A ChatGPT 2022 év végi, a lakosság számára történt megjelenése óta számos területen kerül szóba, hogy milyen változásokat hoz majd az életünkben (például milyen területeken lesz segítség, vagy hogy milyen szakmákat vált ki, a Skynetről már nem is beszélve), de már a jelenünkben is rengeteg témát felvet, hiszen sokat olvashatunk a hibáiról, illetve a fő felhasználási területeiről is, mint a zeneszerzés vagy akár a tudományos munkák, értekezések. Ez utóbbiakat tekintve az egyik legérdekesebb kérdés, hogy miként alakul az MI által létrehozott mű, szellemi alkotás tulajdonjoga.
A legfőbb "érintettet", az MI-t is megkérdeztem ezzel kapcsolatban (nevezetesen, hogy megkértem egy tanulmány elkészítésére), amire az alábbi választ kaptam: "Amennyiben megbízol engem egy szöveg írásával és a megbízás minden részletét tisztázzuk előzetesen, akkor a jogok átruházása alapján a szöveg jogosultja a te személyedben lehet, hiszen jogilag elszámolható bér díjazásunkkal, az ár ellenszolgáltatásával vásárolod meg a szöveget, és így a szerzői jogok is átruházhatóak rád."
A ChatGPT a válaszát feltehetően a Polgári Törvénykönyv és a szerzői jogi törvény azon rendelkezéseiből vegyítette össze, és próbált azok alapján állást foglalni, Amelyek azt az esetet szabályozzák, ha valaki erre irányuló szerződés vagy munkaviszony keretein belül hoz létre új szellemi alkotást (például "a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.") Ez természetesen nem ennyire fekete vagy fehér, és jóval összetettebb a kérdés.
A szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) leírja, hogy szerzői jogi törvény alá tartozik "az irodalom, a tudomány, és a művészet minden alkotása". Ezek például lehetnek zeneművek, szépirodalmi művek, festmény, szobrászmunka, filmalkotás, de olyan műtípus is, mint a szoftverek. A szerzői jogi törvény tesz - a mi kérdésünk szempontjából is - további fontos kitételeket: " A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző)", "A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg."
A szellemi alkotás tulajdonosának a jogszabály tehát a szerzőt, mint a természetes személyt jelöli meg. Ez a szellemi tevékenységből fakadó egyéni, eredeti jelleg. Ezt erősíti az Európai Unió Bírósága által a Painer ügyben hozott megállapítás, miszerint a szerző szabad és kreatív döntést hoz. Ahol tehát az ember szerepe nem kézzelfogható, nem kimutatható, ahol a mesterséges intelligencia önállóan alkot, az nem részesülhet szerzői jogi oltalomban. Mind az angolszász, mind pedig a kontinentális jogrendszer (így tehát a hazai is) ezt az elvet vallja, ezért is kerültek elutasításra iparjogvédelem területén szabadalmi bejegyzések, amiket a mesterséges intelligencia alkotott.
Bár úgy tűnik, hogy a ChatGPT alkotói és fejlesztői természetes személynek akarják tanítani az alkalmazást, valójában ez nem lesz lehetséges. A ChatGPT ugyanis egy mélytanuló modell, ami több száz gigabájtnyi, ember által írt szöveggel, és azokra adott reakciókkal, adatokkal lett feltöltve, amik intelligensnek hatnak, de valójában ezek utána maguktól működnek. Az újonnan megalkotott szöveg vagy mű a mesterséges intelligencia alkotói döntésének, elemzésének eredménye, ami tehát végső soron mondhatni egy matematikai művelet eredménye.
Mind az Egyesült Királyságban, mind az Egyesült Államokban már tömegével indultak el olyan perek, amelyek oka az volt, hogy a mesterséges intelligencia metaadatok, fényképek lemásolásával, felhasználásával hozott létre saját, de a felhasználtakra erősen hasonlító új tartalmakat. Habár például egy zenei album válogatása esetén a szerzői jogok megilletik annak alkotóját, de ha azt kérjük a mesterséges intelligenciától, hogy írjon nekünk valamelyik híres énekes és dalszerző stílusában dalt, úgy az elkészült műhöz igénybe vett adatok felhasználása szerzői jogot sérthet.
A ChatGPT felhasználása tehát egyre jobban és egyre nagyobb léptékekkel gyorsul, világszerte a diákok naponta több ezer esszét, tanulmányt készítenek, programozók, tartalomgyártók pedig tartalmakat, szoftvereket fejlesztenek vele. A felhasználás továbbá újabb és újabb területeken fog megjelenni, így egyre sürgetőbb a szerzői jogok szabályozásának e jellegű felülvizsgálata, melynek egyik fontos állomása lesz az európai uniós AI Act elfogadása.
