A robotsűrűség az ipari automatizálás egyik fontos mérőszáma, amely szerint tízezer alkalmazottra már 141 robot jut világszinten, és ez több, mint a hat évvel ezelőtti globális átlag kétszerese - mondta Marina Bill, az International Federation of Robotics (IFR) elnöke. A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése (World Robotics 2022 Report) a megelőző év végleges adatait elemezi, amelyek szerint országonkénti bontásban Kína első ízben utasította maga mögé az Egyesült Államokat. Hatalmas ipari beruházással 322 darabra növelte robotsűrűségét, de még így is sokat dolgozhat az automatizációs teljesítmény javításán, mert az élmezőnyben csupán az ötödik helyet szerezte meg, Dél-Korea, Szingapúr, Japán és Németország mögött.
Régiós versenyben is Ázsia vezet, a térség 2016 óta évente átlagosan 18 százalékkal növelte robotsűrűségét, így az 2021-re elérte a 156 darabot. Európa robotsűrűsége ugyanebben az időszakban fele ilyen gyorsan, évente átlagosan 8 százalékkal növekedett 129 egységre - csakúgy, mint Észak- és Dél-Amerikában, ahol a 8 százalékos tempó mellett az ipari automatizációs mutató csupán 117 darabra emelkedett.
Dél-Koreában tízezer alkalmazottra már 1000 ipari robot jut, bő háromszor annyi, mint Kínában. A kelet-ázsiai ország ezzel ismét javított világcsúcsán, amit elektronikai és autóiparának köszönhet, mivel mindkét szektor az ipari automatizálás éllovasának számít.
A dobogó második fokán álló Szingapúr robotsűrűsége lényegesen kisebb, 670 darab, amitől a harmadik helyezett Japán (399) és a negyedikként befutó Németország (397) szintén jól láthatóan elmarad. Bár az Egyesült Államok 2021-ben - az egy évvel korábban mért 255-ről - 274 egységre növelte robotsűrűségét, a világranglistán így is hátrább, a hetedikről a kilencedik helyre került, és most Tajvannal (276) versenyez, Hong Kong (304) és Svédország (321) mögött. A globális átlag feletti robotsűrűséggel büszkélkedő országok között szűkebb térségünkből Szlovénia 249, míg a Csehország 168 darabbal szerepel.
Rekordokat döntögető robotpopuláció
Minden eddiginél több, 517 385 új ipari robotot telepítettek a világ gyáraiban 2021-ben, ami az IFR jelentése szerint éves alapon 31 százalékos növekedésnek felel meg, és még a járvány előtt, 2018-ban felállított 22 százalékos csúcsot is túlszárnyalja. A gyorsuló ütemben növekvő, globális robotpopuláció így ma már 3,5 millió darabra tehető.
Ázsia továbbra is az ipari robotok legnagyobb piaca, 2021-ben az újonnan installált egységek közel háromnegyede (74 százaléka) ebben a régióban állt munkába, vagyis a térség az egy évvel korábban mért 70 százalékos részesedését is továbbnövelte. Kína messze a legnagyobb felhasználó, 268 195 ipari robotot telepített, ami éves alapon 51 százalékos bővülést mutat. Mi több, 2021-ben a világon installált összes ipari robot közül minden másodikat Kína vezette be, így a távol-keleti ország gyáraiban már 1 milliónál több egység működik, 27 százalékkal több, mint a megelőző évben.
Japánban, a régió második legnagyobb piacán ehhez képest mindössze 5 százalékkal 393 326-ra emelkedett az ipari robotok operatív állománya, de még ez is nagyon kedvező fejlemény, mivel a megelőző két évben csökkent az új telepítések száma. Az ország egyébként az ipari robotok legnagyobb gyártója, 2021-ben 186 102 egységet exportált, amivel ismét javított az általa tartott világcsúcson. Dél-Korea ennél is szerényebb ütemben, 2 százalékkal növelte az új installációk számát, de ezzel a megelőző négy év folyamatosan lassuló telepítési ütemén fordított. Az országban így már 366 227 ipari robot működik, ami éves alapon 7 százalékos bővülést mutat.
Fotó: FANUC
Európában is új rekord született, a 2021-ben installált 84 302 egység 24 százalékos növekedésnek felel meg. Az autógyártás részéről tapasztalható, kitartó keresleten felül ehhez az ipar más ágazatai is nagyban hozzájárultak, amelyekben a friss telepítések száma 51 százalékkal szökött fel. A bevezetések közel harmadára (28 százalékára) Németországban került sor, amit Olaszország az installációk 17, Franciaország pedig 7 százalékával követett. Németország világszinten is az öt legnagyobb robotpiac egyike, operatív állománya éves alapon 7 százalékkal 245 908 darabra bővült.
Az Egyesült Királyságban ezzel szemben 7 százalékkal csökkent az új telepítések száma. A szigetország ipari robotállománya 24 445 darab volt 2021-ben, ami éves alapon 6 százalékos növekedést jelez, de még így sem éri el a német operatív készlet tizedét. Kevéssé biztató trendre utal az is, hogy az angliai autóipar a megelőző évhez képest 42 százalékkal kevesebb, mindössze 507 ipari robotot installált.
Tizennégy százalékkal több, 34 987 darabot telepített az Egyesült Államok ipara 2021-ben, ami valamivel meghaladta ugyan a járvány előtti évben mért szintet, de számottevően elmaradt a 40 373 installált egységgel 2018-ban felállított csúcstól. Amerikában is az autóipar a legnagyobb felhasználó, de robotétvágya 2016 óta folyamatosan csökken, a 2021-es darabszám (9782) például 7 százalékkal marad el a megelőző évi adattól. A gépgyártás, a vegyipar és az élelmiszeripar szereplői viszont sokkal - éves alapon 66, 30, illetve 25 százalékkal - több ipari robotot telepítettek, ami felfelé húzta az összesített eredményt.
Fotó: Stäubli
A növekvő energiaárak és az egyre drágább köztes termékek az elektronikai alkatrészek hiányával együtt komoly kihívásokkal szembesítik a világgazdaság minden szektorát. Az ipari robotok azonban keresettebbek, mint valaha, így az IFR előzetes adatok alapján adott becslése szerint installált darabszámuk 2022-ben megközelíthette az 570 ezret, ami 10 százalékos bővülésnek felel meg. A szövetség ennek alapján 2025-ig erős egy számjegyű éves átlagos növekedést vár a piacon.
Gépi kollégákkal a csillagokig
Összehasonlításképp a professzionális szolgáltató robotok forgalma 2021-ben az ipari robotok eladásainál is nagyobb mértékben, 37 százalékkal bővült. Az IFR jelentése (World Robotics 2022 - Service Robots) szerint a növekedés Európában volt a legerősebb. Régiónk világpiaci részesedése 38 százalék, amit Észak-Amerika 32, Ázsia pedig 30 százalékkal követ. Darabszámot tekintve 2021-ben 121 ezer professzionális robot talált gazdára, és valamivel több mint harmaduk a logisztika és a szállítmányozás területén, jellemzően raktárakban és gyárcsarnokokban állt munkába.
Idén januárban az IFR közreadta a robotikai fejlesztéseket támogató programokról készített tanulmányának (World Robotics R&D Programs) harmadik, frissített változatát is, amely figyelembe veszi az iparág 2022-es fejleményeit is. A jelentés rámutat, hogy az évente legtöbb ipari robotot installáló országok - Kína, Japán, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán -, valamint az Európai Unió igen eltérő kutatási-fejlesztési stratégiákat követ.
Míg az ázsiai országok elsősorban az intelligens robotok körüli innovációra helyezik a hangsúlyt, addig az unió Horizon Europe keretrendszerében a tudományos és technológiai képességek fejlesztése mellett olyan célkitűzések is előtérbe kerülnek, mint a polgárok prioritásai, a fenntartható társadalmi-gazdasági modellek és értékek támogatása. A 2027-ig tartó, hétéves költségvetési időszakban a program 94,3 milliárd dollárból gazdálkodik, ebből az elmúlt két évben 198,5 millió dollár jutott robotikai fejlesztésekre.
Németország stratégiája szintén arra irányul, hogy a technológia fejlődését az emberek javára fordítsa társadalmi szinten általában, és a munka világában különösen. A program kutatási területei között például AR adatszemüvegek, ember és robot együttműködését javító megoldások, külső vázak (exoszkeletonok) és más, digitális asszisztensként szolgáló rendszerek szerepelnek.
Az Egyesült Államok kormánya a Nemzeti Robotikai Kezdeményezésen keresztül támogatja a robotikai kutatást és fejlesztést. Az NRI program 3.0-s verziója, amelyet 2021 februárjában jelentettek be, az akadémiai és a kormányzati szektor, az ipari szereplők és a non-profit szervezetek együttműködését és közös innovációját szorgalmazza. A NASA Moon to Mars projektjével például az ember hosszú távú jelenlétéhez szükséges feltételeket teremtené meg a Holdon. A program olyan kutatásokat és fejlesztéseket is tartalmaz, amelyek emberek és robotok együttműködését emelik magasabb szintre a mélyűr felfedezéséhez és a tudományos küldetések támogatásához.
