A világ vezető vállalatait egyik kulcsfontosságú képességük, az adatok hatékony kiaknázása juttatja versenyelőnyhöz, ennek köszönhetik, hogy gyorsan jutnak pontos és értékes felismerésekre, amelyek üzleti innovációs erejüket is növelik - mutatott rá március végén közreadott jelentésében (Data for Humanity) a Lenovo. A tanulmány alapjául szolgáló felmérésben a cég 600 felsővezetőt kérdezett az 500 millió dollár vagy annál nagyobb éves árbevételű nyugat-európai és észak-amerikai vállalatok körében, összesen 13 iparágban, hogy betekintést nyerjen a nagyobb szervezetek adatelemzési gyakorlatába.
Válaszaikat kiértékelve a Lenovo két kategóriába sorolta a vállalatokat, de a legfejlettebb adatstratégiával rendelkező cégek közé - az Adatvezetők osztályába - mindössze a megkérdezettek 15 százaléka jutott be. A kutatás készítői szerint az Adatvezetők elit csoportjába tartozó szervezetek az adatstratégia mindhárom pillérét - az adatmenedzsmentet, az adatanalitikát és az adatbiztonságot - sikerrel kiépítették, így adataikat hatékonyan aknázzák ki az üzleti területek mindegyikén. Az adatközpontú működésnek köszönhetően többségük az árbevételt (78 százalék) és az ügyfelek elégedettségét (70 százalék) is növelni tudta az elmúlt 12 hónapban. Szemben ezzel az alkalmazotti hatékonyság és az innovációs lendület csökkenését csupán az Adatvezetők töredéke (13, illetve 10 százalék) tapasztalta ebben az időszakban.
A megkérdezett vállalatok 37 százaléka a másik osztályban, az Adatkövetők között végzett. Ebben a táborban már csupán a cégek kevesebb mint fele jelentette ki, hogy adatainak kiaknázásban nagyon vagy mérsékelten hatékony lenne a különböző üzleti területeken.
Adatbiztonság, a központi hídláb
Bár az Adatvezetők kisebbséget alkotnak, biztató lehet, hogy az adatstratégia mindhárom pillérének fejlesztése szerepel az összes válaszadó tervei között. A következő öt évben a vállalatok több mint fele kiberbiztonsági eszközök, mesterséges intelligencia, valamint adatanalitikai és adattároló megoldások bevezetésére készül. Adatképességeiket a megkérdezett szervezetek közel 90 százaléka az adatmenedzsment és az adatelemzés további automatizálásával, valamint a használt adattípusok és adatforrások változatosságának növelésével is fejlesztené.
Sok vállalat adatstratégiája hozott már eredményeket egyes területeken. Az Adatvezetők több mint fele például skálázhatónak, messzemenően automatizáltnak és könnyen kezelhetőnek tartja bevezetett adatmegoldásait. Hasonló arányuk értékeli úgy, hogy meglévő technológiáikkal és eszközeikkel az átláthatóságot is érdemben javították. Ötvennégy százalékuk mondta, hogy vállalati szinten egységesen rálátnak minden adatukra, 52 százalékuk pedig arról számolt be, hogy adataik többségét már a felhőben tárolják.
Mégis mindössze a vállalatok fele (52 százaléka) elégedett meglévő adatplatformjával, a válaszadók közel negyede (23 százaléka) inkább úgy látja, hogy ezen a téren lemaradnak versenytársaik mögött. Az adatbiztonság és az alkalmazotti adatképességek hiányosságai például hátráltatják az adatstratégiák fejlődését, de sok megkérdezett a belső kommunikáció, valamint az adatintegráció nehézségeiről is beszámolt. A szervezetek 56 százaléka küzd azzal is, hogy adatait bárhonnét hozzáférhetővé tegye, pedig a hibrid munka támogatásának ez egyik előfeltétele.
- Mindhárom adatpillér kiemelt helyen szerepel a vállalatok jövőbeni IT-beruházásai között, ezért az Adatvezetők táborának bővülése csupán idő kérdése - mondta Giovanni Di Filippo, a Lenovo Infrastruktúra Megoldások Csoportjának európai, közel-keleti és afrikai régiós elnöke. - Felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a szervezetek már jól megalapozták mind az adatmenedzsment, mind az adatanalitika pillérét azzal, hogy adataikat a felhőben tárolják, és olyan megoldásokat vezetnek be, amelyek a skálázhatóságot, a kezelhetőséget és az átláthatóságot is javítják. Láthatjuk ugyanakkor azt is, hogy bőven van még hová fejlődniük, különösen a szélesebb körű adathozzáférés, az elemzés és a döntéshozás támogatásában.
Szinte minden felsővezető - a megkérdezettek 91 százaléka - egyetért abban, hogy az adatvagyon eredményes kiaknázásában a kiberbiztonsági megoldások jelentős vagy alapvető fontosságú szerephez jutnak. De míg a válaszadók 57 százaléka biztonságban tudja vállalati adatait, addig a fennmaradó 43 százalék már nem egészen bizonyos ebben.
Ráadásul a biztonság miatt aggódó szervezetek az adatok külső partnerekkel való megosztásában is visszafogottabbak, függetlenül attól, hogy az környezetvédelmi célok elérését, egészségügyi kezdeményezések támogatását, az oktatás színvonalának emelését vagy az innováció elősegítését szolgálná. A válaszadók az adatbiztonság féltését emelték ki az adatmegosztás legfőbb akadályaként (89 százalék), olyan szoros egymásutánban következő hátráltató tényezők előtt, mint az öröklött rendszerek korlátai, a költség és a versenyelőny esetleges csökkenése. A megkérdezettek közel harmada (31 százalék) emellett beismerte, hogy vállalata az adatok kevéssé megfelelő menedzselése és elemzése következtében kiberbiztonsági kockázatokkal szembesült.
A fenyegetéskörnyezet gyors fejlődését és összetettségét látva aligha meglepő, hogy az adatbiztonság pillére a legtöbb vállalat beruházási tervei között első helyen szerepel, mutattak rá a jelentés készítői. Biztonság nélkül az adatmenedzsment és az adatanalitika sem állhatna meg a lábán, az adatstratégia három pillére egymásra támaszkodik - éppen ezért együttesen és folyamatosan fejleszthetők eredményesen.
Adatkultúra - a láthatatlan negyedik pillér
Egyértelmű, hogy a szervezetek igyekeznek minél nagyobb értéket nyerni adataikból, és ennek érdekében stratégiákat alkotnak, beruházásokat valósítanak meg. Törekvéseiket azonban a kevéssé fejlett vállalati adatkultúra is akadályozhatja. A felsővezetők közel 90 százaléka ezért az alkalmazottak továbbképzését is tervezi az adathasználat, az analitika és az adatmenedzsment terén. A válaszadók ugyanilyen magas aránya tartja fontosnak a vállalati adatigazgató (CDO) kinevezését is - de csupán ötödük (21 százalék) mondhatta el, hogy vállalatuknál ez már megtörtént.
Miközben a megkérdezettek nagy többsége (88 százalék) a megfelelő szakemberek toborzását az adatstratégia alapvető fontosságú elemének tartja, több mint háromnegyedük (79 százalék) a következő három évben hiányra számít ezen a téren - és csupán harmaduk (35 százalék) véli úgy, hogy vállalata jelenleg minden szükséges képesség birtokában van az adatstratégia terv szerinti megvalósításához. Míg az Adatvezetők kétötöde (40 százalék) arról számolt be, hogy cégüknél az IT-csapatok már most is az üzleti felhasználókkal együtt dolgoznak az adatvezérelt kezdeményezések megvalósításán, addig az Adatkövetők körében ez az arány szerény 24 százalékon áll. Mindent összevetve a válaszadók közel 90 százaléka egyetért abban, hogy az adatkultúra szervezeti szintű fejlesztése és beágyazása a következő években is az adatstratégia meghatározóan fontos eleme marad.
- Amikor az adatok hasznosítása a tét, akkor a szükséges képességeket a vállalatok nem korlátozhatják az IT-csapatra, minden alkalmazottjukat fel kell készíteniük a feladatra, és ez a megfelelő adatkultúra fejlesztésével kezdődik - mondta Giovanni Di Filippo. - Miközben adatstratégiájuk három pillérét erősítik, nem feledkezhetnek meg a negyedik, láthatatlan hídlábról, az adatismeretekről sem. Minden lehetőséget meg kell adniuk alkalmazottaiknak, hogy adatkezelési készségeiket hagyományos vállalati szerepkörükön túlmenően is fejlesszék, mert így válnak majd képessé az adatokban rejlő lehetőségek teljes kiaknázására.
