Minden eddiginél magasabbra, 16,5 milliárd dollárra emelkedett világszinten a telepített ipari robotok piaci értéke, a kereslet további alakulását azonban a technológiai újítások, a piaci környezet változásai és az újonnan feltáruló alkalmazási területek együttesen fogják meghatározni, mutatott rá idei előrejelzésében (TOP 5 Global Robotics Trends 2025) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR).
Prognózisában a piacot formáló trendek közül a mesterséges intelligenciát emelte ki első helyen, a gyártók ugyanis változatos AI technológiák segítségével készítik fel robotjaikat a sokoldalú feladatvégzésre. Az analitikai AI képességeivel a robotok például a szenzoraikkal gyűjtött adatok nagy mennyiségét is gyorsan elemezhetik, így külső, fizikai környezetük változékonyságához és kiszámíthatatlanságához jobban tudnak alkalmazkodni, akár széles termékkör kis volumenű gyártásán dolgoznak az iparban, akár nyilvános terekben állítják őket munkába emberek kiszolgálására. A gépi látással felruházott robotok a feladatvégzés folyamatát figyelve és elemezve olyan mintákat is azonosíthatnak, amelyek alapján optimalizálni tudják működésüket a nagyobb sebesség és pontosság eléréséhez.
A robotok és a processzorok gyártói újabban olyan dedikált hardvert és szoftvert is fejlesztenek, amellyel a valós környezeteket szimulálják. A fizikai AI néven ismert megoldások révén a robotok virtuális környezetben tanítják meg magukat új feladatok végzésére, így nincs szükség programozásukra, friss tapasztalatukra támaszkodva tudnak dolgozni az iparban és a szolgáltatások területén egyaránt. A hasonló, generatív mesterséges intelligenciára épülő projektek hozhatják el az IFR szerint a fizikai AI ChatGPT-pillanatát.
Egyelőre azonban az emberi alakot öltő, humanoid robotok uralják a szalagcímeket, ragadják meg a lakosság képzeletét a leginkább - talán azért, mert ők testesítik meg a jövőképet, amely szerint a gépek általános célú eszközzé fejlődnek, és a házimunkában éppúgy helytállnak, mint a gyárban a futószalag mellett. Start-up cégek sora dolgozik ilyen sokoldalú, univerzális humanoid robotok fejlesztésén, a gyártó vállalatok azonban, ha alkalmaznak ilyen gépeket, azokra inkább egy-egy jól behatárolt feladatot bíznak.
ABB cobot a laboratóriumi munka automatizálásában (Forrás: ABB Csoport)
Nyitott kérdés még ugyanis, hogy ipari alkalmazásokban a humanoid robotok telepítése és skálázása mennyiben lehet gazdaságilag életképes, különösen a meglévő megoldásokkal összevetve. Kétségtelen azonban, hogy a humanoid forma sok esetben alapból előnyt jelenthet olyan területeken, mint a logisztika és a raktározás, ahol a szállítók az IFR szerint potenciális piacra lelhetnek.
Robot mint szolgáltatás kisebb vállalatoknak
Az ENSZ környezeti fenntarthatósági céljainak és a vonatkozó törvényi szabályozásnak való megfelelés világszerte mind fontosabb elvárás a gyártó vállalatokkal szemben, és a követelmények teljesítését a robotok nagyban segíthetik, mutatott rá trendelőrejelzésében a szövetség. Az automatizált rendszerek például rendkívül nagy pontossággal végzik a műveleteket, így jelentős mértékben csökkentik a hulladék mennyiségét, így javítják a gyártási folyamatok anyaghasznosítását. A következetes minőség a hosszabb élettartamra és kevesebb karbantartásra tervezett termékek előállításában éppúgy alapvető fontosságú, mint a napelemek, akkumulátorok, elektromos járművek és más zöld technológiák, valamint újrahasznosító berendezések költséghatékony gyártásához.
Maguk a robotok is egyre inkább energiahatékonnyá válnak a technológia fejlődésével. Mozgó alkatrészeik tömege például folyamatosan csökken, hardverük használaton kívül alvó üzemmódra vált, és a markoláshoz is olyan bionikus megoldásokat használnak, amelyek erős fogást biztosítanak minimális energiafogyasztás mellett.
Minthogy az ipari robotok telepítése nagy induló beruházással jár, a kis- és középvállalatok kevéssé engedhetik meg maguknak, holott a gyártó céget többsége ebbe a kategóriába tartozik. Számukra ígér megoldást a Robot-as-a-Service (RaaS) üzleti modell, amelyben a gépekkel tőkeberuházás nélkül, előfizetési és használati díj megfizetése mellett dolgozhatnak. A szolgáltatási modell további előnye, hogy a kkv-k ezen a módon iparág- vagy alkalmazás-specifikus automatizációs megoldásokhoz is gyorsabban hozzájuthatnak, és a használni kívánt robotkapacitásokat is rugalmasabban igazíthatják tényleges igényeikhez. Olyan területekre, amelyeken a precizitásra, a terhelhetőségre és a gépek élettartamára vonatkozó követelmények megengedőbbek, a kis- és középvállalatok az alacsony költségű robotika "elég jó" termékei közül is választhatnak.
További trend, hogy a legnagyobb felhasználónak számító gyártóiparon túl az építőipartól kezdve a laboratóriumi automatizáláson át a raktározásig új szegmensek követelik a robotgyártók figyelmét. Az utóbbi időszak válságait tapasztalva a nemzetközi jelenléttel bíró vállalatok mérlegelni kezdték, hogy stratégiai fontosságú gyártási kapacitásaikat hazavigyék, ami szintén növeli a keresletet. Ipari automatizálással ezek a szereplők úgy helyezhetik át gyártásukat, hogy közben a költséghatékonyságról sem kell lemondaniuk.
A gyártóipar világszerte munkaerőhiánnyal is küzd, hivatkozott trendelőrejelzésében az IFR az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adataira. A hiányt különösen a demográfiai változások növelik, amelyek a vezető gazdaságok, közöttük az Egyesült Államok, Japán, Kína, Dél-Korea és Németország munkaerőpiacát máris sújtják. Bár hatásuk országonként eltérő, erejük összeadódik a globális ellátási láncban, és ez mindenütt aggodalomra ad okot.
Robotok bevezetésével azonban a gyártóipar jelentős mértékben enyhítheti a munkaerőhiányból eredő problémákat. Segítségükkel a vállalatok automatizálhatják az egyhangú, veszélyes vagy kényes munkafolyamatokat, alkalmazottaikat pedig érdekesebb és változatosabb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokkal bízhatják meg. A két tábor között pedig igény szerint olyan innovatív technológiák tölthetik be a réseket, mint a kollaboratív robotok (cobotok) és a mobil manipulátorok.
A robotsűrűség bajnokai
Az ipari robotok bevezetése továbbra is gyors ütemben halad világszerte, állapította meg múlt év végén készült jelentésében (World Robotics 2024) az IFR - tízezer gyári alkalmazottra 2023-ban már 162 robot jutott, bőven kétszer annyi, mint a hét évvel korábban regisztrált 74 darab.
Ember és gép a KUKA oktatóközpontjában (Forrás: KUKA Group)
Régiós bontásban a gyártóipari automatizáció mértékét mutató robotsűrűség - a két évvel ezelőtti adatok alapján - az Európai Unióban volt a legmagasabb, tízezer alkalmazottra vetítve 219 darab, ami éves alapon 5,2 százalékos növekedést mutat. Németország mellett Svédország, Dánia és Szlovénia is akkora robotsűrűséget ért el, hogy azzal világszinten is az országok tízes élmezőnyébe jutott.
Észak-Amerika 197 darabos robotsűrűségével második helyezett a térségek versenyében, ott éves alapon 4,2 százalékkal nőtt a telepített egységek száma. Robotsűrűségét tekintve (295 darab) az Egyesült Államok az utolsó helyen szerepel az országok említett toplistáján. Ázsia robotsűrűsége 182 darab, ami éves szinten 7,6 százalékos növekedésnek felel meg. A térségből Dél-Korea, Szingapúr, Kína és Japán is a világ tíz legnagyobb mértékben automatizált országa közé tartozik.
Országonként vizsgálva a robotsűrűséget már egészen más számokat látunk. A világon Dél-Korea vezette be a legtöbb ipari robotot, 10 ezer alkalmazottra vetített sűrűségük elérte az 1012 darabot - ott egyébként 2018 óta évente átlagosan 5 százalékkal növekszik a telepített egységek száma.
A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 770 darab, ami részben annak köszönhető, hogy a szigetországban rendkívül kevesen dolgoznak a gyártóiparban. A dobogó harmadik fokára 2023-ban Kína lépett, 470 darabos robotsűrűségével Németországot és Japánt is maga mögé utasítva. A távol-keleti ország csak 2019-ben tudott bejutni a tízes élmezőnybe, mindössze négy év alatt azonban megduplázta robotsűrűségét.
Németországban 2018 óta évente átlagosan 5 százalékkal több robot jut 10 ezer gyári alkalmazottra, de 2023-ban mért 429 darabos robotsűrűsége csak a negyedik helyre volt elég. Japán ugyanebben az időszakban még gyorsabb ütemben, évente átlagosan 7 százalékkal növelte robotsűrűségét, de 419 darabbal most az ötödik helyen végzett.
Az IFR hasonló jelentést (World Robotics 2024 Service Robots) készített a szolgáltató robotok piacáról is, amely szerint 2023-ban a professzionális szolgáltató robotok szegmensében több mint 205 ezer gép talált gazdára, 30 százalékkal több, mint a megelőző évben. A robotok közel 80 százalékát - több mint 162 ezer darabot - a gyártók az ázsiai és csendes-óceáni térségben értékesítették. A második helyezett Európa ezt közel 34 ezer egységgel követte, míg az amerikai régió 8927 darabbal került a dobogó harmadik fokára.
Minden második, frissen értékesített professzionális szolgáltató robot a logisztika és a szállítmányozás területén állt munkába 2023-ban, az értékesítések itt éves alapon közel 35 százalékkal nőttek, megközelítették a 113 ezer darabot. Gyorsan növekszik a szolgáltató robotok népszerűsége a vendéglátásban is, a vállalatok 54 ezer darabot vásároltak, 31 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Erősen felívelt, 21 százalékkal növekedett a mezőgazdasági robotok forgalma is, belőlük az IFR legfrissebb adatai szerint 20 ezer darab talált gazdára.
