Első ránézésre egészen lenyűgöző számokat hozott a tanácsadó cég felmérése, amelyben a térségünkben megkérdezett vezetők 95 százaléka jelentette ki, hogy vállalatánál értéket nyernek a felhőből - és minden harmadik válaszadó ehhez még hozzátette, hogy munkaterheléseik több mint felét felhőbe akarják vinni. Az összkép azonban a részletesebb válaszok ismeretében sokkal árnyaltabbá válik, ez az érték ugyanis nem szervezeti szinten, hanem az üzlet néhány behatárolt területén jelenik meg - mutatott rá a felmérés eredményeit ismertető blogbejegyzésében (The state of cloud computing in Europe: Increasing adoption, low returns, huge potential) a McKinsey.
A tanácsadó cég 11 európai országban mintegy félszáz döntéshozót kérdezett vállalatának felhőhasználatáról a múlt év második felében. A válaszadók eltérő méretű szervezeteket képviselnek - amelyek között 100 millió euró és több mint 5 milliárd euró éves árbevételű vállalatok is találhatók -, de felső vezetői vagy alelnöki pozícióban mindegyikük közvetlenül részt vesz a felhőstratégia formálásában és a megvalósítás ellenőrzésében.
Mérésen is múló eredmények
Kevéssé meglepő talán, hogy a felhős értékteremtéssel nem csupán az európai vállalatok, hanem észak-amerikai és ázsiai társaik is küzdenek. Problémáik nagyon hasonlóak, megoldásukkal azonban az itteni szervezetek olykor sajátos módon kevéssé boldogulnak, mint a más régiókban működő cégek, tette hozzá a McKinsey.
Egyértelmű, hogy az európai vállalatok a szervezeti hatékonyság és a teljes digitális átalakulás szempontjából is kulcstényezőt látnak a felhőben, több mint 90 százalékuk prioritásként kezeli felhős kezdeményezéseit, bő harmaduk pedig a programok előrehaladását is rendszeresen áttekinti a vezetés legfelsőbb szintjein.
Bár a felmérés szerint mostanáig a térségünkben működő vállalatok kevesebb mint harmada vitte munkaterhelésinek 50 százalékát a felhőbe, az erre irányuló törekvések mind kifejezettebbek. Három vállalat közül csaknem kettő már kiépítette a felhőhasználat alapjait - vagyis munkaterheléseinek több mint 20 százalékát felhőbe vitte -, és minden második szervezet vagy kiterjedt migrációs programon dolgozik, vagy eleve felhőben épít új alkalmazásokat és képességeket. A megkérdezettek 18 százaléka mondta, hogy vállalatánál a munkaterhelések 51-80 százaléka felhőben fut, ennél magasabb arányról pedig 13 százalékuk számolt be.
Két dolgot emelt ki ezzel kapcsolatban a McKinsey. Az egyik, hogy a felhőhasználat kiterjedtségét mutató küszöbértékek iparáganként eltérőek lehetnek - a skálázás ugyanazon szintjének eléréséhez a kereskedő vállalatoknak jellemzően több munkaterhelést kell felhőbe vinniük, mint például a bankoknak. A másik fontos tényező, hogy a felhőt bevezető és kiterjesztő vállalatok technológiai környezetük egy részét továbbra is helyben működtetik. A munkaterheléseinek több mint felét már felhőben futtató vállalatok vezetői ebben a felmérésben például azt mondták, hogy több mint 20 százalékot továbbra is házon belül fognak tartani.
További jó hír, hogy a megkérdezett európai vállalatok több mint fele már értéket teremt felhőprogramjaival. Négyszer több vezető (55 százalék) mondta ugyanis, hogy szervezetüknél elégedettek felhőberuházásaikkal, mint ahányan (13 százalék) az elértél nagyobb megtérülést vártak. Az összes válaszadó 95 százaléka a működés - például a biztonság, a minőség - javulásáról számolt be, 75 százalékuk pedig vagy az IT költségek csökkenéséről, vagy a termelékenység növekedéséről nyilatkozott. A vezetők több min 50 százaléka mondta továbbá, hogy felhőprogramjuk eredményeként bevételeiket is növelni tudták, harmaduk pedig az IT területén túl is költségcsökkenést lát vállalatánál.
Ezzel együtt a felmérésben részt vevő európai szervezetek 82 százaléka elismeri, hogy ezeket az előnyöket csupán az üzlet egy-egy behatárolt területén érte el, mindössze részben tapasztalja őket, vagy egyelőre csak a várható eredmények első jeleit látja.
A vezetők hiányérzetét részben a módszer is növeli, amellyel az itteni vállalatok a felhő üzleti hatását igyekeznek mérni, mutatott rá a McKinsey. Az európai szervezetek többsége (71 százaléka) ugyanis az IT üzemeltetés hatékonyságnövekedését, 66 százaléka az informatikai költségek csökkenését, míg 63 százaléka a felhőben futó alkalmazások számát veszi ehhez alapul. Három vállalat közül mindössze egy monitorozza az IT területén kívüli eredményeket is, például az informatikán túli költségek alakulását, vagy az új bevételi források hozzáadását, amiről a megkérdezettek 37, illetve 32 százaléka számolt be.
Az egyesült államokbeli vállalatokhoz képest az európai szervezetekre ötször inkább jellemző, hogy felhős átállásukat az IT terület vezeti, és továbbra is a meglévő munkaterheléseik migrálására helyeznek nagy hangsúlyt. Az elérhető informatikai előnyök ilyen mértékű középpontba állítása azonban kevéssé szerencsés a bevételeik növelésére törekvő vállalatok szempontjából, hívta fel a figyelmet a McKinsey. A tanácsadó cég kutatásai és tapasztalatai ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy a felhővel teremthető érték körülbelül kétharmada az üzleti területeken elért bevételnövekedésből és költségcsökkenésből származik. A felhős eredményeiket az informatikán túl is mérő európai vállalatok éppen ezért következetesen nagyobb értéket tudnak megragadni, mint a kizárólag az IT területére összpontosító szervezetek.
ROI-pörgető generatív AI
Rávilágított a McKinsey felmérése arra a fontos szerepre is, amelyhez a felhőszolgáltatók és a rendszerintegrátorok jutnak az európai vállalatok felhős átállásában. Az itteni szervezeteknek ezért meglévő, hagyományos szállítói kapcsolataikat tanácsos valódi, stratégiai partneri kapcsolatokká fejleszteniük, hogy a képességek közös építésével és a transzformáció felgyorsításával nagyobb üzleti értéket teremthessenek.
Érdemes működésüket is korszerűsíteniük a vállalatoknak, hogy a felhőben rejlő lehetőségeket jobban kiaknázhassák. A tanácsadó cég szerint a gyakorlatban ehhez az üzleti értéket kell szem előtt tartaniuk, a gyors előrehaladás érdekében kisebb, de a vállalati területeket átfogó csapatokkal dolgozniuk, és kiépíteniük a megfelelő alapokat - a hatékony felhős működés ezen három eleme ugyanis kölcsönösen erősíti egymást.
Helyesen teszik az európai vállalatok, ha a felhőköltés optimalizálásához minél előbb FinOps megoldást vezetnek be, és hozzálátnak a felhő üzleti hatásának monitorozásához. A felhőképességek skálázásakor pedig tisztában kell lenniük a beruházásmegtérülés (ROI) kompromisszumaival is - a felhőbe vitt munkaterhelések száma helyett ilyenkor fordítsanak nagyobb figyelmet a megtérülésre. Minden migrált munkaterhelésnél eltérő a nyereségessé válás pontja, a ROI-célok helyes kijelöléséhez ezért eseti kiértékelés szükséges.
A generatív mesterséges intelligencia azonban a felhőberuházások megtérülését is felgyorsíthatja, és a ROI-dinamika átalakításával a felhő további térhódításának is új lendületet adhat, állapította meg a témában készült, további jelentésében (In search of cloud value: Can generative AI transform cloud ROI?) a McKinsey. A tanácsadó cég által megkérdezett, közel 80 informatikai igazgató és vállalati felhőprogram-vezető legalábbis úgy látja, hogy ez kétféleképpen is kifejezésre juthat.
Egyik lehetőség, hogy a vállalatok a generatív mesterséges intelligencia alkalmazására irányuló programjaikat támogatják a felhővel. Minthogy számítási, tárolási és hálózati kapacitások terén egyaránt hatalmas igényeket támaszt, a generatív AI skálázásához a felhő nélkülözhetetlen. A technológia komplexitása is egy rugalmasan skálázható vállalati felhőplatform meglétét feltételezi, egymástól függetlenül dolgozó fejlesztőcsapatok elkülönült próbaprojektjein keresztül nem igazán vezethető be sikerrel.
A generatív mesterséges intelligencia képességeivel a vállalatok ugyanakkor felhőprogramjaik megvalósítását is felgyorsíthatják, hívta fel a figyelmet a McKinsey. Egyes alkalmazások felhőbe vitele és ottani hatékony futtatása jelenleg ugyanis akkora beruházást követel, amelynek értéke több év szoftvertámogatási és karbantartási költségével mérhető össze. Az első próbálkozások, amelyek során a vállalatok a generatív AI képességeit is bevetették az alkalmazások migrálása és helyreállítása során, az átfutási idő és a beruházási költség 40 százalékos csökkenését eredményezték - bár a tanácsadó cég szerint sok munkába telhet még, mire érthetővé válik, hogy ezek az előnyök miként és mennyiben érhetők el a különböző típusú alkalmazások felhőbe vitelekor. Várható azonban, hogy a végponttól végpontig érő, generatív mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok még inkább arra ösztönzik majd a vállalatokat, hogy meglévő tranzakciós alkalmazásaikat áthelyezzék a felhőbe.
