A Kontron Hungaryt idén újból az év hazai partnerévé választotta a Microsoft. A korábban S&T Hungary néven ismert informatikai tanácsadó cég ugyanis az elmúlt hét évben immár negyedszer - és ami a díj történetében egészen különleges, ezúttal két egymást követő évben - érdemelte ki a rangos elismerést a szoftvercég felhőalapú technológiáihoz és megoldásaihoz kapcsolódó, sikeres szolgáltatásaival és innovatív fejlesztéseivel.
Tavaly júniusban nevet váltó anyacége után idén februártól a magyar leányvállalat is új néven szolgálja ki ügyfeleit. Szabó Pétert, a Kontron Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját a hazai szervezetek digitális átalakulásáról, valamint arról kérdeztük, hogy a név mellett mi változik még a transzformáció támogatásában.
Computerworld: Anyacégük bejelentése szerint a névváltás stratégiájukat hangsúlyozza, amely a dolgok internetét állítja középpontba, IoT alapú, intelligens, saját fejlesztésű megoldásait az S&T AG ugyanis már korábban is Kontron márkanéven szállította. Mit üzennek az új név felvételével a hazai piacnak?
Szabó Péter: A digitális transzformáció helyes megközelítésben elsősorban nem informatikai projekt, hanem mindig üzleti kezdeményezés, amelynek megvalósítását a technológia teszi lehetővé. Stratégiánkat is ennek szellemében alakítottuk át. Míg korábban elsősorban klasszikus értelemben vett IT integrátorként a hálózati és biztonsági technológiák, az infrastruktúra és az alkalmazások bevezetésében, bővítésében és működtetésében segítettük ügyfeleinket, ma már - technológiai kompetenciáinkra építve, azokat folyamatosan továbbfejlesztve - digitalizációs tanácsadóként is szeretnénk támogatni ügyfeleinket ilyen átalakulásukban.
Névváltásunkkal is hangsúlyozzuk, hogy a szervezetek digitális átalakulását lehetővé tevő technológiákkal, a felhőre, a mesterséges intelligenciára (AI) és a dolgok internetére (IoT) épülő, újgenerációs megoldásokkal, saját termékekkel és fejlesztésekkel ügyfeleinket üzleti céljaik elérésében segítjük országhatárokon innen és túl.
Technológiai partnereink platformjain folyamatosan dolgozunk ilyen fejlesztéseken. Az SAP és más gyártók vállalatirányítási rendszeréhez is illeszkedő intelligens - általunk készített AI modellre épülő - számlafeldolgozó alkalmazást készítettünk például, amely a számladigitalizációs és -feldolgozási folyamatot a hazai törvényi előírásoknak és követelményeknek megfelelően automatizálja, beleértve a számlainformációk adóhatóságnál lévő adatokkal való összevetését, ellenőrzését, majd az ügyfél ERP rendszerében található információk alapján minimális emberi beavatkozással való befogadását is.
A generatív mesterséges intelligencia rohamos fejlődése mindennél jobban szemlélteti, hogy a digitalizációs technológiák térhódítása milyen átformáló erővel hat a vállalatok életére. A hazai piacon az elsők között kezdtünk fejleszteni a Microsoft Azure OpenAI szolgáltatásaira. Szakértői csapatunk képes fejleszteni készen elérhető vagy saját modellre épülő intelligens alkalmazásokat, például ügyfélszolgálati chatbotokat, vagy képfeldolgozáson, minta- és eltérés-felismerésen alapuló alkalmazásokat, de bármilyen egyedi gépi tanulási probléma megoldására is készen állunk. A Microsoft technológiáinak alkalmazását egy adaptációs és változástámogató szolgáltatással (ACM) is támogatjuk, amellyel a szervezetek jobban kezelhetik a digitális átalakulás folyamatát - és partnerdíjával többek között ezt a munkát is elismeri a szoftvercég. Az év partnere elismerést ugyanis egzakt pontozási rendszer alapján ítéli oda, amely a szakmai specializációk megszerzésétől kezdve az innovatív fejlesztéseken át az értékesítési eredményekig számos szempont szerint értékeli a partnerek teljesítményét.
CW: Nagy technológiai szállítók többszörösen díjazott partnereként milyennek látják a meghatározó IT trendek - a felhő, az IoT és az AI - itthoni hatását, a hazai szervezetek eddigi digitális átalakulását az állami és a versenyszférában?
Szabó Péter: Míg pár évvel ezelőtt a világjárvány kirobbanása a munkavégzés gyors átalakítására, azonnali digitalizációra kényszerítette a szervezetek többségét, addig napjainkban tapasztaljuk, hogy a mesterséges intelligencia, különösen a generatív AI rohamos fejlődése inspirálja a vállalatok további transzformációját mind a versenyszférában, mind az államigazgatási szektorban, informatikai és üzleti oldalon egyaránt. A döntéshozók egyrészt a folyamatok, az üzleti működés hatékonyságát javítanák az új technológiával, másrészt rá épülő, innovatív megoldásokkal indítanának új szolgáltatásokat, növelnék az értéket, javítanák az élményt, amelyet ügyfeleiknek adnak.
A megfogalmazott igények kiszolgálásához azonban önmagában a legfejlettebb technológia is kevés. Szemléletváltás, az üzleti gondolkodásmód előtérbe helyezése is szükséges az informatikai területen ahhoz, hogy a vállalatok kézzelfogható, konkrét projekteket is meghatározhassanak és fontosság szerint rangsorolhassanak, amelyekkel transzformációjukban rövid átfutással mérhető eredményeket érhetnek el. Az alacsonyan lógó gyümölcsök elérése közben pedig kidolgozhatják a hosszabb távú digitalizációs stratégiájukat, amely mentén célzottan, magabiztosan haladhatnak előre üzleti céljaik felé.
Sikeres előrehaladásukhoz a szervezeteknek adatvagyonukat is fel kell mérniük, kezelését kiértékelniük, az adatmenedzsment szintre hozása és megerősítése ugyanis az eredményes digitális átalakulás megkerülhetetlen előfeltétele. A mesterséges intelligenciát is adatok éltetik, értékes felismeréseket, pontos előrejelzéseket és eredményeket az üzlet csak akkor várhat, ha a biztonsági és megfelelési követelmények figyelembe vételével kezelt, hozzáértően előkészített, megbízhatóan jó minőségű adatokkal táplálja, és okosan kérdez tőle. Ügyfeleinket ezen a téren az adattisztítástól kezdve a folyamatok átalakításáig tanácsokkal és eszközökkel, többek között gépi tanulásra (ML) épülő automatizálással is segítjük.
Mérlegelniük kell a vállalatoknak továbbá, hogy digitalizációs igényeik kiszolgálásához mikor és milyen mértékben érdemes testre szabniuk az alkalmazásokat és a folyamatokat, és mikor előnyösebb, ha szabványos, kulcsrakész megoldást választanak. Miközben helyi igényekre szabott megoldásokat fejlesztünk a Microsoft és az SAP platformjain, technológiai partnereink nyilvános, hibrid és magánfelhőben elérhető alkalmazásaikat beépített AI-képességekkel ruházzák fel, virtuális asszisztensekkel bővítik, amelyek az üzleti felhasználók számára széles körben megkönnyítik a vállalati adatvagyon kiaknázását és a munkafolyamatok automatizálását. Feltéve, hogy ehhez a vállalatok az emberi munkaerő megfelelő készségeit is továbbfejlesztik.
Nagyon jó, hogy a felhajtás, amelyet a ChatGPT tavaly őszi bemutatkozása váltott ki, a mesterséges intelligenciára irányította az emberek figyelmét, amellyel az élet minden területén, így munkahelyükön is egyre több dolguk lesz. Mindez elősegítheti a technológia elfogadását, de ahhoz, hogy az alkalmazottak valóban eredményesen tudjanak együttműködni gépi kollégáikkal, a megfelelő készségek és a vállalati kultúra tudatos fejlesztésére is szükség lesz. Ez egy hosszabb időtávú folyamat, amelyhez tudatos stratégia és következetes megvalósítás szükséges.
CW: A digitalizáció nyomán átalakuló igényekre és követelményekre milyen szolgáltatásokkal és megoldásokkal fognak válaszolni a továbbiakban? A technológia gyors fejlődése hogyan formálja üzleti stratégiájukat?
Szabó Péter: Sok olyan kérdést is felvet a mesterséges intelligencia fejlődése, amelyre ma még nem tudjuk a választ. Kinek a teljesítményét értékelik majd többre a munkáltatók - hogy egy példát említsek -, az üzleti felhasználóét, aki az AI-t szavakban utasítva pillanatok alatt szoftverkódot generál, vagy a hivatásos fejlesztő munkáját, aki maga, kiemelkedő szakmai hozzáértéssel, de esetleg kevesebb üzleti tapasztalattal és valamivel lassabban írja meg a programot? Melyikük érdeme lesz nagyobb, annak, aki gyorsabban hoz lére kódot, ami esetleg ingatagabb, kevésbé optimalizált, vagy annak, akinek több időre lesz szüksége, de stabilabb, hosszabb távon is fenntartható szoftvert hoz létre? Lehetséges, hogy ezek valamilyen kombinációja lesz a nyerő, például gyors, közvetlen üzleti igényen alapuló low code (prototípus jellegű) fejlesztés után jön majd annak szakértők általi átalakítása hosszabb távú üzemre?
Hasonlóan ahhoz, ahogyan erre az önkiszolgáló üzleti intelligencia és az analitika vonatkozásában is figyelmeztettünk, a low-code és no-code eszközök elterjedésével a vállalatoknak egyensúlyt kell találniuk a fejlesztés demokratizálásában és az ellenőrzés megtartásában, beleértve a szoftverkódot emberi utasításra, promptra író és munkafolyamatokat automatizáló mesterséges intelligencia használatát is. Mindezen eszközök és megoldások nemcsak a szakemberhiánnyal küzdő informatikai területet tehermentesíthetik, hanem az üzlet agilitását is növelhetik, mivel a polgári fejlesztőként eljáró felhasználóknak nem kell minden felmerülő igény kiszolgálásával az IT osztályra várniuk.
Óriási lehetőség ez az üzlet számára, amelyet azonban hasonlóan nagy kockázatok kísérnek. A vállalatok a mesterséges intelligenciával is akkor fognak eredményeket elérni, ha megbízható, biztonságos és etikus, szabályozott és transzparens alkalmazásához minden technológiai, szervezeti és emberi feltételt megteremtenek. Az újgenerációs technológiák felgyorsult fejlődésével és a szakemberhiánnyal egyszerre szembesülő szervezeteknek érdemes ehhez partnert keresniük. Digitalizációs tanácsadóként felkészült és tapasztalt szakembergárdánkkal, naprakész tudásunkkal és folyamatosan bővülő kompetenciáinkkal átfogóan és hathatósan tudjuk segíteni ügyfeleinket további digitális átalakulásukban.
