Évente átlagosan 5,4 százalékos növekedést vár az infokommunikációs technológia (ICT) európai piacán az International Data Corporation (IDC) a 2022-től 2027-ig terjedő időszakban. Friss fekete könyvében (Worldwide Black Book: Live Edition) már az idei évre vonatkozó prognózis is a piac állóképességét érzékelteti: térségünk ICT-költése változatlan árfolyamon számolva 2023-ban ugyanis 3 százalékkal 1046,8 milliárd dollárra nőhet.
Az elemző szerint a bővüléshez elsősorban a szoftverek és a szolgáltatások szegmense fog lendületet adni, egyes hardverkategóriákban ugyanis eközben csökkenés várható.
Felhőkben a biztonság
Az európai gazdaság lassulása és az infláció a magas kamatokkal együtt továbbra is nagy terhet ró mind a fogyasztókra, mind a vállalatokra, és ez az ICT-költésre is kihat. A lakosság pénzügyi óvatossága miatt a digitális eszközök szegmense idén éves alapon 9,4 százalékkal csökkenhet - bár egyes termékkategóriákban, például a PC-k esetében a költés 2023 utolsó negyedében ismét élénkülhet.
Piaci teljesítményük és rugalmas állóképességük növeléséhez az európai vállalatok eközben folytatják digitális transzformációjukat. Az üzletmenet-folytonosságot és katasztrófatűrést célzó felhős beruházások terén növekedés várható, és a biztonsági megoldások bevezetése is prioritás marad a kibertámadások elleni védelmük erősítésére, a megfelelési követelmények teljesítésére törekvő szervezetek legfontosabb fejlesztései között.
Az elemző szerint az európai vállalatok a gyorsabb innováció, valamint a költségcsökkentés érdekében szoftverekre és infrastruktúra-szolgáltatásokra (IaaS) is többet költenek majd az ötéves időszakban.
Generatív AI és az analitika
Még kevésbé fogják befolyásolni a jelenlegi gazdasági körülmények a nagyadat- és analitikai (BDA) szoftverek piacát Európában, állapította meg féléves jelentésében (Semiannual Big Data and Analytics Software Tracker) az IDC. Az elemző szerint ez többek között annak köszönhető, hogy a generatív AI alkalmazása körül kibontakozó és a fenntartható, társadalmilag felelős működés (ESG) követelményeinek teljesítését célzó vállalati tervek nyomán a következő években a szervezeti adathasználat megközelítése és gyakorlata is átalakul.
De míg a jelentés adatai szerint Nyugat-Európában a BDA szoftverek piaca állandó árfolyamon számolva 18,7 százalékkal bővült 2022 második felében - a még nagyobb, 21,5 százalékos növekedéssel zárt első félév után -, addig Közép-Kelet-Európában a piac mindössze 0,5 százalékos növekedésével gyakorlatilag leállt ebben az időszakban. A kilátások szerencsére már idén látványosan javulhatnak. Előrejelzésében (Big Data and Analytics Software Forecast) az elemző ugyanis 14 százalékos bővülést vár 2023-ban, 2027-ig pedig Nyugat-Európában évente átlagosan 20,8 százalékos, Közép-Kelet-Európában pedig 19 százalékos lehet a növekedés.
Szállítói oldalon a legnagyobb szereplők mindegyike bejelentette már, hogy különféle generatív AI megoldásokkal bővíti BDA szoftvereinek kínálatát - de az IDC szerint ez csupán egy a piacra kedvezően ható tényezők közül. A továbbiakban ugyanis a szállítók az ESG-vel összefüggő adatanalitikai folyamatok javítását is újabb képességekkel fogják segíteni, mivel a vállalatoknak a változó európai előírások és jelentéstételi kötelezettségek, például az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) miatt új mérőszámokat kell követniük teljesítményük javításához.
IoT-lemaradás Közép-Kelet-Európában
Az IDC költési kalauza (Worldwide Internet of Things Spending Guide) szerint az európai szervezetek idén várhatóan 227 milliárd dollárt fordítanak majd a dolgok internetének (IoT) technológiáira. Az elemző arra számít, hogy IoT-beruházásaik értéke a következő években is átlagosan 11 százalékkal fog növekedni, és az előrejelzési időszak végére, 2027-re megközelíti a 345 milliárd dollárt.
Európában az IoT-fejlesztések a folyamatban lévő digitális átalakulás részeként valósulnak meg, és a vállalatok költségcsökkentést, folyamatoptimalizálást, automatizálást, valamint jobb ügyfélélményt célzó törekvéseit tükrözik. A régió piacai azonban változatos dinamikát mutatnak. A közép-kelet-európai szervezetek beruházásai például jelentős mértékben elmaradnak az európai átlagtól, és úgy néz ki, hogy éves átlagos növekedésük egészen 2027-ig egy számjegyű lesz.