A digitális gazdaság szíve az adatközpontokban lüktet, szolgáltatásaik iránt továbbra is jelentősen növekedni fog a kereslet, ezért a létesítmények bővítésébe és fejlesztésébe is mind nagyobb beruházások áramlanak, de ezzel együtt a létesítmények energiafogyasztása és üzemeltetési költsége is gyorsan emelkedik, amit az áram drágulása tetéz - mutatott rá szeptemberben közreadott jelentésében (AI Datacenter Capacity, Energy Consumption, and Carbon Emission Projections) az International Data Corporation.
Messze a villanyáram a legnagyobb, ismétlődő költségtétel, amellyel az adatközpontokat üzemeltető szervezeteknek számolniuk kell - a vállalati adatközpontok esetében a költés 46 százaléka, a szolgáltatói adatközpontokban pedig annak 60 százaléka a villanyszámlák kifizetésére megy.
Kizöldülő adatközpontok
Az IDC szerint a mesterséges intelligencia munkaterheléseivel, a futtatásukhoz szükséges szolgáltatások iránti kereslettel együtt az adatközpontok teljesítménye, energiafogyasztása és szénlábnyoma is ugrásszerű növekedés elé néz. Az AI adatközpontok kapacitása 2027-ig 40,5 százalékos, energiafogyasztásuk pedig 44,7 százalékos összetett éves növekedési rátával bővülhet, így fogyasztásuk az előrejelzési időszak végére eléri a 146,2 terawattórát.
Összességében is arra számít az elemző, hogy az adatközpontok energiafogyasztása 2023 és 2028 között 19,5 százalékos összetett éves növekedési rátával világszinten több mint a kétszeresére emelkedik, és eléri a 857 terawattórát.
Eközben a villamos energia ára a kínálat és a kereslet dinamikájától kezdve a törvényi szabályozáson és a geopolitikai eseményeken át a klímaváltozásból eredő extrém időjárásig számos tényező hatására szintén emelkedik. A növekvő fogyasztás és az emelkedő energiaköltségek miatt pedig az adatközpontok üzemeltetése is lényegesen drágább lesz, de bizonytalan, hogy pontosan mennyivel.
- Az adatközpontok hatékonysága többféleképp javítható, az olyan technológiai megoldásoktól kezdve, mint például az energiahatékony processzorok és a folyadékhűtés, egészen a létesítmény kiépítésének és energiaelosztási módszereinek újragondolásáig - mondta Sean Graham, az IDC kutatási igazgatója. - Mindez azonban kevés lesz az ügyféligények kiszolgálásához. Az adatközpont-szolgáltatóknak, beleértve a felhő- és kolokációs szolgáltatókat is, továbbra is prioritásként kell kezelniük a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat, hogy a kínálat növelésén túl ügyfeleiket klímacéljaik eléréséhez is hozzásegítsék.
Különösen a nap- és a szélenergia kínál jelentős környezetei előnyöket ezen a téren, mivel teljes élettartamukra vetítve az ilyen erőművek termelik a legolcsóbb energiát. Az adatközpontok és a megújuló energiát termelő erőművek egymáshoz közeli telepítésével pedig a szolgáltatók az építési költségeket és az energiaveszteséget is csökkenthetik, miközben az elosztó hálózatok megbízhatósági problémáit áthidalva a hatékonyságot és a fenntarthatóságot is növelik.
Gazdaságserkentő vállalati AI
A vállalatok, amelyek a mesterséges intelligencia bevezetésére költenek, hogy az AI képességeit kiaknázva működésüket átalakítsák, valamint jobb termékeket, szolgáltatásokat adjanak üzleti és lakossági ügyfeleiknek, 2030-ig 19,9 billió dollár kumulatív hatással lesznek a világ gazdaságára, és a globális GDP-t 3,5 százalékkal növelik, prognosztizálja friss tanulmányában (The Global Impact of Artificial Intelligence on the Economy and Jobs) az IDC.
Következésképp a mesterséges intelligencia a világ minden térségében munkahelyeket fog átformálni, többek között olyan iparágakban és területeken, mint az ügyfélszolgálat, a könyvelés, a fordítás és tolmácsolás, vagy például a gépek karbantartása. A változást előrevetíti, hogy a megkérdezett üzleti vezetők szinte mindegyike (98 százaléka) már ma is azt mondja, hogy vállalatánál a mesterséges intelligenciát prioritásként kezelik.
Az elemző szerint így 2030-ban már minden vállalati AI megoldásra és szolgáltatásra költött dollár 4,6 dollárt adhat majd a világ gazdaságához.
