A légitársaságok és az utazásmegosztó szolgáltatók (pl. Uber) által már aktívan alkalmazott módszer az online kereskedelemtől sem idegen (lásd: Amazon), de vajon gyökeret verhet-e magyarországi, "fizikai" boltokban? Erről kérdeztük a retailinformatika vezető hazai megoldásszállítóját, a Laurel Kft-t. Bessenyei István alapító-tulajdonos az alábbiakban foglalta össze a ComputerTrendsnek a véleményét.
Először is, teljesen normális piaci reakció, hogy ha egy lépés a kereskedőnek előnyökkel - jelen esetben többletbevétellel - kecsegtet, és adottak hozzá a technológiai feltételek, akkor sokan élni is akarnak ezzel a lehetőséggel. Márpedig a modern elektronikus polccímkékkel a dinamikus árazás zökkenőmentesen megvalósítható. Mi magunk is foglalkoztunk a kérdéssel, és úgy látjuk, az üzemanyagtöltő állomások shopjaiban kapható cikkekre például lenne létjogosultsága a rendszernek idehaza is éjjel és ünnepnapokon. Tegyük azonban hozzá, hogy ez egy nagyon speciális szegmens, amelynél kicsi az esély arra, hogy valaki egy 5-10%-os drágulás miatt inkább eláll a vételtől. A hazai kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő élelmiszerüzletekben viszont más a helyzet, így ezeknél én tanácsadóként óvatosságra inteném a tulajdonosokat.
A Laurelnél egyre inkább tapasztaljuk, hogy azok a technológiai projektek, innovációk tudnak igazán sikeresek lenni, amelyek bevezetésénél figyelembe vették a vásárlói szokásokat. Márpedig a vásárlók szeretik a kiszámíthatóságot, szeretik előre tudni, mire számíthatnak. Ebbe beletartozik a környezet, a választék és persze az árszínvonal is. Ha ez utóbbinál, ami mind közül a talán legfontosabb tényező, "kiiktatjuk az átláthatóságot", a vevőknek óhatatlanul az a nyugtalanító érzésük támadhat minden alkalommal, hogy talán nem jártak jól. Ez a bizonytalanság jelentősen csökkentheti a lojalitást és ezzel végső soron a forgalmat. Látszólag lesz a boltnak egy pillanatnyi bevételnövekedése, de hosszú távon veszíthet is a megoldással. Éppen ezért, ha egy üzletlánc hozzánk fordulna egy ehhez hasonló koncepcióval, azt javasolnám nekik, hogy először vizsgáljuk meg, hogyan lehet a várható hatásokat a lehető legpontosabban előre felmérni, és ennek tükrében gondoljuk ki közösen, hogyan lehet mindez eredményes.
El tudok képzelni például egy olyan modellt, hogy azokban az órákban, amikor a nyitva tartás jelentős többletterhet jelent (például éjjel, ünnepnapokon), az árak feljebb kúsznak, hogy a bolt nagyobb eséllyel termelje ki az üzemeltetés költségeit. Tehát hétvégén 18 óra után 5-10%-kal drágább lesz minden, ehhez elektronikus polccímkékkel és egy korszerű háttérrendszerrel egyetlen gombnyomás (vagy előreprogramozás esetén annyi se) szükséges. Ekkor a felár egyfajta "kényelmi díjként" jelentkezik, vagyis mindenki, aki ebben a periódusban akar betérni az üzletbe, kalkulálhat azzal, hogy mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, viszont cserébe megkapja, amit akar. Ez egy tiszta, kiszámítható helyzet, aminek a fontosságát már fentebb is hangsúlyoztam.
Ennél "dinamikusabb" árváltoztatások azonban a hazai fizikai üzletekben jelenleg véleményem szerint egyelőre csak speciális esetekben lehetnek célravezetőek. A technológia fejlődését látva persze könnyen lehet, hogy 1-2 év múlva már az én álláspontom is más lesz erről. Addig is, bőven akadnak más bevételnövelő, hatékonyságfokozó megoldások, amik bizonyítottan hozzák az elvárt eredményeket, miközben nem ássák alá a vevők bizalmát sem a kereskedő iránt.
Cikkünk a ComputerTrends magazin 2024. július 10-ei nyomtatott lapszámában jelent meg.
