Christoph Nagy, a SecurityBridge vezérigazgatója részletesen bemutatta, hogy mire számíthatunk a 2024-es év változó környezetében. Belemerült az infrastruktúra jövőjébe, az AI-vezérelt szoftverekbe és a kiberbiztonságba a fenntartható digitális korszak szempontjából.
Egyre fontosabbá válik az IT-n belüli potenciális fejlesztések mérlegelése. E fejlesztések némelyike olyan terület, amely jelentős befektetést igényel az informatikai költségvetés kezelőitől 2024-ben.
Három fő kategóriát látott: infrastruktúra, szoftverek és alkalmazások, valamint kiberbiztonság. A technológia gyors fejlődése miatt az egyes ágazatokon belül számos trend alakulhat ki, amit nem lehet kimerítően lefedni, így inkább egy nagykép rajzolódik ki előttünk a szakembernek köszönhetően.
1. Kiberbiztonság
Ez a kulcsfontosságú kategória az informatikai eszközök védelmére összpontosít, és magában foglalja a kiberfenyegetések elleni védekezést célzó gyakorlatokat, eszközöket és irányelveket. Ide tartozik a hálózat-, az alkalmazás- és az üzemi biztonság, valamint az adatvédelem és az adatintegritás biztosítását célzó intézkedések. Mérettől függetlenül minden vállalkozásnak állandó kiberfenyegetésekkel kell szembenéznie.
Azonban egyre több cég és vállalat alkalmaz proaktív biztonsági intézkedéseket, amely tendencia a világszerte növekvő számú szabályozás és a kockázatok egyre kifinomultabbá válása miatt alakul ki.
2024-ben az informatikai részlegek valószínűleg a következő három meghatározó területre összpontosítják kiberbiztonsági költségvetésüket:
Fejlett fenyegetések felderítése és elhárítása: A beruházások valószínűleg olyan automatizált és intelligens rendszerekre összpontosítanak majd, amelyek képesek előre jelezni, észlelni és reagálni a kiberfenyegetésekre valós időben, az AI és a gépi tanulási technológiák felhasználásával.
Felhőbiztonság: Ahogy a szervezetek áttérnek a felhőszolgáltatásokra, jelentős erőforrásokat fognak elkülöníteni a felhőinfrastruktúrák biztonságára. Ezek az erőforrások magukban foglalják a titkosítás, a személyazonosság- és hozzáférés-kezelés, valamint a felügyelet eszközeit a jogsértések elleni védelem és a megfelelőségi előírások teljesítése érdekében.
Az alkalmazottak biztonságtudatossága és képzése: Felismerve, hogy az emberi hiba jelentős sebezhetőséget jelent, az informatikai részlegek prioritásként fogják kezelni az átfogó képzési programok finanszírozását, hogy az alkalmazottak felismerjék és megelőzzék az olyan kiberfenyegetéseket, mint az adathalászat és a social engineering incidensek. Továbbá a tudásbeli hiányosságok áthidalása kritikus fontosságúvá válik a szervezetek számára, különösen az IT-biztonsági szakértők szűkössége miatt.
2. Szoftverek és alkalmazások
Ide tartozik a szoftverek minden típusa, az operációs rendszerektől a kritikus vállalati alkalmazásokig. Emellett ez a kategória az on-prem hardvereken és a felhőben futó programokat és működési környezeteket is felöleli. Az alapvető rendszerszoftverektől kezdve a speciális alkalmazásokig, adatbázisokig és vállalatirányítási (ERP) rendszerekig mindenről szól.
Az irodai és az ERP-alkalmazások jelentős, nyelvi modell alapú másodpilóták használatára fognak szorulni. Az SAP például bejelentette az SAP Joule AI Co-Pilotot, a természetes nyelvet használó, generatív mesterséges intelligencia alapú irodai asszisztenst. A Microsoft az Office365 kínálatán belül már kiadott egy társfunkciót több irodai alkalmazáshoz.
A szoftverek és alkalmazások területén 2024-re az informatikai részlegek legjelentősebb kiadásai a következőkre irányulnak majd:
ERP-rendszerek: A szervezeteknek intenzíven rá kell fordulniuk az ERP-rendszerekre, hogy integrálni és kezelni tudják a pénzügyi, az ellátási lánc, a működés, a jelentéstétel, a gyártás és a humán erőforrás tevékenységeket. A kiadásaik azonban az ERP bevezetési projektekre és frissítésekre vagy migrációs kezdeményezésekre, azaz az SAP S/4HANA-ra fognak irányulni. Továbbá arra lehet számítani, hogy az első beruházások az ERP-szállítók által biztosított AI Co-Pilot funkciókra vonatkoznak majd.
Kiberbiztonsági szoftverek: A fenyegetések fokozódása miatt jelentős beruházások várhatóak a biztonsági szoftvermegoldásokba, beleértve a fejlett végpontvédelmet, a személyazonosság-kezelést és a fenyegetések felderítésére szolgáló platformokat. 2024-re az átfogó kiberbiztonsági platformmegoldások jelentős növekedését és a különálló megoldások csökkenését prognosztizálják. Ez az előrejelzés a kiberbiztonsági területen a munkaerő és a szakértelem iránti nagyobb szükségleten alapul. A számos különálló megoldás fenntartását egyre inkább tehernek tekintik, ezért a döntéshozók várhatóan a széles spektrumú biztonsági platformokat részesítik előnyben a szűken vett megoldásokkal szemben.
Kollaborációs és távmunkaeszközök: Mivel a távmunka továbbra is elterjedt, a távolról dolgozó csapatok közötti együttműködést, kommunikációt és termelékenységet lehetővé tevő szoftverekre fordított kiadások továbbra is prioritást élveznek. A kollaborációs és távmunka-eszközök közé tartoznak a videokonferenciák, az azonnali üzenetküldés, a projektmenedzsment és a megosztott munkaterületek.
3. Infrastruktúra
Az infrastruktúra magában foglalja az informatikai rendszerek minden fizikai elemét, például a szervereket, a tárolókat, a hálózati eszközöket és az adatközpontokat. A felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra és a kommunikáció támogatásához szükséges hardverekből is áll.
Ahogy ez a hardver egyre közelebb helyeződik az adatforráshoz (IoT, mobileszközök), egyre több edge computingra kell számítanunk - különösen azokon a területeken, ahol a nagysebességű internet nem áll széles körben rendelkezésre. Ezen okok miatt az edge computing számos új üzleti modellt tesz majd lehetővé a vállalkozások számára, például a játékokban vagy a virtuális valóságban.
Az infrastruktúra- és hardverágazatban 2024-ben az informatikai részlegek a következő három területen fogják prioritásként kezelni kiadásaikat:
Felhőalapú infrastruktúra: Az olyan szolgáltatók, mint az AWS, a Microsoft Azure és a Google Cloud által kínált tárolási, számítási és hálózati képességekre fordított kiadások várhatóan növekedni fognak, mivel a vállalkozások továbbra is a digitális átalakulás irányába mozdulnak el.
Hálózatbiztonsági hardver: A növekvő kiberfenyegetések elleni védekezés érdekében jelentős beruházásokra kerül sor a fejlett hálózatbiztonsági eszközökbe. Ezek az alkalmazások közé tartoznak az új generációs tűzfalak, a behatolásérzékelő/megelőző rendszerek és az egységes fenyegetéskezelési megoldások.
Fenntartható és energiahatékony hardverek: A környezeti hatásokkal kapcsolatos tudatosság növekedésével az informatikai részlegek a nagy teljesítményű, de energiahatékony és a fenntartható gyakorlatokat szem előtt tartó hardverek beszerzésére fognak összpontosítani. Ezek az energiahatékony intézkedések magukban foglalhatják az adatközpontok energiahatékonyabbá tételét célzó korszerűsítéseket is.
Következtetés: konnektivitás és intelligencia
A 2024-es évben előre haladva az IT-kiadások fejlődését egyértelműen a mesterséges intelligencia (AI) és a nagy nyelvi modellek mély integrációja jellemzi a technológia minden területén. Ez a tendencia az összekapcsolt és intelligens IT-ökoszisztémák felé való elmozdulást jelenti, ahol az AI támogatja az innovációt, a működési teljesítményt, és annak hajtóereje.
Konkrétan a felhőalapú számítástechnika folyamatos elfogadása és fejlődése várhatóan az informatikai költségvetések jelentős részét kapja majd, mivel a szervezetek igyekeznek kihasználni a felhőkörnyezetek skálázhatóságát, rugalmasságát és hatékonyságát.
Az AI elemző és előrejelző erejével ötvözve a felhőalapú számítástechnika még erőteljesebbé válik, ami a kiberbiztonság, az alkalmazások és az infrastruktúra terén is előrelépést eredményez. Azok a vállalkozások, amelyek ezekbe az integrált, mesterséges intelligenciával kiegészített felhőplatformokba fektetnek be, jó helyzetben lesznek ahhoz, hogy növeljék digitális ellenálló képességüket és agilitásukat.
E kulcsfontosságú trendek - egységes kiberbiztonsági keretrendszerek, a vállalati alkalmazások, például az ERP-rendszerek mesterséges intelligenciával támogatott másodpilótái, valamint a fenntartható, intelligens infrastruktúra - elfogadásával a vállalatok racionalizálják működésüket és új növekedési utakat nyitnak meg, megteremtve a siker zálogát a digitális korban.
