Az agilis módszertan analóg eszköztárának digitális transzformációjával és az egyetemi előadótermekből közvetítő, automatizált irányítópulttal támogatja a szintet lépő hibrid munkavégzést és hibrid oktatást az LSK Hungária. Leveli Andrást, a vállalat üzlet- és termékfejlesztési igazgatóját a hibrid modell kihívásairól és az agilis módszerekhez illeszkedő, legújabb fejlesztésekről kérdeztük.
Két év leforgása alatt két szintet is lépett a hibrid munkavégzés evolúciója, és dinamikus változásával a hozzá adott informatikai támogatásnak is lépést kell tartania, vallja az LSK Hungária. A mára külön termékkategóriát képező, interaktív vizuál-kollaborációs és videokonferencia ökoszisztémát gyártó és fejlesztő cég szerint a hibrid munka fejlődése 2020 márciusában vett új lendületet, amikor a világjárvány kezdetén a munkatársak kb. 90 százaléka hirtelen otthonról kezdett dolgozni, és a vállalatok a klasszikus online megbeszélésekhez szükséges alapinfrastruktúra gyors felállítására törekedtek.
A második evolúciós szint kezdete 2021 tavaszára datálható, amikor a vakcinákkal szembeni bizalom kialakult és az átoltottság is elérte a megfelelő szintet. A munkavállalók kb. 30 százaléka visszatért az irodákba, szem előtt tartva a létszámkorlátozás és a távolságtartás szabályait. Átalakultak ezzel a munkahelyek is, a nagyobb tárgyalók helyett a vállalatok több kisebbet rendeztek be, de a termek foglalása kritikussá vált. Mutatja ezt az LSK SpaceTime teremfoglalási rendszer népszerűsége is, amelyről tavaly őszi cikkünkben (Fókuszban a hibrid megbeszélés, 2021/20-as lapszám) írtunk bővebben.
Computerworld: Hogyan határozták meg a hibrid munkavégzés harmadik evolúciós szintjét?
Leveli András: Két évvel a COVID-krízis kirobbanása után elfogyott a cégvezetők és a tulajdonosok türelme. Az alacsonyabb eredményességi mutatókra most már nem fogadják el kifogásként, hogy nincs kialakítva a megfelelő környezet, mert a technológiai lehetőségek adottak arra, hogy hibrid modellben is legalább ugyanolyan eredményesen tudjanak együttműködni a kollégák, mint tették azt korábban.
Az idei év elején tehát a hibrid munkavégzés harmadik szintjére léptünk, ahol már az interaktív csapatmunka támogatása került fókuszba. Mostanra a munkatársak kb. 50 százaléka dolgozik az irodából, és a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a távolról csatlakozó kollégák számára is teljes értékű élménnyé tegyük a megbeszéléseket, különben a figyelmük elvész, a hatékonyságuk pedig romlik.
CW: Mire összpontosít vállalatuk a hibrid munka mostani szakaszában?
Leveli András: Folytatódnak azok a fejlesztések, amelyeket tavaly év végén indítottunk el, és kifejezetten a fókusz erősítését, a hatékonyság növelését segítik a távolról bejelentkező kollégák körében. A két színnel történő, párhuzamos jegyzetelés, valamint LSK Searchlight alkalmazásunk - amely egy elemlámpához hasonlóan lesötétíti a kijelzőt és egy kisebb ablakon keresztül mutatja a fontosabb részleteket - a következő szoftverfrissítéssel elérhető lesz az ügyfelek számára.
Emellett elkezdődött az intuitív gesztusvezérlési csomag fejlesztése is, amellyel többek között az agilis munkamódszereket kívánjuk támogatni. Az új lehetőségeknek köszönhetően a korábbiakhoz képest sokkal ösztönösebben lehet majd a digitális fehértábla szoftverünkben dolgozni, de megjelenik az öntapadós jegyzettömb (post-it) is, így teljessé válik ezen módszertanok analóg eszköztárának digitális megfelelője. A legnagyobb hozzáadott értéket pedig az jelenti, hogy ezek a munkafolyamatok az online térbe költözhetnek, ráadásul platformfüggetlenül.
CW: A hibrid modell az irodán túl például az oktatásban is meghonosodott. Milyen igényekkel találkoznak ezen a területen?
Leveli András: Mára a felsőoktatásban kulcsfontosságúvá vált a hibrid előadások és megbeszélések támogatása, az elmúlt időszakban pedig szinte az összes szcenárióhoz fejlesztettünk megoldásokat. Építettünk több száz fős előadótermeket, kisebb szemináriumi termeket, laborokat, de dékáni és szenátusi tárgyalót, vagy épp kari tanácstermet is.
A legújabb fejlesztésünk itt az érintőképernyős teremvezérlő rendszerünkhöz illesztett streaming elrendezés-választó rendszer, amelynek segítségével az előadó egyetlen kattintással kiválaszthatja, hogy az online csatlakozó hallgatók mit - például csak az interaktív kijelző képét, csak az előadó-követő kamera képét, vagy ezek különböző "kép a képben", esetleg egymás melletti, 50-50 százalékos elrendezését - lássanak a közvetítésben.
