A vizsgaidőszakokban megszokottnál is nagyobb a csönd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) épületeiben. Az energiatakarékosság jegyében épületbezárásokat, illetve korlátozott idejű nyitvatartást, fűtéscsökkentést rendeltek el az intézményben 2023 februárjának végéig. Ennek megfelelően látszólag a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) is minden csendes. Ám a látszat csal. A kar vezetése által irányított, 2022-ben megkezdett munka nem állt le, rengeteg a tennivaló. Érdemes számba venni az elmúlt év legfontosabb történéseit és eredményeit, továbbá felvázolni, milyen újdonságokra lehet számítani a közeljövőben. A változások korántsem csak az egyetem oktatóit, kutatóit és hallgatóit érintik, hanem befolyást gyakorolnak mindazon szervezetekre, amelyek már alig várják a BME VIK-en végzetteket, illetve amelyek közös projekteken dolgoznak (dolgoznának) az egyetemmel.
(Cikkünk a Computerworld 2023. január 13-án megjelent 1. lapszámában olvasható.)
Nagy többség a VIK-en
A VIK alapképzésére (BSc) 2022 őszén 1166 főt vettek fel. A legnagyobb létszámmal, 737 hallgatóval, a mérnökinformatikus szak indult, 336-an a villamosmérnök szakon, 82-en pedig az üzemmérnök-informatikus (BProf) szakon kezdték meg tanulmányaikat. A felvettek átlagpontszáma is figyelemre méltó: 439,76 a mérnökinformatikus szakon, 420,17 a villamosmérnöki szakon, 386,3 az üzemmérnök-informatikus szakon. Országos összehasonlításban a szóban forgó szakterületeken a BSc képzést megkezdő hallgatók közel 40 százaléka található a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon.
A korábbi négy mesterképzés 2022 őszén kiegészült egy ötödikkel, az űrmérnöki szakkal. A tavaly - februárban és szeptemberben - felvettek létszámai: egészségügyi mérnök szak - 70, gazdaságinformatikus szak - 26, mérnökinformatikus szak - 260, űrmérnöki szak - 29, villamosmérnöki szak - 170.
Az elmúlt évben a VIK-en összességében 3791 BSc hallgató, valamint 1088 MSc hallgató állt jogviszonyban, a hallgatók 10 százaléka külföldi. Charaf Hassan, a VIK dékánja a Kari Tanács 2022. decemberi ünnepi ülésén a kar hallgatóit a mérnökinformatikus és villamosmérnök szakmára készülők krémjeként nevezte meg.
Továbbra is minimum 320 pont kell a felvételhez
Azokra, akik 2023-ban felvételiznek a BME VIK-re, még az eddig érvényes pontszámítás vonatkozik, 2024-től azonban módosul a rendszer. A változtatásoktól azt várják, hogy az, aki az új felvételi követelményeket teljesíti, és bekerül a VIK-re, tisztességes tanulással, megfelelő szorgalommal be is tudja fejezni a tanulmányait. Egyetemi szintű törekvés a korábbi színvonal megőrzése.
A központilag adott többletpontok helyére az intézményi pont lép. A BME megtartja az eddigi többletpont jogcímeket, emeli az adható pontokat, továbbá új jogcímeken is ad intézményi pontokat. A BME-n meghirdetett alapképzési és osztatlan szakokra 2024-től 320 pont alatt nem lehet bekerülni. A tényleges felvételi ponthatárok természetesen minden évben a jelentkezések függvényében változnak.
Egy tantárgyból valamennyi szakon továbbra is megkövetelik az emelt szintű érettségit. Ezen kívül az egyik, érettségi pontokat adó tantárgy kötelezően a matematika.
Életközeli, hallgatóbarát új tanterv
A VIK vezetése úgy ítélte meg, hogy az alapképzésben mind a mérnökinformatikus, mind a villamosmérnöki szakon a tantervet némileg módosítani kell. A hallgatóktól, valamint a vállalatoktól érkező visszajelzések alapján lépcsőzetesen csökkentik az óraszámterhelést, továbbá megszüntetik a témalabort. A BSc és az MSc képzésben egyaránt újdonság, hogy a specializációs tantárgyak egy részét kötelezően választható jellegűvé teszik, emellett kevesebb lesz a kötés a tantárgyak között.
Az alapképzés új tantervét 2022 szeptemberében már bevezették. A mesterképzésben 2023 februárjában kezdik meg az új tanterv szerint az oktatást.
A kar vezetése és oktatói nem győzik hangsúlyozni, hogy informatikai képzési területen a BME VIK-en mérnökinformatikusokat képeznek. Egy mérnöknek pedig tisztában kell lennie azzal, hogy a szoftverek mögött milyen hardver működik. Ezért olyan fontos alapozó tantárgy a fizika. A korábbi tantervben két fizika tárgyat oktattak, egyet az első és egyet a második félévben. Az új tanterv szerint a mérnökinformatikusok a hagyományos Fizika tantárgyat a második félévben tanulják. Ezt előzi meg az első félévben a Fizikai alapismeretek tárgy. Célja, hogy azok is elsajátítsák a további tanulmányaikhoz szükséges középiskolás tananyagot, akik esetleg évek óta nem tanultak fizikát, illetve nem érettségiztek fizikából. Emellett, szintén az első félévben, indítottak egy másik tantárgyat is, Villamos alapismeretek címmel. Itt kifejezetten a fizika villamosságtan ágára összpontosítanak. Fontos, hogy egy mérnökinformatikus tisztában legyen olyan fogalmakkal, mint például voltamper, watt, ellenállás, tranzisztor, kondenzátor, soros és párhuzamos kapcsolás. Ezen tárgy keretében laborgyakorlatokat is tartanak. Céljuk, hogy életközelibbé hozzák azt a "vasat", ami az informatikai problémák, feladatok mögött áll.
Többszintű Partner Program
A vállalatokkal való együttműködés új megközelítése a VIK Partner Program. Lényege a kölcsönösség: közös projekteket indítanak cégekkel, amelyek - a partnerek - így elsőként jutnak hozzá a kar kutatás-fejlesztési eredményeihez, szolgáltatásaihoz. A partner segíti a kart, akár anyagilag, akár a projektekben vagy az oktatásban való részvétellel. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetése a tantervreformban és más fontos kérdésekben kikéri a partnerek véleményét.
Charaf Hassan a Kari Tanács ünnepi ülésén a VIK Partner Programmal kapcsolatban elmondta: alapelv, hogy aki többet tesz a karért, azt a kar jobban segíti. Félévente tartanak konzultációt a partnercégekkel, majd azok visszajelzéseit becsatornázzák a képzésbe. A partnercégek részéről szeretnének minél több ipari szakembert bevonni az oktatásba, továbbá arra számítanak, hogy kiváló hallgatóiknak ösztöndíjat kínálnak fel a Partner Programba bekapcsolódó vállalatok.
Azok a cégek, amelyek partnerségre lépnek a BME VIK-kel, jogosulttá válnak a Vik Partner "Brand" használatára. A partner fokozatok kritériumrendszerének kidolgozása folyamatban van.
Nehezedő gazdálkodás
Sajnálatos, de a 2022-ből 2023-ba való átlépéskor nem lehet szó nélkül hagyni a gazdasági nehézségeket. A tavaly nyár folyamán történt zárolások eredménye, hogy az alaptámogatást 8,2 százalékkal megvágták. Szeptemberben az egyetem 2,3 milliárd forint költségvetési korrekciót kapott, amelyet energiaszámlákra fordítottak. Érezhetőek az infláció növekedésének jelei, és természetesen az egyetemi közüzemi számlákon is megmutatkozik a rezsinövekedés. Ennek következménye az energiafogyasztás csökkentése, illetve az épületek ideiglenes bezárása.
Rövidesen startol az új kisműhold
A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült az MRC-100 elnevezésű kisműhold. A legújabb, 5x5x15 centiméteres műegyetemi űreszköz a SMOG sorozat legnagyobb tagja. A műholdon a működést biztosító alegységek, valamint a Föld körüli elektroszmog vizsgálatát széles frekvenciasávban végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott. Az MRC-100 műhold földi útjának Budapestet követő állomása a skóciai Glasgow, ahol az eszköz műholdplatformra telepítését végzik. Az utolsó földi út az Egyesült Államokba vezet, ahonnan Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája várhatóan 2023 májusában juttatja el a kisműholdat a világűrbe.
