Elmúltak az idők, amikor a vállalatok egyetlen adatközpontból kiszolgálhatták az üzlet minden igényét. A követelmények fejlődése ugyanis arra késztette őket, hogy informatikai környezetüket egyre inkább elosszák és hibriddé alakítsák, erőforrásaikat a nyilvános felhők mellett kolokációs létesítményekbe és peremhálózatokra helyezzék ki. Ahhoz, hogy az IT-vezetők a helyszínek mindegyikére, a határtalanná váló adatközpont egészére kiterjeszthessék a hatékony, megbízható, biztonságos és fenntartható üzemeltetést, az IT környezet felügyeletét támogató szoftvereszközöknek is tovább kell fejlődniük - hívja fel a figyelmet fehér könyvében (How Modern DCIM Addresses CIO Management Challenges within Distributed, Hybrid IT Environments) a Schneider Electric.
A szállító szerint az adatközponti infrastruktúra felügyelete, a DCIM éppen napjainkban lép fejlődésének harmadik szakaszába, amelyről Gendúr Istvánt, a Schneider Electric Secure Power üzletágának vezetőjét kérdeztük.
Computerworld: Milyen trendek, változó igények és körülmények, fejlődő technológiák hívták életre a DCIM 3.0-t, és miben tér el az előző két hullámtól?
Gendúr István: A DCIM evolúciója a 80-as években indult, amikor a PC-szerverek rendelkezésre állását a vállalatok kisebb szünetmentes áramforrásokkal, UPS-ekkel növelték, így szükségük lett egy szoftverre is, amely megkönnyítette a telepített eszközök menedzselését. A felügyeleti eszközök első hulláma meghozta a szükséges rálátást, a szerverekkel szemben támasztott igények azonban a következő húsz évben rengeteget fejlődtek, és új kihívásokkal szembesítették az üzemeltetőket. Az ezredforduló tájékán az IT-vezetők már olyan sok PC szervert költöztettek adatközpontjaikba, hogy kérdésessé vált, a létesítmények győzik-e alapterülettel, áramellátással és hűtéssel a terhelést.
Fejlődésének második szakaszába lépett ezzel az adatközponti infrastruktúra felügyelete. Nemcsak az említett kérdések megválaszolását segítő szoftvercsomag, hanem maga a DCIM (data center infrastructure management) elnevezés, valamint az adatközpont energiahasználatának hatékonyságát mutató PUE (power usage effectiveness) mérőszám is ekkor született. A DCIM 2.0-s szoftverek mindennek alapján egységes felügyeleti platformot biztosítanak, így segítik a központi riasztások és a felügyelt értékek nyomon követését, illetve segítenek megérteni az esetlegesen előforduló hibák okait.
További húsz év múltán, azaz napjainkban azonban az IT infrastruktúra felügyelete nem összpontosíthat kizárólag a hagyományos adatközpontra, hanem az elosztott, hibrid környezet minden pontjára ki kell terjednie. Az üzlet számára kritikusan fontos infrastruktúra ma már mindenütt és folyamatosan, a hét minden napján 24 órában fut, és ez az utóbbi pár évben különösen felgyorsult trend hívta életre a DCIM 3.0-t. Mi is a harmadik hullám jegyében fejlesztjük tovább EcoStruxure IT szoftverportfóliónkat, amelyet a vállalatok helyben és a felhőben is bevezethetnek a fizikai IT infrastruktúra gyártófüggetlen monitorozásához, felügyeletéhez, tervezéséhez és modellezéséhez, akár pár helyszínre, akár több ezer lokációra terjed ki elosztott és hibrid, határtalan adatközpontjuk. Az új típusú kihívásokra fejlesztettük ki szoftvereinket, melyek a további kapacitások hozzáadásában, a tervezett változtatások hatásmodellezésében is segítik az IT-vezetőket és üzemeltető csapataikat.
CW: Milyen támogatást ad mindehhez a Schneider Electric egyik legújabb eszköze, a februárban bejelentett DCIM Monitoring Value Calculator for Distributed IT?
Gendúr István: Értékkalkulátorunkkal, amelyet a nagy- és kisvállalatok egyaránt ingyenesen elérnek weboldalunkon, a beruházásokat tervező informatikai és/vagy üzleti vezetők a meglévő informatikai környezetük paraméterei alapján számíthatják ki, hogy mely felügyeleti szoftvereszközökkel milyen megtérülést érhetnek el. Bárki számára könnyen kezelhető kalkulátorunk nem becsléseket ad, működése matematikai modelleken alapul, és eredményei pontosan visszamérhetők.
Vállalatméret és vállalatszervezési adottságok, az installált bázis, az üzemeltető csapat, a költségek, a nem tervezett leállásból eredő veszteségek függvényében ugyanis eltérő lehet, hogy egy vállalatnak mely eszközt érdemes bevezetnie. Általánosan érvényes ugyanakkor, hogy a felügyeleti eszközök használata az idő előrehaladtával egyre nagyobb üzleti értékhez és megtérüléshez segítik felhasználóikat. A kalkulátor használata során, illetve a kiszemelt szoftver kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásában, a legmegfelelőbb eszköz kiválasztásában és a bevezetés további műszaki előkészítésében szakembereink segítik a vállalatokat.
CW: Mit tanácsol a hazai IT-vezetőknek, hogyan lássanak hozzá a DCIM 3.0 megvalósításához?
Gendúr István: A harmadik szintre a másodikon át vezet az út. A hazai piacon jellemzően azok a szervezetek építették már ki a DCIM 2.0-t, amelyek fő tevékenysége az IT infrastruktúra üzemeltetése akár az ügyfelek felé, akár vállalaton belül - hosszú távon ez ugyanis olcsóbb és fenntarthatóbb, megbízhatóbb és biztonságosabb üzemeltetést jelent, versenyelőnyt ad számukra. A többi vállalatnak, az ipari felhasználóknak először a DCIM 2.0 szintjét kell elérniük, de ehhez is ugyanolyan jól használhatják értékkalkulátorunkat, kérhetnek segítséget szakembereinktől.
Minden szervezetre érvényes azonban, hogy az IT infrastruktúra hatékony menedzseléséhez kiindulásképp pontos képet kell kapnia a hálózatát alkotó eszközökről, valamint azok szerepéről. A következő lépés, hogy a nyilvántartás alapján eszközeit szerepük fontossága szerint osztályozza, majd a legkritikusabb fontosságú eszközök monitorozásához vezesse be a megfelelő megoldást, amelyet az IT környezet mérete, összetettsége és más kritériumok alapján tud kiválasztani.
Az EcoStruxure a Schneider Electric ennél szélesebb megoldásportfóliója az ipar 4.0 kihívásaira válaszol. Első szintjét az adatkommunikációra felkészített villamos készülékeink alkotják, a második szinten a készülékekről érkező adatokat gyűjtő, monitorozó szoftverek, a harmadikon pedig a további értéket hozzáadó - például tervező, modellező, automatizáló - szoftvermegoldások találhatók.
DCIM megoldásunk az EcoStruxure portfólión belül az IT megoldások közé tartozik, és szintén három szintre tagolt. Szóhasználatunk szerint a monitorozás megvalósításával a vállalatok az IT Expert szintre lépnek, ami a DCIM 2.0 megfelelője, és ezt az EcoStruxure portfólió második rétegével támogatjuk. Kisebb vállalatok esetében ez a folyamatos rálátás a működésre akár elegendő is lehet a hatékony üzemeltetéshez.
Nagyobb, összetettebb és elosztottabb informatikai környezetre támaszkodó szervezeteknek azonban tanácsos továbblépniük a harmadik szintre. EcoStruxure szoftvercsomagunk további elemeinek bevezetésével, például IT Advisor szoftverünkkel teljes körű felügyeletet alakíthatnak ki, amellyel mindig megtalálják a szabad erőforrásokat, rendszereiket kiegyensúlyozhatják, naplózhatják az eseményeket, kiszolgálhatják a tervezés, a modellezés terén jelentkező igényeket. Hosszú távú, optimális üzemeltetéshez és felügyelethez ezt ajánljuk.
CW: A Schneider mindezzel együtt arra is felhívja a figyelmet, hogy hosszú távon az adatközponti infrastruktúra hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése is kevés lehet, és az adatközpontoknak önfenntartóvá kell válniuk. Melyek a regeneratív adatközpont fő tulajdonságai, miben fog különbözni a mostani létesítményektől?
Gendúr István: Digitalizált világunk megfelelő méretű számítási és tárolási kapacitást követel, ezért az adatközpontok iránti igények olyan gyorsan növekednek, hogy a létesítmények energiafogyasztása a következő pár évben elérheti a világ áramfogyasztásának 2 százalékát. A Schneider Electric jövőbe mutató koncepciója szerint az adatközpontoknak ezért megújulóvá kell válniuk.
A regeneratív adatközpont például helyben, megújuló forrásokból termeli a működéséhez szükséges energiát, az IT infrastruktúrától elvont hőt és a hűtésre használ vizet, valamint az informatikai eszközök gyártáshoz felhasznált anyagokat is újrahasznosítja. Fenntarthatósági kezdeményezéseivel az iparág napjainkban teszi meg az első lépéseket ezen az úton.
