvány miatt ideiglenesen lehetetlenné vált a krónikus sebek kutatásához szükséges fényképek elkészítése, viszont a szakemberek felismerték, hogy a kifejlesztett technológia gyorsan alkalmassá tehető bőrgyógyászati távdiagnasztikára.
A teledermatológiának, magyarul távbőrgyógyászatnak komoly hagyományai vannak világszerte - a szakterület nagy nemzetközi szervezete, az International Society of Teledermatology idén decemberben már a kilencedik világkonferenciájának megrendezésére készül, Magyarországon azonban a járvány adta meg az áttöréshez szükséges lökést. A Semmelweis Egyetemen 2020-ban vették használatba az MedInnoScan okostelefonos appját, amely lehetővé tette, hogy a betegek az orvossal való személyes találkozást korlátozó veszélyhelyzetben online bőrgyógyászati ellátáshoz jussanak. A megoldás lényege, hogy az applikáció letöltése után a beteg konzultációra alkalmas fényképeket készít a mobiljával a problémás bőrtünetről, ezután kitölt egy kérdőívet a tünet jellegéről, kialakulásáról és a lehetséges társbetegségekről, végül feltölti az adatokat, amelyek alapján néhány napon belül e-mailben kapja meg az orvostól a választ.
A hiánypótló megoldást, amellyel az Semmelweis Egyetem már a COVID-járvány első hulláma idején több, mint tízezer beteget látott el, azóta más bőrgyógyászok is alkalmazzák, és erre a számítógépes technológiára épül az új, mobilapplikációval egybeépített MI-alkalmazás, amely a gépi tanulás felhasználásával az orvosi szaktudást integrálja a sebkötözést végző ápolók munkájába. A fejlesztés jelenleg a klinikai próbáknál tart, és ha minden jól megy, 2022-ben már a gyakorlatban is segíteni fogja a szakápolókat.
Távgyógyítás és mesterséges intelligencia
Ez a két fogalom egyre inkább összekapcsolódik, és közösen alkotja a jövő egészségügyének két alappillérét. Lássunk néhány alkalmazási területet, ahol komoly előnyöket várhatunk tőlük:
A viselhető eszközökkel végzett távmonitorozás állandó kapcsolatot teremt az orvos és a beteg között: az orvos folyamatosan nyomon tudja követni betege állapotát, az eszközbe épített MI a távolból segíti a munkáját, szűri, súlyozza az adatokat, és riasztást ad, ha bajt észlel.
Exponenciálisan nő az egészségügyi adatok tömege: rendszerezésük, feldolgozásuk reménytelen volna az MI alapú technológiák nélkül, amelyek a hatékony adatelemzésre is újfajta lehetőségeket kínálnak.
A korai felismerés számos betegség esetén életet menthet: az MI alapú távdiagnózis egyszerűbbé teszi, és a jelenleginél sokkal szélesebb körre terjesztheti ki ezeket a szűréseket.
A változás már elkezdődött: az elkövetkező években újfajta egészségügy épül, amely rugalmasabb, takarékosabb és emberközpontúbb lesz, mint a mai. És ezt, bármilyen furcsa is, jelentős mértékben a COVID-válságnak köszönhetjük, amely a változásokat kikényszerítve lendületet adott az átalakulásnak.
