Az intelligens városok az adatokat és a digitális technológiákat a szövetükbe építik, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak a lakosoknak, és megoldják a közösségi problémákat. Ez jobb közlekedést és elérhetőséget, szociális szolgáltatásokat, kevesebb bűnözést és jobb fenntarthatóságot eredményezhet.
A McKinsey tanácsadócég elemzése szerint az intelligens városnak három rétege van: az első a technológiai alap, amely magában foglalja a nagysebességű kommunikációs hálózatokkal összekapcsolt okostelefonokat és érzékelőket, a második szinten a nyers adatokat felismerésekké alakító alkalmazásokat találhatunk, a harmadik szinten pedig a technológiák adaptációja és felhasználása folyik, ami a városok és a lakosság jobb döntéseihez és megváltozó viselkedéséhez vezet.
Az Identity Review technológiai agytröszt elemzése szerint legalább öt módja van annak, ahogy a technológia forradalmasíthatja a városokat.
Intelligens egészségügy
A covid-járvány világossá tette, hogy a városi közösségeknek milyen nagy szerepük van a jobb egészségügyi környezet megteremtésében. Az intelligens technológiák csökkenthetik az egészségügyi ökoszisztémák terhelését, mivel nemcsak a diagnózist és a kezelést, hanem a megelőző öngondoskodást is támogatják. Ezáltal az egyénközpontú egészségügyi ellátásról a közösségi modellre helyeződik át a hangsúly.
Az adatelemzés által vezérelt egészségügyi ellátás személyre szabható az egyes emberek és családjaik számára. Az alkalmazások például figyelemmel kísérhetik a krónikus állapotokat, és megkönnyíthetik a beteg távoli felügyeletét az adataik alapján. Ez a módszer az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeit is mérsékelheti.
Intelligens biztonság
A biometria, az arcfelismerés, az intelligens kamerák és a videómegfigyelés mind egyre nagyobb teret hódítanak, és a bűnüldöző szolgálatok is mind nagyobb mértékben használják őket. Ez csökkenti a reagálási időket és segít a bűnözési előrejelzések összeállításában. A McKinsey jelentése szerint az ilyen alkalmazások használata 80 százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok és 30 százalékkal a támadások vagy rablások számát.
E technológiák vonzó lehetőségeket is kínálnak a bűnüldözőknek, de a polgárok magánéletének, szabadságának és polgári szabadságjogainak védelme továbbra is rendkívül fontos. A városoknak ügyelniük kell az ilyen technológiák használatával járó etikai és szabályozási kérdésekre, és el kell kerülniük az egyes városrészek vagy demográfiai csoportok hátrányos megkülönböztetését.
Intelligens energia
A tiszta energiába való beruházás mellett a városok a technológia segítségével nyomon követhetik a valós idejű energiafelhasználást, és optimalizálhatják az energiafogyasztásukat. A Coalition for Urban Transitions becslése szerint a városok a bevált technológiák és gyakorlatok alkalmazásával 2050-ig mintegy 90 százalékkal vehetik vissza a kibocsátást. Ez magában foglalja a fenntartható és etikus anyagok használatát, a környezetbarát és erőforráshatékony tervezést, a megújuló energiával működő rendszereket és a használathoz alkalmazkodó digitális technológiákat.
Számtalan példa van. Amszterdamban a lakásokban intelligens fogyasztásmérőkkel ösztönzik a energiafogyasztás csökkentését, míg Pekingben a szennyezőforrások nyomon követése és a tevékenységek megfelelő szabályozása révén mintegy 20 százalékkal mérsékelték a levegőbe kerülő szennyezőanyagokat. A New York államban lévő Schenectady városban az utcai lámpákat LED-technológiára állítják át, amelyek fénye a valós idejű adatok alapján állítható.
Az energiaforradalom a Deloitte Insights szerint hozzájárul a körforgásos gazdaság megteremtéséhez az energiatermelés megújuló forrásokkal történő decentralizálásával. Ez megnyitja az utat a városok előtt, hogy energiafogyasztásukban önellátóvá váljanak.
Intelligens infrastruktúra
Az infrastruktúra minden város működésének alapja, és a technológia számos módon javíthatja a meglévő kapcsolódási pontokat a zöld épületektől kezdve a hulladékgazdálkodási rendszereken át a forgalomszabályozásig.
A Gartner előrejelzése szerint 2028-ra több mint 4 milliárd összekapcsolt IoT-eszköz lesz a kereskedelmi célú intelligens épületekben. Ezeket a távközlési infrastruktúrák, az 5G és a nagy hatékonyságú Wi-Fi töltik meg élettel, de többek között az áram-, a hulladék- és a vízellátás intelligens közműveit szolgálják ki. A felemelkedő technológiai megoldások közé tartoznak a hídellenőrző rendszerek, a szennyvíz- és torlódásfigyelés IoT-érzékelői, a parkolásérzékelő alkalmazások, a világításérzékelők és a tűzjelző rendszerek.
Intelligens polgárok
Az intelligens városok felerősítik a lakosok hangját. Az alkalmazások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy azonnal jelentsék a helyi problémákat, míg a közösségi hálózati platformok segítik, hogy az emberek összefogjanak és megosszák az erőforrásokat. A városok együttműködő ökoszisztémaként fejlődnek, nagyobb részvétellel és átláthatósággal. A nyílt adatok és a kialakulóban lévő technológiák megnyitják az utat, hogy a települések emberközpontúbbá és többirányúvá váljanak a kormányzat, a vállalkozások és a polgárok számára egyaránt - emlékeztet az Identity Review elemzése.
Az intelligens városok fontos tendenciái más nézőpontból is azonosíthatók. A pandémia utáni helyreállítás technológiai lökést adhat az IoT terjedésének (amely az IDC előrejelzése szerint az idei 202 milliárd dollárról 2025-ig kétszámjegyű növekedésen fog átmenni), valamint a felhőtechnológia, az 5G és a mesterséges intelligencia nagyobb mértékű elfogadásához vezet a nagyvárosokban és az intelligens városi státusz elérésére törekvő településeken - írja az O-CITY, automatizált díjbeszedő rendszert üzemeltető globális társaság összefoglalója.
Az alkalmazkodás lesz a lényeg
A "megosztott gazdaság" koncepciójának erősödésével a közlekedési szervezetek és a pénzintézetek számára egyre kevésbé lényeges az eszközök tényleges tulajdonlása. Egyre fontosabbá válik az agilitás és az alkalmazkodóképesség mindenféle környezetben, valamint a technológiák SaaS-modellje, amely lehetővé teszi a magas színvonalú megoldások használatát további fizikai eszközökre fordított kiadások nélkül.
Bár a mikrofizetéseket (az 1 és 15 dollár közötti értékű tranzakciókat) a pénzintézetek elhanyagolták, mégis egyre népszerűbbé válnak, mert az ügyfelek elfogadják a területen elég általános előfizetési modelleket. A mikrofizetések piaca az előrejelzések szerint 2025-re eléri az 51 milliárd dollárt. A közlekedési ágazat számára például ez jelzés lehet arra, hogy elkezdjék előkészíteni a környezetet az ingázók eljövendő generációja számára. Akkor lehetnek nyerőek, ha különböző utazási fizetési és előfizetési megoldásokon, kontaktus nélküli fizetési szolgáltatásokon, és előre fizethető viteldíjakon keresztül, mikrofizetésen alapuló ökoszisztémát hoznak létre a jegyértékesítésben.
Verseny a legjobb felhasználói élményért
Fontos trend minden területen az ügyfélélmény javítása, amely különböző tényezőket foglal magában. A közlekedés példájánál maradva változatos eszközökkel fizethetünk, mobilalkalmazásokkal nyomon követhetjük a közlekedési lehetőségeket a zökkenőmentes, multimodális utazás érdekében anélkül, hogy meg kellene állnunk a jegypénztárnál vagy a jegyérvényesítőnél.
A változó fogyasztói preferenciákra vonatkozó adatok központosított gyűjtése fontosabb, mint valaha, és a különféle szervezeteknek (a közlekedési cégektől kezdve, a kulturális intézményeken, múzeumokon át a kölcsönzőkig és távközlési szolgáltatókig) gyorsan alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, személyre szabott szolgáltatásokat és tarifákat kínálva.
A különböző közszolgáltatások digitalizálásával egyre több valós idejű és múltbeli adat válik elérhetővé az önkormányzatok, a vállalkozások és a közlekedési szolgáltatók számára. Annak érdekében, hogy ezeket az adatokat rövid időn belül ki lehessen használni, a számítástechnikát és a döntéseket egyre gyakrabban kell majd a mesterséges intelligenciára bízni. Azaz a közlekedési lámpák és a parkolószenzorok kezelésétől kezdve a közművekig és a lakhatásig. Az UITP (Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség) jelentése szerint a valós idejű üzemirányítás és az ügyfélelemzés 25 százalékában, az intelligens jegyértékesítési rendszerek 21 százalékában már most is MI-t alkalmaznak, és ezek az arányok tovább fognak nőni.
Az intelligens városokban mára normává vált a közbiztonság mellett a polgárok adatvédelme és adataik kezelésének szabályozása az átalakulásban érintett szolgáltatók számára. A csalás elleni és kiberbiztonsági technológiával támogatott megoldások iránti kereslet növekedni fog, ahogy a városok és a szolgáltatók egyre több ügyfelet vonnak be ökoszisztémáikba.
