A szolgáltatóipari szektor a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik Magyarországon. A kezdeti SSC-k (Shared Services Center) ma már nem csupán egyszerű feladatokat látnak el, hanem magas hozzáadott értékű tevékenységeket, adatelemzést, döntéselőkészítő munkát is végeznek a korszerű technológia közreműködésével, így joggal nevezhetjük őket GBS (Global Business Solution) központoknak. A becslések szerint jelenleg a szektorban 200 multinacionális cég, több mint 100 ezer munkavállalót foglalkoztat. A GBS-ek gazdasági súlya vitathatatlan, ám szerepük az innováció, a versenyképesség és a nagy hozzáadott érték szempontjából is meghatározó - vélik a KPMG szakértői. A kiélezett globális versenyben azonban senki sem ülhet a babérjain, a hazai GBS-eknek meg kell találniuk azt a szerepkört, amiben régiós szinten is kiemelkedőek lehetnek. Horváth Balázs, a KPMG partnere részletesebben is megvilágítja a szektor helyzetét, várható jövőjét.
Horváth Balázs: Amikor 20-25 évvel ezelőtt elkezdték ide telepíteni a szolgáltatóközpontokat, többnyire tranzakcionális, ismétlődő elemeket tartalmazó, könnyen másolható munkákat hoztak Magyarországra. A dolgozók ismeretei fokozatosan bővültek, és az anyavállalatok egyre több tudást delegáltak a központokba. Eredetileg a pénzügyi, számviteli feladatok domináltak, majd jöttek az ügyfélszolgálatok, a HR, a logisztikai és az IT szolgáltatások. A hagyományos, tranzakcionális munka mellett megjelentek, és egyre nagyobb teret hódítanak a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek. E folyamat eredményeképpen mára az SSC-ktől eljutottunk a GBS 3.0-ig.
CT: Hova vezet a változás?
Horváth Balázs: A nagy átalakulás globálisan új helyzetet teremt. A mesterséges intelligencia berobbanása miatt mindenki átgondolja a működési modelljét, a szolgáltatóközpontjai földrajzi helyét, illetve azt, hogy milyen szolgáltatásokat helyezzen ki.
CT: Mennyiben érinti mindez a magyarországi SSC-ket, GBS-eket?
Horváth Balázs: A közép-kelet-európai régióban hagyományosan komoly vetélytársunk Lengyelország. Manapság már konkurenciaként kell számításba vennünk más, távolabbi országokat is, főleg Indiát, de említhetem például a Fülöp-szigeteket is. Egyértelmű, hogy az IT mint szolgáltatási terület meghatározó. Ezen a téren alapvető fontosságú a kompetencia - itt álljuk a versenyt, ám a szakemberek számosságát tekintve hatalmas a különbség Magyarország és India között, de Lengyelországról se feledkezhetünk meg. Egy amerikai vagy angol gyökerű multinacionális vállalatnak nagy valószínűséggel elsőként India jut az eszébe, ha egy nagyobb létszámú programozót igénylő projektet akar indítani. Mert ismerjük el, a hazai piac, méreténél fogva, nem túl rugalmas. Itthon gondot okozhat, ha hirtelen száz vagy kétszáz fejlesztőre van szükség, ugyanakkor az is komoly problémát jelent, ha egy részleg bezárása nyomán ugyanennyi programozó munkája szűnik meg egyik napról a másikra. A mesterséges intelligencia és a többi új technológia miatt napjainkban mindenki újragondolja a működési modelljét, hogy mit, hova helyezzen ki, illetve hogy a GBS-ek milyen szolgáltatásokat nyújtsanak. Mindezek eredményeképpen lehet, hogy egy multi egy távoli országot választ, de az sem kizárt, hogy éppen onnan hoz munkákat Európába. Az biztos, hogy nagy lesz a mozgás, a piac meglehetősen turbulens, és nehéz előrejelezni, hogy pontosan mi fog történni. Jelenleg mindenki abban bízik, hogy a globális gazdaság fölfelé ível, és ezáltal mindenkinek több munkája lesz.
CT: Egy tízmilliós országban nyilván nincs annyi IT-szakember, mint például Indiában vagy akár Lengyelországban. Mi az, amivel mégis fel tudjuk venni a versenyt a nálunk nagyobbakkal? Mivel tudjuk idevonzani a szolgáltatóközpontjuknak helyszínt keresőket?
Horváth Balázs: Az informatika világában megkülönböztető faktort jelenthetnek a képességek. A megfelelő szervezetek feladata, hogy helyesen definiálják azt a tudást, azt a szakértelmet, ami a munkaerőpiacon keresett, ami miatt érdemes Magyarországra jönni. A szakirányú képzések bővítésével, a kompetens emberek létszámának növelésével előrébb tudunk lépni. Megítélésem szerint óhatatlanul különbséget kell tenni Budapest és az ország többi része között, az IT-területeken is, de azon kívül fokozottan. Számításba venném, hogy Budapestnek komoly vonzereje van a külföldiek számára. Ezt kihasználva meg lehetne növelni az itt tanuló, majd Magyarországon munkát vállaló külföldiek létszámát. Az idegen nyelveket beszélő, képzett szakemberek jelenléte helyzetelőnybe hozhatná Budapestet és néhány nagyvárost a többi országgal szemben. A munkaerő költségeit már nem nagyon tudjuk lejjebb szorítani, az nem volna kívánatos, és az érintett munkavállalók által sem elfogadható, így ezt a faktort nem tekinteném befolyásolónak.
CT: Az IT-nél maradva, miért jelent különbséget Budapest és a vidék, hiszen ebben a szektorban - a Covid alatt - elterjedt, és ma már természetes a távmunka?
Horváth Balázs: A nagyvállalatok szeretik, ha munkatársaik, ha nem is minden nap, de alkalmanként azért bejárnak az irodába. Bizonyos területeken ez szigorúbb szabály, mint az IT-ban, de a cégek ez utóbbi esetében is jellemzően elvárják a heti egy-két nap helyszíni munkát. Ezzel szemben az IT-sok többsége egyáltalán nem igényli a személyes találkozásokat, inkább otthonról dolgozik. Ez megnehezíti a vidékiek helyzetét, hiszen nem kerülhetik el a rendszeres utazást. Budapest abból a szempontból is előnyt élvez, hogy a külföldi munkavállalók általában a fővárosban kívánnak letelepedni, ritkán választanak más régiót. Ennek egyenes következménye, hogy a befektetők elsősorban a fővárosban találnak munkaerőt, így a többség Budapestet tekinti befektetései elsődleges célpontjának.
CT: Az IT területén mennyire követik a hazai felsőoktatási intézmények a szolgáltatóközpontok igényeit?
Horváth Balázs: A fejlesztőközpontok már évekkel ezelőtt jó együttműködést alakítottak ki a műszaki egyetemekkel, valamint több középiskolával. Úgy látjuk, hogy ez jól működik, magas szintű tudásukkal a frissen végzettek megállják a helyüket a nemzetközi porondon. Ami a soft skilleket illeti - és ez nem csak az IT szektorra vonatkozik -, némileg árnyalnám a képet. Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban számos kérdéshez más, tartózkodóbb a hozzáállás, mint Nyugat-Európában. A proaktivitás, az agilitás és a kommunikáció terén tapasztalható különbség, a visszafogottság hátrányt jelent nekünk, hiszen a befektetések a nyugati világból érkeznek.
CT: Biztos, hogy hátrányt jelent a visszafogottabb magatartás?
Horváth Balázs: Véleményem szerint igen. Számos nagy, páneurópai összejövetelen tapasztaltam, hogy nemcsak a magyarok, hanem a csehek, a szlovákok, a lengyelek is sokkal csendesebbek nyugati kollégáiknál. Szakembereink nagy tudással rendelkeznek, csak mindezt nem tudják jól előadni. Ez bizony hátrányt jelent.
CT: Mennyire befolyásolja a szolgáltatóközpontok magyarországi piacát az, hogy sok esetben különböző időzónákban élőknek kell együtt dolgozni?
Horváth Balázs: Ez sokszor okoz gondot. Magyarország és a közép-kelet-európai kis országok számára nem jó hír, hogy visszatérve Indiára mint példára, itt a fejlesztők nagy létszáma miatt ez a probléma is könnyen áthidalható. Bőven lehet találni olyan embereket, akik nem a szokásos munkaidőben, hanem délután vagy akár éjszaka szeretnek dolgozni. Nálunk szinte lehetetlen nagyobb létszámban olyan munkatársakat toborozni, akik hajlandóak egy teljesen felfordult életet élni. Éppen ezért a mi régiónkra inkább az európai beruházások irányulnak. Jelen vannak amerikai cégek is, de azok is inkább az európai operációkat tartják nálunk kivitelezhetőnek.
CT: Milyennek várja a KPMG a magyarországi GBS piac alakulását, és mit tartana kívánatosnak?
Horváth Balázs: Azt várom, hogy a mostanság tapasztalható extrém automatizációnak köszönhetően az összes, eddig nem IT-s szolgáltatóközpontban is egyre több IT-s pozíció jelenik meg, és ennek nyomán felgyorsul az ilyen típusú szakemberek keresése. Kitágul tehát a piac, ami nyilván némi félhígulást is jelent. Nő azon programozók száma, akik már nem a Műegyetemről vagy más felsőoktatási intézményből jönnek, hanem különféle tanfolyamokon szereztek képesítést. Úgy is fogalmazhatnék, hogy gyakorlatilag minden vállalat egy kicsit IT-s céggé fog válni. Ennek a változásnak az oktatásban is le kell képződnie: senkinek sem szabad úgy kikerülnie a felsőoktatásból, hogy nincsenek meg az alapvető képességei az új technológiákhoz. Fokozott versenyre számítok a nemzetközi porondon. Nagyon nehéz lesz megkülönböztetni magunkat nem csupán Lengyelországtól, de más országoktól, például Indiától is. Mindazonáltal én bizakodó vagyok. Amíg lesz képzett munkaerőnk, jó áron, addig lesz is munkája a magyarországi szolgáltatóközpontoknak.
Cikkünk a ComputerTrends magazin 2024. július 10-ei nyomtatott lapszámában jelent meg.
