Magyarországon 2023. november 13-án megszűnt a 3G szolgáltatás. Tudvalevő, hogy a szolgáltatók a 2G hálózatuk lekapcsolásával is foglalkoznak. A Telekom és a Yettel például nemrégiben sajtóközleményt adott ki, miszerint legkorábban 2026. január 1-től a Magyar Telekom ügyfeleinek 2G hálózati forgalmát a Yettel veszi át. A tudnivalókról és a tennivalókról Kiss Tamás, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértője nyilatkozott a ComputerTrendsnek.
Kiss Tamás: A 2G hálózatok lekapcsolásának pontos időpontját még nem ismerjük. Meglátásom szerint a szolgáltatók valamikor az évtized végén, vagy a következő évtized elején tennék meg ezt a lépést, aminek előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, mint a 3G lekapcsolása.
ComputerTrends: Mi indokolja a 2G hálózatok kivezetését?
Kiss Tamás: A 4G és 5G számos előnnyel rendelkezik a 2G-vel szemben. Spektrumfelhasználásuk hatékonyabb, nagyobb biztonságot és megbízhatóságot nyújtanak, továbbá könnyebb és olcsóbb a fenntartásuk. A 4G és 5G esetében jobb a szolgáltatásminőség, valamint szélesebb a szolgáltatásválaszték, mint a 2G-nél. Összességében a 2G fölött eljárt az idő.
CT: Hány olyan SIM kártya működik az országban, amely kizárólag a 2G hálózatot képes használni?
Kiss Tamás: A három szolgáltatónál elosztva körülbelül kétmillió mobiltelefon működik 2G hálózaton. Ezek az eleve csak 2G-képes telefonokból, a 2G-n működőképes 3G-képes készülékekből, valamint azokból a korai 4G-s készülékekből tevődnek össze, amelyek nem ismerik a 4G hangszolgáltatást, az úgynevezett VoLTE szolgáltatást. Ezek mellett még vannak a gép-gép közötti kommunikációt biztosító, úgynevezett M2M eszközök, amelyekből körülbelül egymillió működik 2G hálózatokon.
CT: Még jó néhány év van tehát a 2G teljes megszűnéséig. Addig akár magától, természetes úton is kihalhatnak ezek a készülékek, nem?
Kiss Tamás: Egy kézi készülék életciklusa 3-4-5 év, tehát jellemzően ennyi időnként cserélik le a felhasználók a készülékeiket. A telefonoknál tehát elméletileg nem volna probléma, ha a jelenleg használt 2G készülékek helyett mindenki áttérne a korszerű, 4G vagy 5G készülékekre. Mivel azonban a 2G készülékek roppant olcsók, pár ezer forintért megvásárolhatók, vannak, akik anyagi okokból vagy csupán megszokásból megmaradnak a régi technológiánál. Céges flottákban is bőven vannak még 2G-telefonok. Nem ritka, hogy csak azért kapnak a dolgozók céges mobiltelefont, hogy bármikor, bárhol elérhetőek legyenek. Erre a célra pedig kiválóan megfelel egy csak hangkommunikációra alkalmas 2G-képes, olcsó telefon. Számuk több százezerre tehető. Már csak azért sem várható, hogy a probléma magától megoldódik, mert világméretekben továbbra is gyártanak egyszerű és olcsó 2G-s készülékeket, és azok óhatatlanul bejutnak az országba. Nem marad más hátra, mint a felhasználók felvilágosítása. Minél hamarabb és minél hatékonyabban tudatosítani kell mindenkiben, hogy eljön a 2G hálózatok lekapcsolásának ideje, tehát nem érdemes már 2G-s készülékeket vásárolni.
CT: Mi a helyzet a 2G-n zajló gép-gép kommunikációval?
Kiss Tamás: Az M2M eszközöknél sokkal hosszabb az életciklus, mint a 2G-s mobiltelefonoknál, elérheti akár a 10-15 évet is. Bonyolítja a helyzetet, hogy a végfelhasználók általában nem is tudják, hogy milyen modem van az eszközükben. Amikor a szolgáltatók kivezették a 3G-t, védőhálóként ott maradt a mindenki számára elérhető 2G. Most azonban nincs ilyen védőháló. Az összes érintett eszköz cseréjét feltétlenül meg kell oldani a 2G hálózatok lekapcsolásának idejére.
CT: Magától értetődő, hogy a végfelhasználó nem ismeri eszköze technológiáját. Kinek a feladata arról gondoskodni, hogy a 2G kivezetését követően ne legyenek működésképtelenek az érintett berendezések?
Kiss Tamás: Az egyik legnagyobb számú M2M eszközt tartalmazó területet a riasztórendszerek képezik. A rendszert a végfelhasználó, sok esetben az egyszerű lakos megrendeli és megvásárolja a riasztórendszert üzemeltető cégtől, amely a mobilszolgáltatótól megveszi hozzá a SIM kártyát. Sokszereplős folyamatról van tehát szó, amelyben a mobiltársaság, a riasztórendszer üzemeltetője, a riasztórendszer fejlesztője, illetve gyártója, valamint a végfelhasználó is benne van. A fejlesztőknek, a gyártóknak és a szolgáltatóknak közösen kell kitalálniuk a megoldást.
CT: Milyen megoldási lehetőségek vannak?
Kiss Tamás: A jövőt a 4G vagy az 5G jelenti. Be kell szerezni a 4G vagy 5G modemeket, és a régieket az újakra kell lecserélni. A csere azonban nem minden esetben oldható meg simán, ugyanis ezekből az eszközökből sokszor nem lehet kivenni a rádiós- vagy a mobilkommunikációs egységet. A rendszerek üzemeltetőinek azzal is számolniuk kell, hogy adott esetben az átálláshoz nem csupán a modemet kell lecserélni, hanem a háttérrendszer hardveres átalakítására is szükség van. Ezért is mondjuk azt, hogy a 2G kivezetése sokkal hosszabb folyamat lesz, mint annak idején a 3G-é volt. Tudomásunk szerint a nagyobb riasztórendszeres szolgáltatók és logisztikai vállalatok már megkezdték az átállást, de a kisebb, például liftek segélyhívó rendszereit fejlesztő és gyártó cégek is foglalkoznak már a probléma megoldásával. Az érintett területek közé tartoznak - többek között - a pénztárgépek, a távmérők és a POS terminálok is, amelyeknél meg kell még találnia az érintetteknek a megfelelő megoldást.
CT: Vannak hatósági feladatok a 2G kivezetése kapcsán?
Kiss Tamás: Igazából a szolgáltatók döntése és felelőssége, hogy mikor állítják le 2G hálózatukat. A hatóság feladata az átmenet monitorozása, óvatos koordinálása. A lényeg, hogy a 2G kivezetése úgy történjen meg, hogy a felhasználók ne maradhassanak szolgáltatás nélkül.
CT: Hogy érinti a roamingot a 2G szolgáltatás megszűnése?
Kiss Tamás: Hagyományosan a 2G és 3G hálózatoknál nagyon sok roaming partnere van a hazai mobilszolgáltatóknak. A 4G fiatal technológia, a 4G-re épülő hangszolgáltatás még fiatalabb - Magyarországon 2017 óta van jelen -, értelemszerűen jóval kevesebb a roaming partnerek száma. A mobiltársaságok feladata, hogy a 4G hangroaminggal elérjék a 2G roaming partnerek számát. Mivel ez műszakilag már nem probléma, és a 2G lekapcsolása nem történik meg rövid időn belül, bőven van idő a megoldásra.
CT: Okozhat fennakadást az e-Call szolgáltatásban a 2G lekapcsolása?
Kiss Tamás: Ez már érdekesebb kérdés. Az Európai Unió szabályozása szerint 2018. április 1-jétől az e-Callt, vagyis az autókba beépített segélyhívót minden Európai Unióban újonnan üzembe helyezett gépjárműnek kötelező támogatnia. A jelenlegi e-Call viszont csak 2G alapon működik. Az Európai Szabványügyi Szervezet (CEN) a közelmúltban új, az e-Call-lal kapcsolatos, 4G- és 5G-alapú műszaki előírásokat fogadott el. Maga a szabvány elkészült, 2025. január 1-jétől már az új szabvány szerint is lehet az autókat típusengedélyeztetni. Az új szabvány alkalmazása 2026. január 1-jétől válik kötelezővé az új járművekben. Addig Európában már több 10 millió autó lesz az utakon 2G-alapú e-Call-lal. Az autók utólagos átalakítása nem engedélyezett, így a 2027-ig beépített e-Call szolgáltatás hosszú távú támogatása csak 2G-n valósítható meg. A kérdés egyelőre nyitott. A hatóság véleménye szerint az érintett autógyártók feladata, hogy megoldást találjanak a problémára.
CT: A többi országban hol tart, milyen ütemterv szerint folyik a 2G hálózatok kivezetése?
Kiss Tamás: Az eddig napvilágot látott szolgáltatói tervek alapján Európában a 2G
lekapcsolásának első hulláma a 2024-2030-as időszakban várható. Hollandiában az Odido (korábban T-Mobile) például már leállította 2G hálózatát, de az Egyesült Királyságban mindhárom mobilszolgáltató csak annyit nyilatkozott, hogy 2033-ig le fogják kapcsolni a 2G hálózatukat. Nem vagyunk tehát késésben, de minél hamarabb meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Forrás: NMHH
