Nem minden légitársaságnak van saját, önálló szervezetként működő informatikai leányvállalata. A Lufthansa Csoport vezetése 1995-ben döntött úgy, hogy komoly tudással rendelkező informatikai részlegét kiszervezi. Ekkor alakult meg a Lufthansa Systems. Arra is rájöttek, hogy ez a nagy tudás a piacon is értékesíthető, így ügyfélkörüket más légitársaságokkal is bővítették. Így volt ez kezdetben, és így van ez ma is. De időközben jött a Covid. Vajon miként érintette a légi forgalom óriási visszaesése, majd hirtelen berobbanása a légitársaságok működéséhez ma már nélkülözhetetlen informatikát, illetve az informatikai csapatot? Mi maradt változatlan, és mi változott meg? Csiszár Zoltán, a Lufthansa Systems Hungária cégvezetője válaszol a Computerworld kérdéseire.
Csiszár Zoltán: Intenzív növekedési szakaszban vagyunk. Idén több mint 100 munkatárssal bővültünk; a toborzás folyamatos, pillanatnyilag több mint 80 nyitott pozíciónk van. Év végére dolgozóink száma meghaladja majd a 600 főt. A Covid berobbanása nem zavarta meg a működésünket drasztikusan, mivel a légi közlekedési vállalatokkal hosszú távú szerződéseink vannak. Néhány projekt azért leállt, de a többségük tovább folytatódott. Az érintett munkatársak számára belső projekteket indítottunk: egyrészt a technológiákat, másrészt a termékeink funkcionalitását bővítettük, illetve a felhasználói interfészeket felhasználóbarátabbá, esztétikusabbá tettük. Elbocsátások szóba sem kerültek. A lezárásokkor, tehát 2020 tavaszán leállítottuk a toborzást, de nyár elején ismét elkezdtünk felvenni kollégákat, mert a meglévő csapattal nem tudtuk teljesíteni ügyfeleink elvárásait. Egyébként a Coviddal sújtott éveket is sikerült pénzügyileg pozitívan zárnunk.
Computerworld: Mekkora a fluktuáció a vállalatnál?
Csiszár Zoltán: A magyarországi átlag alatti. Kicsit viccesen azt szoktuk mondani, hogy aki egyszer beletanul a szakmába és megérzi a kerozinszagot, rájön, hogy egy nagyon érdekes, folyamatosan változó világba csöppent.
CW: Hogy szerzik meg munkatársaik a légi közlekedés informatikai támogatásához szükséges tudást?
Csiszár Zoltán: A Lufthansa Systems Hungária szakmai csapata - a működést támogató egyéb részlegeket leszámítva - fejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozik. A két terület aránya durván 60-65 százalék fejlesztés, 35-40 százalék üzemeltetés. Ezen szakemberek többsége informatikus. Vannak eleve informatikai végzettségűek, de vannak szakmaváltó kollégák is. Ez utóbbiak részben boot campekből érkeznek, de mi is támogatjuk az átképzésüket. Jellemzően az üzemeltetésben vannak olyan munkatársak, akik nem informatikai háttérrel érkeztek hozzánk. Számukra lehetővé tesszük, hogy lépésről lépésre szerezzék meg az informatikai szaktudást, azokat az ismereteket, amelyek a légi közlekedés informatikai támogatásához elengedhetetlenek.
CW: Mit üzemeltetnek a cég szakértői?
Csiszár Zoltán: Miután a csapatunk által fejlesztett rendszereket leszállítjuk és implementáljuk, azok üzemeltetését is vállaljuk. Nemcsak az alkalmazást, hanem a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát is üzemeltetjük. Sok alkalmazás az adatközpontunkban fut, sok ügyfelünket tehát onnan szolgáljuk ki. Emellett természetesen mi is megyünk a felhőbe, és így egyre több felhőüzemeltetési feladatot is ellátunk Magyarországról.
CW: A Covid berobbanásával bizonyára a vállalatuknál is átálltak a távmunkára. Hogy zajlott le a folyamat?
Csiszár Zoltán: Gördülékenyen, de nem zártuk be az irodát. Voltak, akik továbbra is bejártak. Egyébként a kollégák jól kezelték az egymástól való elszakadást. Mindazonáltal - az óvintézkedéseket betartva - folyamatosan szerveztünk különböző közösségi összejöveteleket. Aki szükségét érezte, személyesen is találkozhatott tehát a munkatársaival.
CW: Sokan nyilván most is többet dolgoznak otthonról, mint a Covid előtt tették. Mennyivel csökkentették irodájuk méretét?
Csiszár Zoltán: A Covid előtti egy-két hónapban irodabővülést terveztünk. Ezt természetesen leállítottuk. De nem csökkentettük budapesti és szegedi irodáink méretét, hiszen évek óta intenzív növekedési szakaszban vagyunk: az elmúlt két évben közel 200 fővel nőtt a létszámunk. Az újonnan belépők nem mindannyian kaptak asztalt, de mindenkit elláttunk a munkájához szükséges eszközökkel, amiket hazavihetett, mert a dolgozóink bevonásával kialakított hibrid munkamodell az otthoni munkavégzést is lehetővé teszi. Most az a helyzet, hogyha egyszer csak mindenki úgy döntene, hogy bejön az irodába dolgozni, bajban lennénk. De lássuk be, erre vajmi kevés az esély.
CW: A Covid visszaszorulását követően hirtelen megjött az emberek repülési kedve. Köztudomású, hogy ez számtalan problémát okozott mind a légitársaságoknak, mind a földi kiszolgáló szervezeteknek. Megpróbáltak informatikai eszközökkel segíteni a bajokon?
Csiszár Zoltán: Folyamatosan együttműködünk ügyfeleinkkel, tehát nem csupán a Lufthansával, hanem a többi, mintegy 350 ügyfelünkkel is. Támogatjuk őket, hogy minél hamarabb megszűnjön a kritikus helyzet. Nagyon leépültek a kapacitások, főleg a reptereken, de a légitársaságoknál is csökkentették a létszámot, és most mindenki küzd az erőforrások visszaépítésével. Sok más ágazathoz képest a légi közlekedésben bonyolult felfuttatni a kapacitásokat, hiszen rendkívül komplex, egyedi iparágról van szó, ahol a betanítási időszak hosszabb az átlagosnál. Arról se feledkezhetünk meg, hogy a Covid még itt van. A toborzásnál sajnos felvetődik, hogy mi lesz egy újabb Covid hullámnál. Nehezebben jönnek tehát vissza a kollégák, és az újak is meggondolják, hogy ezt az iparágat válasszák-e. Ehhez kapcsolódóan indulnak újabb projektjeink, amelyek főleg a döntéshozatalban tudják a légi közlekedési vállalatokat, a reptereket segíteni. Sajnos sok a járattörlés, aminek jó része nem a légitársaságok miatt van. Gyakori, hogy a repterek az utolsó pillanatban visszamondják a járat indítását vagy fogadását, például azért, mert nem tudják a hatalmas mennyiségű poggyászt kezelni. Az is megtörténik, hogy a futópályáról kell a járatot visszafordítani. Ilyenkor következik az újratervezés: a repülőgépet, a személyzetet és az utasokat el kell valahol helyezni. Idén nyáron nagyon sok előre nem tervezett változás történt. Az ilyen helyzetek kezelésére két projektet is indítottunk. Az egyik egy optimalizáló algoritmusra épül, amely automatikusan alternatívákat ajánl fel, különböző szcenáriókat elemez, és így próbálja a döntéshozók reagálását gyorsítani. A másik projektünk, a hub control, a reptereknek és a légitársaságoknak is szól. Abban kívánunk segíteni, hogy egy adott reptérre mint hubra (csomópontra) fókuszálva miként lehet a járatokat optimalizálni, hogy lehet a várakozási és átszállási időket csökkenteni, hogy lehet az ad hoc helyzeteket minél zökkenőmentesebben kezelni. Új szituáció állt elő, ami új hozzáállást igényel az ügyfeleinktől és tőlünk is. Az elmúlt két és fél év tapasztalataiból tanulva úgy kell alakítani termékeinket, hogy a légitársaságok a Covid következő hullámai alatt, illetve a közelgő gazdasági válságkor is minél rugalmasabban tudjanak válaszolni a kihívásokra. Nagy változás például, hogy míg a Covid előtt az emberek jellemzően hónapokkal előre megtervezték mind az üzleti, mind a magáncélú utazásokat, addig most nagyon sok az ad hoc elem. Ilyen peremfeltételek mellett nehéz a kapacitásokat szervezni, az utazási célokat előre látni. Ezen problémák megoldásában is tudunk segíteni, például menetrend-tervező, vagy a légi közlekedést támogató hálózattervező alkalmazásokkal.
CW: Nem okoz gondot, hogy a Lufthansa Systems nem csupán anyavállalatának, hanem a Lufthansa konkurens légitársaságainak is szolgáltat?
Csiszár Zoltán: Ügyfeleink valóban egymás konkurenciái, cégünk megalakításakor ez a Lufthansa Csoport tudatos döntése volt. Világszerte jellemző, hogy bár a légitársaságok egymás versenytársai, rendszeresen megosztják egymással, hogy ki milyen megoldást talált a különböző problémákra, és így tanulnak is egymástól. Mi is ezt a gyakorlatot követjük, miközben érzékeny adatokat, üzleti titkokat természetesen nem osztunk meg másokkal. Szolgáltatásaink többsége nem egyedi fejlesztés, hanem a piacon értékesíthető termék. Itt van például a crew menedzsment rendszer, ami arról gondoskodik, hogy minden helyen megfelelő, kipihent, a szükséges licenceket birtokló személyzet álljon rendelkezésre. Ezt a termékünket több mint 40 légi közlekedési vállalat használja. Egy másik termékünk az útvonaltervező rendszer, amely - az időjárás és a légtérzárak figyelembevételével - különböző optimalizáló algoritmusok segítségével ad javaslatot arra, hogy milyen útvonalon tud eljutni a repülőgép A-ból B-be a legrövidebb idő alatt, vagy a legkevesebb üzemanyag felhasználásával. Ez a termékünk jelenleg több mint 120 légitársaság útvonaltervezését támogatja.
CW: Milyen új termékekkel jelentek meg a közelmúltban a piacon, illetve milyen újdonságok szerepelnek terveikben?
Csiszár Zoltán: Termékeink életciklusa sokkal hosszabb az informatikában jellemző, átlagos termékéletciklushoz képest, hiszen egy rendkívül komplex üzleti folyamatot támogatunk. Ebből fakadóan termékeink nagy komplexitásúak, sok-sok millió kódsorból állnak. Emiatt nem tudunk minden évben teljesen megújulni, a legújabb technológiákkal, vadonatúj termékekkel kijönni. De természetesen meglévő termékeinket állandóan fejlesztjük, és folyamatosan hozunk be új technológiákat, új termékeket is. A Covid alatt például előállt egy korábban még nem tapasztalt, a légi közlekedés minden szereplőjét komoly kihívások elé állító helyzet: az utazási igények teljesen kiszámíthatatlanná váltak. Nem lehetett tudni, hogy mikor mernek majd az emberek repülni, azaz zárt térben sok-sok órát, viszonylag közel egymáshoz eltölteni. A probléma enyhítésére, az utasigények felmérésére, megbecsülésére kijöttünk egy új termékkel. Ami a jövőt illeti, a légi közlekedésben rengeteg adat termelődik, ügyfeleinknek hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésükre, amit eddig kevésbé használtak. Egyre több olyan fejlesztésünk van, amely ezen adatbázisokból, a mesterséges intelligencia eszközeit felhasználva dolgozik. Ezekre a projektekre új csapatokat építünk, az adattudósok toborzása jelenleg is folyik.
